Magyar nyelvhasználat az egészségügyben – Gondok és megoldási lehetőségek

2018. október 18., 09:47
Fábián Gergely

A Kassai Magyarok Fóruma tavalyi nyelvhasználati felmérésének eredményei alapján beszélgetést szervezett Kassán az egészségügyben való magyar nyelvhasználat kapcsán.

Hanesz Zoltán, a Kassai Magyarok Fóruma elnöke rámutatott, Kassának nagy a vonzáskörzete, így az egészségügyi intézményekben a megye egész területéről járnak, köztük számos magyar is. Az egészségügyi ellátás hatékonysága szempontjából nagy szerepet játszik, hogy a páciens megfelelően tud-e kommunikálni az orvossal, nincsenek-e nyelvi problémák. Ezzel kapcsolatos tapasztalataikról kérdezte a vendégeket.

Bazár Katalin, a kassai gyermekkórház infektológusa elmondta, időnként szlovák kollégái segítségére siet, amikor a szülő vagy a gyermek nem beszéli a szlovák nyelvet. „A gyerek is jobban el tudja mondani, mi baja van, vagy jobban együttműködik, ha anyanyelvén szólalhat meg” – húzta alá.

Fotó: Fábián Gergő

Juraj Bazár, a tőketerebesi kórház igazgatója szerint a kommunikációs nehézségek nemcsak a beteg, hanem az orvos számára is problémát jelentenek. „Ilyenkor az orvos sem tud megfelelően gyógyítani. Neki is azon kell, illetve kellene igyekeznie, hogy megoldja a kommunikációs problémát, akár egy, az adott nyelvet bíró másik orvos, egészségügyi dolgozó segítségével” – fogalmazott, hozzátéve, reálisan nézve ez a probléma teljesen nem szüntethető meg, viszont véleménye szerint igyekezni kellene bizonyos intézkedésekkel legalább csökkenteni a gondokat.

Mindig legyen az intézményben magyarul tudó személy

Róbert Roland nefrológus, a Kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház egykori igazgatója természetesnek nevezte, hogy egy magyar páciens magyarul akarjon beszélni orvosával, ugyanakkor lényeges, hogy az orvos hogyan viszonyul mindehhez. Ha emberséges, megtesz mindent, amit tud – mondta.

Fotó: Fábián Gergő

Annak kapcsán, hogy törvényi erővel kellene-e szabályozni a nyelvhasználatot a kórházakban, Roland doktor azon a véleményen van, nem kell mindent törvénybe iktatni, inkább azt helyezné előtérbe, hogy az adott kórház úgy állítsa össze a dolgozók beosztását, hogy lehetőleg mindig legyen az intézményben magyarul tudó személy. Bazár Katalin szerint egy a gyakorlatban nem mindig megvalósítható. „Napközben jobban megoldható, az éjszakát pedig például telefonos ügyelet formájában tartanám elképzelhetőnek” – mondta.

A témáról részletesebben a Magyar7 hetilap következő számában olvashatnak.