Juhász Dósa János

Ravasz József első olvasatra

Ravasz József céltudatosan meghatározta a későbbi útját, egyetemet végzett, s döntött: egész életét a cigányok történetére, jelenére és jövőjére fordítja.

Fukács Ákost ki se lehet robbantani a kapuból

Putty, Fejér és Földes

Három kivételes művész, ma mindhárman a feledés teljes homályában.

„Én egész életemben csak játszani akartam” – Rimaszombatban járt Oszvald Marika

Oszvald Marika felejthetetlen emlékekkel ajándékozta meg lelkes közönségét a gömöri fővárosban.

Miklós Rozika bratislavai találkozása James Bonddal

A találkozás pontos ideje ismeretlen, de még valamikor a hidegháború idején, nagy valószínűséggel a nyolcvanas évek közepén történhetett.

Mikor idejöttem, magam sem gondoltam, hogy itt maradok – Gyurkovits Ferenc, a losonci krónikás

Gyurkovits Ferenc nem az Osztrák-Magyar Monarchia egyik peremvidékről került a fővárosba, ahogy az többnyire lenni szokott, hanem fordítva.

„Addig élek, amíg játszom” – Pásztor Erzsi 90. születésnapjára

Pápai Erzsinek 2001-ig kellett várnia arra, hogy a Moszkva tér nagyijaként (amit egy sokkal ismertebb pályátársa visszadobott) őt is felfedezze a nagyközönség. 

Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélye Balogfalán

„Mindig magunkért, soha mások ellen” – Dsida Jenő idézetét választották mottójául a harminckettedik alkalommal rendezett Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélye (GMKÜ) szervezői.

Mensáros László, aki sose vette fel hősei maszkját

Alig 67 évet élt az idén száz esztendeje született Mensáros László. Ő volt a magyar színházi életben a par excellence intellektuális színész, aki játszhatott bármit Hamlettől az Aranytó hősén át bárzongoristáig.

A Duna Menti Tavasz aranykönyve

Az időnkénti pénzmegvonások, szétfoszlóban lévő közösségi lét és a világjárvány ellenére a Duna Menti Tavasz igazi sikertörténet, amelynek kezdetei a hetvenes évek elejére nyúlnak vissza.

Szabó Béla – egy író az élet és az irodalom pereméről

Kevesen indultak olyan mélyről az irodalmunkban, mint ő.

Bohó Markusz megmutatta tehetségét, hogy látva lássák

Öt év konzervatóriumi tanulmány után egyedül lépett a nagyközönség elé.

Háy Gyula és még egy Mohács

Háy Gyulára lenne miért emlékeznünk, hisz Molnár Ferenc és Örkény István mellett ma is a világszerte legtöbbet játszott magyar drámaírónak számít.

Jacobi Viktor és a pozsonyi operettszerzők

Jacobinak, ha egy fikarcnyi szerencséje lett volna, a világhír sem kerüli el.

Mázik István „lélekfeltöltése” versekkel

Egybeolvasva Mázik István közel 130 versből álló „versregényét”, egy mélyen vallásos ember- és élethívő költő világa bontakozik ki előttünk. 

A magyar operett első nagyágyúja, Huszka Jenő

A francia és a német operett térhódítása után 1902-ben törte meg a jeget Huszka Jenő, akinek Bob hercege meg sem áll a világhírig. 

Fülekről a vietnami válogatottba

A múlt század nyolcvanas éveinek második felében népes vietnami kolónia élt Füleken.

Rimaszécsi kulturális tükörcserepek

A látszólag reménytelen helyzetben is vannak hírvivői a kultúrának és az értékmentésnek.

Sok mindent megúsztam az életben - Nagyinterjú Szacsvay Lászlóval

"Igazából semmihez nem értettem, mégis csodákat éltem meg a pályámnak köszönhetően, hisz még akasztott ember is lehettem."