"Emlékeznünk kell közös történelmünkre, hogy megértsük, mit jelent a béke".
A halottak napi gyertyagyújtás szokásának egyik népi magyarázata, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek visszataláljanak sírjukba és ne kísértsenek.
... amíg emlékezünk, addig soha nem múlnak ők el igazán.
Porból vagyunk, porrá leszünk...
Retikült, pénztárcát vagy más személyes holmit ne hagyjunk a sírokon és az autókban!
Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát a sok féligazság közepette.
Ügyeljenek a személyes dolgaikra.
Nem árt a körültekintés és a megfontoltság, ha mécsest és sírra való díszt veszünk.
Fokozottan figyelni kell a személyes tárgyaink, értékeink védelmére is, ezeket nem szabad őrizetlenül hagyni.
"Talán furcsának tűnik, de szeretem a temetői sétákat, a hely mély csendjét, különös hangulatát."
Ha történelmi népszámlálást tartanának a temetőkben, a nemzetiségi arányok mást mutatnának, mint bent a városban, az életben!
Nem mindenkinek futja a virág- és gyertyaözönre. Szerényebb lehet az ünnep.
A Hableány sétahajót 2019. májusában érte baleset.
A járványhelyzet miatt csak csendes megemlékezéseket tartottak.
Amíg ugyanis az utódainknak is beszélünk Róluk, akiket esetleg volt szerencsénk személyesen ismerni, szeretni, tisztelni, nem vesznek a feledés homályába...
Néhány nagyság, akiket elveszítettünk.
Lélek sincs a sírkertben.
Máskor ilyentájt esténként már nagy volt a nyüzsgés a sírkertek környékén, most szinte furcsa és fájó a nagy csend.
Ahogy esteledik, úgy gyúlnak ki a fények a temetőkben, kulcsolódnak imára a kezek.
Komáromban is, aki csak tehette, kilátogatott szerettei sírjához.
Kövesdi Károly
Puss Sándor
Száraz Dénes
Bokor Klára
B. Vida Júlia
