A felvidéki magyarság érdeke a Fidesz-KDNP kormányzásának folytatása
Nem vitás, hogy a tavaszi magyarországi országgyűlési választások kimenetele nem csak a felvidéki magyarok életére lesz hatással, hanem a szlovák belpolitika csapásirányára is. Szélesebb aspektusban pedig befolyásolhatja a V4-ek jövőjét, valamint az is lesz a tétje, hogy Magyarország megmarad-e a nemzeti, keresztény és konzervatív Európa védőbástyájának.
Viszont emiatt sokan úgy gondolják, hogy nem árt, ha az érintettek már most elköteleződnek a jelenlegi magyar kormány, illetve a kormányváltás mellett. Egyesek megfontolásra hivatkozva ugyan még kivárnak, de ez sokkal inkább jelent a részükről egyfajta alibizmust, mintsem felelősségteljes hozzáállást.
Természetesen Brüsszelnek bevallottan az az érdeke, hogy leomoljon a keresztény és nemzeti értékeket képviselő magyar védőbástya, és akadálytalanul gördüljön végig Európán a neoliberális úthenger.
Ezt az álláspontját nem is rejti véka alá, mindent meg is fog tenni a választásokig Orbán Viktor kormányának megbuktatása érdekében. Kötelezettségszegési eljárások sorozatával, uniós támogatások visszatartásával és Márki-Zayék kampányának széleskörű anyagi, politikai, mediális támogatásával kell szembe szállnia a jelenlegi magyar kormánynak, valamint a magyar népnek.
A kormány kitartó lesz, mert elkötelezett az általa képviselt értékek – család, haza, nemzethatárok védelme, emberek boldogulása – mellett, reméljük, a népnek, az istenadta népnek a hite sem fog meginogni a külső nyomás hatására.
A V4-ek tagállamai közül (a cseh választási eredmények ellenére) Szlovákia az, amely szívesebben látna az EU-ban egy engedelmesebb Magyarországot, mert akkor jobban kímélve lenne az EU-val szembeni esetleges konfrontációtól, ami a V4-ek összetartozásából adódhat. Kényelmesebb lenne az evickélés!
A szlovák külpolitika most ezt a célt követi! A liberális párt által vezetett szlovák külügy diplomatája, az ország budapesti nagykövete szokatlan módon a még sehol sincs (reméljük, ott is marad) ellenzéki jelölt, Márki-Zay Péterrel találkozott (közös fotó is készült a találkozón). Ez Hamžík nagykövet és a Korčok vezette szlovák külügy részéről a kinek szurkolás tekintetében egyértelmű állásfoglalást jelent. Nem mellesleg a szintén liberális Mikuláš Dzurinda is hasonlóra vetemedett. Annak ellenére, hogy az egykori kormányfő a jelenleg hivatalos szlovák politika hatáskörén kívül áll, liberális hovatartozását gyakran kimutatja.
Az sem a véletlen műve, hogy Korčokék a közelmúltban Szlovákia belügyeibe való beavatkozással vádolták meg Magyarországot a Dél-Szlovákiának (hangsúlyozottan nem csak magyaroknak) nyújtott gazdasági támogatás kapcsán.
A budapesti nagykövet viselkedésével, valamint a támogatások számonkérésével kapcsolatban a szlovák kormány hivatalos állásfoglalása legfelső szinten eddig elmaradt. A legerősebb kormánypárt, az OľaNO elnökének és egyetlen magyar nemzetiségű parlamenti képviselőjének egyéni megnyilvánulásai nem képesek elhomályosítani a szlovák külügy hivatalos lépéseit.
A budapesti szlovák nagykövet lépéséről elítélő hangon nyilatkozott Forró Krisztián, a Szövetség elnöke. Meglepő módon Rigó Konrád, a Szövetség Most-Híd platformjának elnöke nem osztja Forró véleményét, kijelentette, hogy a nagykövetnek kutya kötelessége részt venni olyan találkozón, amilyen Hamžiké volt Márki-Zayjal. „Ezt diplomáciának hívják!” – jelentette ki a platformelnök.
Rigó Konrád novemberben kifejezte nemtetszését amiatt is, hogy Forró Krisztián, a Szövetség elnöke részt vett a Fidesz kongresszusán. Ez pedig az ő szájából nem hangzott akkoriban túl diplomatikusan, mert miközben a Szövetség egységét építgetik, annak egyik vezetője bírálja a párt elnökének politikai lépését.
Forrónak nem csak azért kellett ott lennie a Fidesz kongresszusán, mert ez a párt a Szövetség legfontosabb magyarországi stratégiai partnere, hanem elsősorban a magyar kormánynak a határokon átívelő, 2010-től megnyilvánuló nemzetpolitikája miatt.
Ennek köszönhetően juthatnak a külhoni magyarok könnyített eljárásban magyar állampolgársághoz, és érezhetik magukat a magyar nemzet szerves részének. A magyar nemzetpolitika kiemelt részét képezi a külhoni magyarság intézményeinek, emlékhelyeinek, testvértelepülési programjainak, gazdasági fellendítésének, szülőföldön maradásának és boldogulásának széleskörű támogatása. Ennek hatékonysága és nagyságrendje talán azon is lemérhető, hogy felfigyelt rá, és nemtetszését fejezte ki a szlovák külügy is…
Mindezek tükrében teljesen érthető Berényi Józsefnek, a Szövetség MKP platformja vezetőjenek kijelentése, miszerint