A nagy osztozkodás
Nem az a Nap süt az égen
A betolakodó már a kertünkben?
A miniszterelnöki főtanácsadó a Magyarságkutató Intézet konferenciájának pénteki megnyitóján szólalt fel.
2012-től kétévente készül jelentés a kisebbségi nyelvhasználat aktuális állapotáról. A helyzet lehetne jobb is.
Ársapka, hangemberkedés, flexel, árnyvonat. Mi a közös bennük?
Magyar nyelvből és irodalomból, valamint matematikából írtak Tesztelés 9 tudásszintfelmérést a felvidéki diákok április 6-án, szerdán.
A Halotti beszéd és könyörgést, másrészt végigkíséri a Ferenc pápának ajándékozott díszmásolat elkészítésének hosszú folyamatát.
A hat nyelv között nincs ott a magyar, annak ellenére, hogy a szlovák után nyilván a legtöbb kliensük a magyar nyelvű polgárok közül kerül ki.
Akarunk-e egy olyan generációt kiengedni a világba, akiknél az édesanya szót felváltja a muter, akik a tetszik szó helyett a lájkolom kifejezést használják?
Miért lenne kötelező, kérdezhetné a pesszimista olvasó.
Mivel a jelenleg Brüsszelben élő, Somorjáról származó írónő már régóta nem beszélt szlovákul, élt a tolmácsoláshoz való jogához. Sokaknál kiütötte a biztosítékot.
Valószínűsíthető: nem Árpád fejedelem népe hozta be a magyar nyelvet a Kárpát-medencébe.
Az idei Napok kiemelt témája a műfordítás, a rendezvény Fordítás vagy ferdítés címmel fut, utalva ezzel Kosztolányi Dezső kissé ironikus szavaira, miszerint a fordítás mindig ferdítés is.
"Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható." – mondotta Kosztolányi Dezső.
Nem lehet gondolkodni valamin, amit nyelvileg nem tudunk kifejezni.
Nyiri Péter irodalomtörténész, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke mutatta be Kassán a társaság által az idén kiadott köteteket, köztük saját, Nyelvtarisznya című könyvét.
A kommunikációs nehézségek nemcsak a beteg, hanem az orvos számára is problémát jelentenek.
Leginkább partnereik miatt döntenek a szlovákok a magyar nyelvtanulás mellett.