Mikor ezeréves határról beszélünk, jó, ha tudjuk, hogy azt az Őrvidéken a Lajta-hegység, a Rozália-hegység, a Lánzséri-hegység és a Borostyánkői-hegység gerincein kell keresni.
Zebegény a dél-honti táj, a festői Dunakanyar egyik legvonzóbb települése, a felvidékieknek is egyik kedvelt kirándulóhelye.
Felsővisó alapvetően német település volt jelentős magyar kisebbséggel, ám Ceaușescu eladta a németeket, így mára ez a település is elrománosodott.
Temerin minden július 20-án magyarul mulat.
Elég csak végigsétálni az óvároson, hogy minden magyar megtalálja a kedvenc Pozsonyját.
Egy legenda nyomában.
... mikor a zsoldoséletből hazafelé tartasz, és Parajdon felkanyarodsz a Bucsin-tető felé, lelked átjárja valami megmagyarázhatatlan érzés.
Zoboralja volt az a hely is, ahol először szembesültünk azzal, hogy a nagymama nem ért szót az unokájával, mert előbbi csak magyarul, utóbbi csak szlovákul tud.
A Gerlachfalvi-csúcson aztán egészen 1920-ig ott állt a millenniumi emlékmű, ekkor cseh katonák dinamittal felrobbantották
Kik a barcasági csángók? A XI. században a Barcaságban megtelepült magyar és besenyő határőrök leszármazottai
Csodálatos Gömör és Ipoly mente.
A világ leghosszabb túraútvonalain és egyidejűleg a leghosszabb belső ösvényen járva új világ tárul a szeme elé.
Hol állhatott Ős-Buda vára?
Mint egy patkó, úgy ölelik körbe a mészkőhegyek a Tornai-medencét.
Azt mondják, a Delibláti-homokpuszta nagyon szép tud lenni – nyáron. Télvíz idején azonban nem sok mindent mutat magából, még egy árva farkast sem látunk...
Egy utazás epizódjai.
Nagyon fontos szempont volt, hogy a film hiteles legyen, és valóban bejárjuk a bemutatott útvonalakat, hegyeket, még arra is ügyelve, hogy az amúgy jellegtelen, de két szép helyet összekötő szakaszokat is bemutassuk.
„Prága nem enged el engem… Ennek a kedves anyácskának karma van.”
Több alkalommal is jártam a belga fővárosban, a telet kivéve minden évszakban, és mindig az volt a benyomásom, hogy itt állandóan esik.
