2022. február 28., 05:36

A háború ötödik napja: Čaputová Ukrajna felvételét javasolta az EU-ba – HÍRFOLYAM

Zuzana Čaputová köztársasági elnök Ukrajna minél hamarabbi felvételét javasolja az Európai Unióba. A kezdeményezést az EU hét további államfője is támogatja.

Kölnben negyedmillió ember tüntetett az orosz invázió ellen
Fotó: TASR
Kölnben negyedmillió ember tüntetett az orosz invázió ellen

Zuzana Čaputová államfő az Európai Unió (EU) hét másik tagállamának elnökével együtt egy nyílt levélben Ukrajna gyors felvételét szorgalmazza az Európai Unióba (EU). A TASR hírügynökséget Martin Strižinec elnöki szóvivő tájékoztatta hétfőn.

A levél aláírói felkérik az EU tagállamait, hogy egységesen fejezzék ki Ukrajnának a legmagasabb szintű politikai támogatásukat, és tegyék lehetővé, hogy az uniós intézmények lépéseket tehessenek annak érdekében, hogy Ukrajna haladéktalanul megkapja az EU-tagjelölti státuszt, és megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. "Határozottan úgy vélik: Ukrajna megérdemli, hogy késedelem nélkül megkezdődjön az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat" - tette hozzá Strižinec.

Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia államfői a nyílt levélben ismét kifejezték teljes körű szolidaritásukat Ukrajnával és az ukrán néppel.

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn aláírta Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét. Előtte egy videóban kifejtette, hogy országa haladéktalanul csatlakozna az EU-hoz, élve az új, különleges eljárás lehetőségével.

Orosz tárgyalódelegáció: vannak pontok, amelyekben haladást lehet elérni

Az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el - jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja, az orosz alsóház külügyi bizottságának tagja a Fehéroroszországban hétfőn folytatott, öt órán át tartó kétoldalú tárgyalások után.

Szluckij a Rosszija 24 tévécsatornának nyilatkozva közölte, hogy az ukrán fél hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására. Mint mondta, szó esett a tűzszünetről és Ukrajna demilitarizálásáról is.


Bejelentette, hogy két-három nap múlva újabb kétoldalú tárgyalási forduló várható. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője bejelentette, hogy a következő megbeszélésre a felek szintén Fehéroroszországban, a lengyel-fehérorosz határnál fognak találkozni. A hétfői megbeszélés a fehérorosz Hrodna megyében volt, az ukrán határ közelében.

Megyinszkij is úgy nyilatkozott, hogy több olyan pontot találtak, "amelyek alapján közös álláspontok prognosztizálhatók". Hozzátette, hogy a küldöttségvezetők a tárgyalási pozícióról konzultálni fognak országuk vezetésével.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután kézhez kapta az ukrán féllel folytatott tárgyalások teljes összefoglalóját, még a nap folyamán további lépésekről rendelkezhet.

Az amerikai bankok orosz kibertámadásoktól tartanak

Az amerikai bankok vezetői és számítógépes szakemberei orosz kibertámadásoktól tartanak, válaszcsapásként arra, hogy a nyugati országok egy sor szigorú büntetőintézkedést fogadtak el Oroszországgal szemben, amiért csütörtökön megtámadta Ukrajnát - jelentette a Reuters hétfőn.

A brit hírügynökség szerint Oroszország és a Nyugat között tovább nőtt a feszültség szombaton, amikor az Egyesült Államok és szövetségesei döntést hoztak, hogy néhány orosz bankot lekapcsolnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerről, és megnehezítették a hozzáférést az orosz központi bank nemzetközi tartalékaihoz.


Nyugati kormányok hetek óta arra figyelmeztetnek, hogy a feszültség súlyos kibertámadásokhoz vezethet Oroszország és támogatóik részéről. "Lesznek válaszlépések Oroszország részéről, és azt hiszem, a lehető legkevésbé költséges módon fogják ezeket végrehajtani - valamilyen kibertámadással" - fejtegette Steven Schweitzer, a New York-i Swarthmore Csoport magas rangú pénzügyi vezetője.

A nemzetközi pénzintézetek, amelyek már békeidőben is a kibertámadások elsődleges célpontjai voltak, tovább fokozzák online hálózataik biztonságának ellenőrzését, felkészülnek a kibertámadások lehetséges forgatókönyveire, keresik a potenciális fenyegetéseket a pénzintézeti rendszereken belül, és pótlólagos munkatársakat helyeznek készültségbe arra az esetre, ha az ártó szándékú online tevékenység felerősödne - nyilatkozták a Reutersnak kiberbiztonsági szakemberek.

A bankok az alábbi lehetséges fenyegetésekre készülnek: zsaroló és ártó szándékú vírusos kibertámadások, az online pénzügyi szolgáltatást és a banki honlapok működését ellehetetlenítő támadások, adatlopás és adattörlés, illetve ezek egyidejű kombinációja.

"A bankok elképesztően felkészültek. Elővették szabályzati könyveiket, és gyakorolnak, gyakorolnak, gyakorolnak" - emelte ki Valerie Abend, az Accenture cég globális pénzügyi szolgáltató részlegének biztonsági igazgatója.

A legnagyobb amerikai pénzintézetek közül a JPMorgan Chase, a Citigroup, a Bank of America, a Wells Fargo, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs vagy nem válaszolt a Reuters megkeresésére, vagy elhárította a lehetőséget, hogy kibervédelmi terveiről beszéljen.

Kibervédelmi szakemberek szerint a kritikus amerikai pénzügyi infrastruktúráért felelős globális bankoknak igen szigorú működési kockázati szabályozásnak kell megfelelniük, és az amerikai vállalatok között az egyik legmagasabb kiberbiztonsági szabványokkal rendelkeznek.

Az amerikai pénzintézeti iparágban rendszeresen készülnek kibertámadásokra, legutóbb novemberben fejeztek be egy rendkívül széleskörű, a bankrendszer egészét érintő, modellezett zsarolóvírusos támadási gyakorlatot - tájékoztatott a felkészülést irányító amerikai tőzsdei értékpapír iparágak és pénzügyi piacok szövetsége (Securities Industry and Financial Markets Association, SIFMA), amely az érintett szektor non-profit kereskedelmi szervezete.
 

Washington ideiglenesen bezárja a minszki amerikai nagykövetséget Fehéroroszországban


Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn közleményben bejelentette, hogy átmenetileg felfüggesztik a minszki amerikai nagykövetség működését Fehéroroszországban - jelentette az AP amerikai és a Reuters brit hírügynökség hétfőn.

Az amerikai külügyminisztérium (State Department) közleménye ezenkívül felhatalmazta az Oroszországban tartózkodó, rendkívüli helyzetben nélkülözhető amerikai diplomatákat, adminisztratív munkatársakat és családtagjaikat, hogy önként elhagyhassák a moszkvai amerikai nagykövetséget, és hazautazzanak az Egyesült Államokba.

"Ezeket a lépéseket a kialakult biztonsági körülmények miatt tettük meg, amelyek az orosz katonai csapatok Ukrajna elleni, előzmény nélküli, igazolhatatlan támadása miatt jöttek létre" - hangsúlyozta közleményében Blinken külügyminiszter.

Mindeközben a Fox News amerikai hírtelevízió az AP amerikai hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy egy - neve elhallgatását kérő - magas rangú amerikai hírszerzési tisztségviselő szerint Fehéroroszország akár már hétfőn katonai csapatokat küldhet Ukrajna területére, hogy az orosz katonai erők mellett harcoljanak. Minszk eddig csak kívülről támogatta az orosz hadműveletet, de közvetlenül katonákkal eddig nem vett részt a háborúban.
 


Több mint ezer író ítélte el az orosz inváziót


A világ több mint ezer írója, köztük a brit Salman Rushdie, a kanadai Margaret Atwood, az irodalmi Nobel-díjas török Orhan Pamuk, belorusz Szvetlana Alekszijevics és lengyel Olga Tokarczuk fejezte ki levelében szolidaritását Ukrajnával.

A Nemzetközi PEN Club írószervezet által vasárnap este közzétett nyílt levélben a világ több mint ezer írója fejezi ki szolidaritását az ukrajnai írókkal, újságírókkal, művészekkel és polgárokkal, egyben elítélik az orosz inváziót és a vérontás azonnali befejezésére szólítanak fel.

Az állásfoglalást olyan hírességek is aláírták, mint az amerikai Paul Auster, Jonathan Franzen és Joyce Carol Oates, a Nobel-békedíjjal kitüntetett, Fülöp-szigeteki újságíró, Maria Ressa, a finn Sofi Oksanen, a kanadai Yann Martel, a török Elif Shafak és a száműzetésben élő, szintén török újságíró, Can Dündar. Csatlakozott a többek között Budapest-díjjal is kitüntetett Ljudmila Ulickaja, valamint számos orosz írótársa is.

A nyílt levél aláírói hangsúlyozzák: "egységesen elítéljük az értelmetlen háborút, melyhez az vezetett, hogy Putyin elnök nem fogadta el az ukrán nép jogát ahhoz, hogy megvitassa jövője irányát és történelmét Moszkva beavatkozása nélkül".

"Egységesen támogatjuk Ukrajna íróit, újságíróit, művészeit és minden állampolgárát, akik a legsötétebb órákat élik. Mellettetek állunk és osztozunk fájdalmatokban" - olvasható a levélben.

Minden egyes embernek joga van a békéhez, az önkifejezés és a gyülekezés szabadságához. Putyin háborúja támadás a demokrácia és a szabadság ellen nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon - áll a Nemzetközi PEN Club által közzétett dokumentumban.
 

Finnország fegyvereket és lőszert küld Ukrajnának

Finnország fegyvereket és lőszert küld Ukrajnának - jelentette be hétfőn Sanna Marin finn miniszterelnök, változtatva ezzel az észak-európai ország semlegességi politikáján.

A fegyverszállítmány 2500 gépkarabélyt, 150 ezer lőszert, 1500 páncéltörő fegyvert és 70 ezer adagnyi élelmiszercsomagot tartalmaz - ismertette Antti Kaikkonen védelmi tárcavezető.


Helsinki a múlt csütörtök óta Ukrajnában zajló orosz támadás hatására már vasárnap döntést hozott arról, hogy katonai sisakokat, golyóálló mellényeket és elsősegély-felszerelést küld Ukrajnának, illetve engedélyezte Észtországnak a Finnországtól vásárolt tábori tarackok átadását.


A Finnair légitársaság hétfőn mikroblogján közölte, hogy az orosz légtérzárlat miatt törli távol-keleti járatait Japánba, Dél-Koreába, Kínába, de Oroszországba is. A tájékoztatás szerint próbának alternatív útvonalakat találni a japán, dél-koreai, illetve kínai járataik vonatkozásában.

Macron a polgári lakosság megóvását követelte, Putyin az ukrán nacionalistákat hibáztatta

Azonnali tűzszünetre és az ukrajnai civilek biztonságának szavatolására szólította fel hétfőn Emmanuel Macron francia elnök orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, aki szerint az ukrán nacionalisták élő pajzsként használják a lakosságot.

A két vezető telefonon beszélt egymással, az Ukrajna ellen elindított orosz intervenció kezdete óta másodszor. Eszmecseréjük ezúttal másfél órán át tartott.

A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron az orosz-ukrán tárgyalások megkezdésével kapcsolatban sürgette, hogy az orosz fél szüntesse be a békés lakosság és a lakónegyedek elleni csapásokat és támadásokat, kímélje meg a civil infrastruktúrát, biztosítsa az autópályák biztonságát, különösen Kijevtől délre. A közlemény értelmében Putyin ezekben az ügyekben megerősítette, hogy kész kötelezettséget vállalni. 


A Kreml által kiadott tájékoztatás értelmében Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők nem fenyegetik a civil lakosokat, és nem mérnek csapásokat polgári objektumokra. Az orosz elnök szerint a fenyegetést az ukrán nacionalisták jelentik, akik élő pajzsként használják fel a civil lakosságot, csapásmérő fegyvereket telepítettek lakónegyedekbe, és fokozták a Donyec-medence városai elleni tüzérségi támadásokat. 


"Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy ilyen rendezés csak Oroszország jogos biztonsági érdekeinek feltétel nélküli figyelembevételével lehetséges, beleértve a Krím feletti orosz szuverenitás elismerését, az ukrán állam demilitarizálásának és nácimentesítésének megoldását és semleges státuszának biztosítását" - hangzott a Kreml közleménye.
Putyin mindemellett kijelentette, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra Ukrajna képviselőivel.

Macron megismételte követelését, hogy Moszkva állítsa le az Ukrajna elleni orosz támadást, és haladéktalan tűzszünetet követelt. A nemzetközi humanitárius jog betartását és a lakosságnak szánt segély eljuttatásának szavatolását is sürgette. A francia elnök, aki az elmúlt nap folyamán többször is beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, javaslatot tett Putyinnak a kapcsolattartás folytatására, a helyzet romlásának elkerülése érdekében. A Kreml sajtószolgálata szerint ebben a felek megállapodtak.


Az Élysée-palota szerint Macron Zelenszkij kérésére, a humanitárius kockázat miatt hívta fel Putyint.

Napi mélypont fölött végzet a rubel a dollárral és az euróval szemben

Komoly mínuszban zárt a rubel a dollárral és az euróval szemben hétfőn, de a veszteség egy részét sikerült ledolgoznia zárásra a jegybank hétfőn bejelentett intézkedéseire, mint például az alapkamat emelése 9,50 százalékról 20 százalékra, illetve annak a hatására, hogy tárgyalások kezdődtek az ukrán és az orosz illetékesek között.

A dollár 94,6 rubelen fejezte be a napot, ami 11,6 rubel dollárerősödés a pénteki zárószinthez képest. A dollárt napközben ennél magasabban, 109,185 rubelen is jegyezték, ami 26,185 rubellel haladta meg a péntek estit.

Az euró hétfőn 13 rubellel 106 rubelre emelkedett zárásra, a maximuma 122 rubel volt, 29 rubellel magasabb az előző zárónál.


Zelenszkij aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta hétfőn Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét. Ezt maga az államfő jelentette be, hozzátéve, hogy országa felvételét "reálisnak" tartja.

Andrij Szibiha, az elnöki iroda helyettes vezetője elmondta, hogy ezenfelül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök közös nyilatkozatot is aláírtak. "A dokumentumok már úton vannak Brüsszelbe" - tette hozzá Szibiha. 

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Zelenszkij számára azért lehet fontos Ukrajna kérelmének elbírálási eljárása, hogy ez a kérdés potenciálisan felhasználható legyen az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, mivel az Európai Unió egy olyan intézmény, amely a békén és a konfliktusok párbeszéd útján történő rendezésén alapul. 

Az ukrán elnök ezt megelőzően videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

"Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását" - hangoztatta az elnök.

Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de "a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk". Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. "Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges" - szögezte le az államfő.

Negyedmillióan tüntettek az ukrajnai orosz invázió ellen Kölnben

Mintegy 250 ezren tüntettek az ukrajnai orosz invázió ellen hétfőn a németországi Kölnben.

Az észak-rajna-vesztfáliai nagyvárosban a háború miatt lemondták a farsangi időszak legfontosabb napjaként számon tartott húshagyó kedd előtti hétfő (Rosenmontag) alkalmából szervezett hagyományos felvonulást, és béketüntetést tartottak helyette.

A kölni karnevál többről szól, mint a mulatozás, a szolidaritás és a közösségi szellem élteti, és a szabadság és az egyenlőség értékeit képviseli - indokolta a döntést Christoph Kuckelkorn, a szervezőbizottság elnöke a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint.

A külsőségek - a jelmezek és a karneváli kocsik - megmaradtak, de átalakultak, így sokan az ukrán nemzeti színekre festett jelmezben jelentek meg, a felvonulást felvezető kocsi fő motívuma pedig egy fehér békegalamb volt, amelyet felnyársal egy hatalmas orosz zászló hegyes végű rúdja.

Sokan ukrán zászlót vagy transzparenst tartottak a magasba. A feliratokon, grafikákon többnyire békét követeltek Ukrajnának és Európának, vagy Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálták.

A megmozduláson részt vett Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke és Henriette Rieker kölni polgármester is, aki beszédében kiemelte, hogy határtalan csodálatot érez a bátor oroszok iránt, akik a hazájukban mernek tüntetni a háború ellen.


A tartomány legtöbb városában lemondták a Rosenmontag alkalmából szervezett farsangi felvonulásokat, amelyeket a koronavírus-világjárvány miatt tavaly sem tudtak megtartani.

Moszkva tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása

Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása - jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.

 

A donyecki népköztársaságban és a luhanszki népköztársaságban élőket fenyegető állandó fenyegetésekre, valamint arra, hogy nincs kilátás a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldására, Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, hogy különleges hadműveletet hajtanak végre a Donyec-medencében. Ukrajna elfoglalása nem szerepel a terveink között"

- mondta az orosz nagykövet.

"Oroszország a különleges hadművelet során megvalósítja azt a jogát, hogy önvédelmet gyakoroljon egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni" - tette hozzá Nebenzja.

Az ülés elején Abdullah Shahid, a közgyűlés elnökének javaslatára a 193 tagállam képviselői egyperces némasággal emlékeztek meg az Ukrajna elleni orosz támadás áldozatairól. Shahid - a Maldív-szigetek volt külügyminisztere -, valamint António Guterres, a világszervezet főtitkára a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel.

Mintegy 90 ezren lépték át a magyar határt Ukrajna felől

Mintegy 90 ezren lépték át csütörtök óta a magyar határt Ukrajna felől - nyilatkozta telefonon hétfőn az MTI-nek a kormányszóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is "tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal" várja az ukrajnai háború elől menekülőket.

Szentkirályi Alexandra közölte, hogy a magyar kormány mindenben segíti a háború elől Magyarországra menekülő embereket és minden támogatást megad nekik.

Kiemelte, minden ukrajnai menekültnek belépést és segítséget biztosít Magyarország, ennek megkönnyítése érdekében a határátkelők 24 órában működnek. Tájékoztatása szerint február 24-től hétfőn késő délutánig 89 ezer 561-en lépték át a magyar határt Ukrajna felől.

A kormányszóvivő hozzátette, hogy a kormány koordinálja a menekültek elszállásolását is, eddig 139 erre igényt tartó menekült elszállásolását segítették, a szállásokat a további felmerülő igények esetén is tudják biztosítani.

Ismertetése szerint a menekültek elhelyezésére szolgáló szálláshelyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki. Az OKF emellett koordinálja a fővárosba érkező menekültek elszállásolását is, valamint segít az állami készletek kiosztásában, illetve az ügyintézésben és okmányok készítésében - fűzte hozzá.

Szentkirályi Alexandra kitért arra is, hogy a kormány egyéb módokon is segíti az ide érkező, a háború elől menekülő embereket.

Példaként említette, hogy a kabinet működteti a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsot (NHKT), amelynek feladata a segélyek, adományok gyűjtése, a humanitárus segélyek kiszállítása, továbbá segíti a magyarországi segélyszervezetek - köztük a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt - munkáját.

A kormányszóvivő jelezte, hogy hétfőn öt helyszínen - Beregsuránynál, Tiszabecsnél, Záhonynál, Barabásnál és Lónyánál - hat segélypontot nyitottak meg. Szólt arról is, hogy a karitatív szervezetek továbbra is várják szálláshelyek és befogadócsaládok jelentkezését, illetve örömmel fogadják a tartósélelmiszer-felajánlásokat is.

Szentkirályi Alexandra beszámolt arról is, hogy eddig 65 millió forintot ajánlottak fel a Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül. A 1357-es telefonszámon hívásonként, illetve sms-enként 500 forintot lehet felajánlani, emellett a 11711711-22222222-es számlaszámon is várják a pénzadományokat. Továbbá a karitatív szervezetek saját adományvonalain is lehet adakozni.
"Az egész ország megmozdult és egy emberként igyekszik segíteni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is "tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal" várja a háború elől menekülőket.


Orbán: háborús helyzetben nyugalomra van szükség

"Háborús helyzetben vagyunk, ilyenkor nyugalomra van szükség" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában.

A kormányfő kifejtette: reggel is ülésezett a nemzetbiztonsági operatív törzs, áttekintették az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeit.

Hangsúlyozta: a magyar emberek érdeke, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból, ezért Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonákat a háborús övezetbe - jelentette ki.

Orbán Viktor elmondta, arról is dönteniük kellett, hogy átengednek-e fegyverszállítmányokat a magyar-ukrán határon. "Úgy döntöttünk, hogy nem engedünk át ilyen szállítmányokat" - közölte, hozzátéve: azért, mert Kárpátalján magyarok élnek "és egyetlen olyan lépést sem támogathatunk, amely veszélyeztetheti az ő biztonságukat".

"Természetesen humanitárius segítséget biztosítunk", vasárnap és hétfőn is érkeztek magyar segélyszállítmányok Ukrajnába, "az onnan érkező menekülők ellátásáról pedig folyamatosan gondoskodunk" - zárta szavait a miniszterelnök.


Ukrán szárazföldi erők: az orosz csapatok továbbra is Kijev elfoglalására törekszenek

A jelentős veszteségek és egyes területeken az előrehaladás lassulása ellenére az Ukrajnát támadó orosz erők nem adják fel fő céljukat, a Kijev feletti ellenőrzés megszerzését - állapította meg hétfőn az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága hivatalos Facebook-oldalán.

 Közölték, hogy operatív adatok szerint az Ukrajna ellen múlt csütörtökön elindított nyílt agresszió kezdete óta az orosz erők mintegy 180 Iszkander típusú cirkálórakétát lőttek ki. Vasárnap az oroszok hat támadást indítottak - legfeljebb 30 rakéta kilövésével - továbbá négy légicsapást, javarészt Fehéroroszország légteréből. Az orosz légierő katonák és felszerelések szállítására használja a fehérorosz repülőtereket. A fehérorosz-ukrán határ menti térségben Kijev szerint az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, amit légideszant-csapatokkal próbálnak pótolni. Nagy a valószínűsége a fehérorosz fegyveres erők bevetésének - írta jelentésében az ukrán parancsnokság. Hozzátette: az ellenség befejezte az átcsoportosítást, és megpróbálja folytatni az offenzívát Csernyihiv-Kijev vonalán, ahol három zászlóalj harcászati csoportot sorakoztattak fel. 

Az ukrán katonai beszámoló szerint az orosz erők gépesített gyalogsága jelentős veszteségeket szenvedett és támadási potenciált vesztett Ukrajna északkeleti részében, Szumi, Ahtirka é sPoltava vonalán. 

Dnyiporpetrovszk megye irányában az ukrán erők - saját közlésük szerint -feltartóztatták az orosz csapatokat. A Donyec-medencében nem sikerült a támadóknak elérniük Donyeck és a Luhanszk megyék közigazgatási határait - tették hozzá. 

Délen az oroszok átcsoportosították erőiket, és most támadást készülnek intézni Mikolajiv ellen, Mariupolban pedig tengeri deszantosok próbálnak partra szállni. Az ukrán fegyveres erők védik a határokat - biztosítottak a szárazföldi erőknél. 

Közben Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról adott hírt a Facebookon, hogy már több ezer külföldi állampolgár jelentkezett, akik szeretnének csatlakozni az Ukrajna védelmére szerveződő nemzetközi légióhoz. Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap jelentette be egyik videoüzenetében, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját, amelybe olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz megszállókat - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. A 2016. június 10-én kiadott elnöki rendelet értelmében külföldieknek joguk van katonai szolgálatot teljesíteni az ukrán fegyveres erők kötelékeiben önkéntes alapon, szerződéssel. Ugyanez vonatkozik a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény nyomán létrehozott területvédelmi alakulatokra is.

A Sheriff nevű kijevi őrző-védő vállalat ezer dollárt ígért minden felgyújtott vagy másképpen működésképtelenné tett orosz harckocsiért Kijevben vagy a főváros régiójában - írta az Ukrajinszka Pravda. Egyéb haditechnikai eszköz megsemmisítéséért 500 dollárt készek fizetni.

Véget értek a béketárgyalások

Véget értek a béketárgyalások az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció között – írja a Sme az orosz állami TASSZ hírügynökségre hivatkozva.

A hírt az Uniai hírügynökség is megerősítette. A felek hat körben tárgyaltak. Michail Podoljak, Volodimir Zelenszkij kabinetfőnökének tanácsadója szerint "a felek meghatároztak néhány fő témát, amelyekhez bizonyos megoldásokat vázoltak". A delegációk most visszatérnek Moszkvába és Kijevbe, hogy megvitassák az elért eredményeket. 

Borrell: az EU-tagállamok elkötelezettek Ukrajna katonai támogatása mellett

Az Európai Unió felkérte madridi műholdközpontját, hogy szolgáltasson adatokat Ukrajnának az orosz csapatok mozgásáról, az uniós tagországok pedig elkötelezettek amellett, hogy tovább növeljék kétoldalú katonai támogatásukat Kijevnek - közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.

Josep Borrell a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, rendkívüli, videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően kijelentette: az EU kész további szankciók bevezetésére Fehéroroszországgal és mindazokkal szemben, akik segítik Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját.

Azt mondta, az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók költséggel járnak Európa számára, de - mint fogalmazott - "készen kell állnunk az ár megfizetésére, különben sokkal magasabb árat kell fizetnünk a jövőben".

Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat többé nem a kereskedelem fogja meghatározni - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
 

 

Oroszország megtorlásként 36 ország előtt zárta le légterét 

Oroszország 36 ország - köztük Magyarország - előtt zárta le légterét, válaszlépésként az orosz légitársasságok ellen nevezetett hasonló nyugati intézkedésekre - közölte az orosz légiforgalmi hatóság (Roszaviacija) hétfőn.

Az eddig tíz országból álló tilalmi lista mostantól magában foglalja az EU összes tagállamát, Nagy-Britanniát, több brit területet és Kanadát.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap jelentette be, hogy az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.


Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, miután megtiltották az amerikaiaknak, hogy részt vegyenek olyan pénzügyi tranzakciókban, amelyekben az orosz központi bank, az oroszországi központi vagyonalap vagy az orosz pénzügyminisztérium is részt vesz - számolt be hétfőn az amerikai sajtó.

Szakértők szerint az újabb, szigorú pénzügyi szankciók nehéz helyzetbe sodorhatják a már "szabadesésben" lévő orosz gazdaságot, ugyanis gyakorlatilag elvágják az orosz jegybankot az amerikai dollártól, és súlyosan korlátozzák Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetőségeit arra, hogy mérsékelje a korábbi szankciók okozta károkat.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók révén az amerikai dollárral rendelkező külföldi pénzügyi cégeknek is megtiltják, hogy dollárt küldjenek az orosz központi banknak, a pénzügyminisztériumnak és a vagyonalapnak. A szankciók - mint írják - kivételt tesznek "bizonyos, energiával kapcsolatos kifizetések" esetében, hogy megakadályozzák az olaj- és földgázárak megugrását.

Az amerikai kormány egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője hétfőn azt mondta: az új szankciók még mélyebbre taszítják az orosz gazdaságot, és ennek Putyin ukrajnai háborúja a kiváltó oka. "A mi stratégiánk leegyszerűsítve az, hogy biztosítsuk, hogy az orosz gazdaság visszafelé haladjon mindaddig, amíg Putyin elnök úgy dönt, hogy folytatja az ukrán inváziót" - fogalmazott a tisztviselő.


Szakértők szerint az orosz devizatartalékok befagyasztása megakadályozza, hogy Moszkva megszabaduljon külföldi devizájától annak érdekében, hogy megállítsa a rubel zuhanását. A rubel árfolyama hétfőn több mint 30 százalékot esett a dollárral szemben, és az orosz jegybankot az alapkamat emelésére kényszerítette. 

Amerikai tisztségviselők szerint a sorozatos gazdasági szankciók valószínűleg megnövelik az orosz inflációt, csökkentik a vásárlóerőt és visszaszorítják a befektetéseket.


A NOB támogatja az orosz és fehérorosz sportolók kitiltását

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt javasolja a nemzetközi sportági szövetségeknek és a versenyek házigazdáinak, hogy ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, továbbá tiltsák meg a két ország hivatalos személyeinek részvételét is.

Ezt a döntést hétfőn hozta meg a NOB végrehajtó bizottsága. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) szerdán foglal állást a témában, a pekingi téli paralimpia pénteken kezdődik.

Miután Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen, ukrán sportolók levélben fordultak a NOB-hoz és az IPC-hez azt kérve, hogy tiltsák el az orosz és a fehérorosz tagszervezeteiket, a sportolókat pedig ne engedjék részt venni semmilyen sporteseményen. 



"Oroszország ukrajnai inváziója - melyet Fehéroroszország támogat - egyértelmű megsértése az olimpiai és a paralimpiai chartának. Olyan cselekedet, amelynek szigorú következményei kell, hogy legyenek"

- írták a Thomas Bach NOB-elnöknek és Andrew Parsons IPC-elnöknek címzett nyílt levélben.

 

 

A holland miniszterelnök szerint az Oroszország elleni gazdasági szankcióknak Hollandiára nézve is lesznek következményei

Az Európai Unió által foganatosított gazdasági szankciók és az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás jelentős csapást fog mérni Oroszországra, azonban az intézkedéseknek Hollandiára nézve is lesznek gazdasági következményei, például az energiaárak emelkedése - jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn a holland parlament alsóházában, az Oroszország Ukrajna elleni hadműveletéről szóló parlamenti vita keretében.

Mark Rutte
Fotó:  TASR/AP

Az NlTimes holland hírportál tudósítása szerint a kormányfő hangsúlyozta:

ha ez az ára a biztonságnak és a szabadságnak, akkor fel kell készülnünk arra, hogy megfizessük.

Rutte kiemelte:

nincs idő a visszafogottságra, véget kell vetni az orosz agressziónak, Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziójának, itt az ideje az egységes fellépésnek mert ez az egyetlen járható út.

Rámutatott, hogy

ugyancsak fel kell készülni az ukrajnai menedékkérők befogadására, Hollandia minden téren együttműködik az EU-val a menekülők biztonságba helyezése érdekében.

Hétfői hírek szerint eddig 50 menekült érkezett az országba.

A hírportál tudósítása szerint a vitában több parlamenti párt képviselője vélte úgy, hogy az Oroszországgal szembeni szankcióknak még szigorúbbnak kellene lenniük. A baloldali liberális 66-os Demokraták párt képviselői azon az állásponton vannak, hogy a jelenleginél is keményebb büntetőintézkedések megbéníthatnák az "orosz hadigépezetet".

Ruben Brekelmans, a kormányzó Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) képviselője arról beszélt, hogy hasonlóan szigorú szankciókat kellene bevezetni a Moszkvával együttműködő Fehéroroszország ellen.
A Geert Wilders vezette, euroszkeptikus Szabadságpárt képviselői viszont azt kifogásolták, hogy a szankciók negatív hatással lesznek a holland gazdaságra.

Thierry Baudet, a Fórum a Demokráciáért jobboldali konzervatív párt vezetője múlt heti, a Twitteren közzétett videóüzenetében a Nyugatot tette felelőssé az ukrajnai háborúért.
A holland kormány a múlt héten döntést hozott azzal kapcsolatban, hogy páncéltörőket, rakétákat, rakétavédelmi rendszereket és más fegyvereket szállít Ukrajnába.

A cseh jegybank visszavonja az orosz Sberbank cseh leányvállalatának engedélyét

A cseh jegybank hétfőn bejelentette, hogy elindította a Sberbank CZ (a Sberbank leányvállalata) engedélyének visszavonását.

A cseh Sberbank jelentős forráskiáramlással szembesült a geopolitikai események hatására. A bank likviditási helyzetének romlása miatt a cseh jegybank megtiltotta eszközeinek és forrásainak kezelését, beleértve az új hitelek kibocsátását és a betétek elfogadását.


Tekintettel arra, hogy a Sberbank CZ az Európai Központi Bank (EKB) által szabályozott Sberbank Europe AG része, a cseh jegybank  értesítette az EU Egységes Szanálási Hatóságát (SRB) a Sberbank cseh leányvállalatával kapcsolatos döntéséről.

Ugyancsak hétfőn figyelmeztetett az EKB az orosz Sberbank leányvállalata, a Sberbank Europe AG, illetve annak horvátországi és szlovéniai részlegeinek a csődkockázatára likviditási problémák miatt. Az uniós bankszektor problémáinak megoldásával foglalkozó intézmény 24 órás moratóriumot hirdetett a Sberbank Europe AG (Ausztria), a Sberbank dd (Horvátország) és a Sberbank banka dd (Szlovénia) tevékenységére.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is két bankszünnapot rendelt el a hitelintézet kérésére a magyar Sberbanknál hétfőn, és jelezte, áttekinti a hitelintézet állapotát. Ezen időszakban az ügyfelek bankkártyás tranzakciókat igen, ám számlaműveleteket nem tudnak indítani, számlájukra azonban érkezhet pénz.

A Sberbank február 24-én került fel az Egyesült Államok szankciós listájára az Ukrajna elleni orosz támadás miatt.


Az oroszországi Volkswagen leállította az autók kiszállítását a helyi kereskedőknek

Felfüggesztette járművek kiszállítását az orosz kereskedőknek a Volkswagen német autógyártó oroszországi képviselete (Volkswagen Group Rus LLC).

A cég sajtószolgálata az Interfax hírügynökséggel közölte, hogy csak azokról az autókról van szó, amelyek már Oroszországban vannak, a külföldről érkező szállítások korlátozásáról egyelőre nem rendelkeznek információval.

A Volkswagen Group Rus LLC a konszern hét márkájának képviseli az orosz piacon: Volkswagen Cars, Volkswagen Haszonjárművek, Skoda, Audi, Lamborghini, Bentley és a Ducati.

Az Oroszországban tevékenykedő Európai Vállalkozások Szövetsége (AEB) adatai szerint tavaly 197 972 VW járművet értékesítettek Oroszországban, ami 8,2 százalékos csökkenés 2020-hoz képest, a márka piaci részesedése 1,6 százalékponttal, 11,9 százalékra mérséklődött.

A VW orosz leányvállalatának honlapja szerint a konszern kalugai üzemében tavaly 118 ezer, Nyizsnyij Novgorodban 52 ezer 300 autót gyártottak. Az oroszországi VW autókból 11 ezer 500-at exportáltak a FÁK-országokba.


Szintén tavaly a VW egyik oroszországi gyárában 96 ezer 100 motort gyártottak, ebből 7800 darabot exportáltak a világ különböző pontjain lévő gyártóhelyekre, beleértve Lengyelországot, Spanyolországot és Indiát.

Sojgu: megerősítették a szolgálatot az orosz elrettentő erőknél 

Megerősített személyzettel kezdték a harci szolgálatot az orosz hadászati rakétaerők, az Északi- és a Csendes-óceáni Flotta, valamint a távolsági repülőparancsnokság irányítóközpontjai - jelentette Szergej Sojgu védelmi miniszter hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Putyin vasárnap rendelte el a különleges szolgálati mód bevezetését az orosz elrettentő erőknél.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, védelmi minisztériumi szóvivő által hétfőn ismertetett hadijelentés szerint Oroszország az ukrán katonai infrastruktúra 1114 objektumát semmisítette meg, köztük 31 parancsnokságot és kommunikációs csomópontot. Az ukrán fegyveres erők emellett 314 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 57 rakéta-sorozatvetőt, 121 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 274 speciális katonai járművet vesztettek a moszkvai tájékoztatás szerint. 

Fotó:  TASR
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter

A szóvivő elmondta, hogy az orosz erők teljes mértékben ellenőrzésük alá vették a zaporizzsjai atomerőmű körüli területet. A létesítmény személyzete rendes üzemmódban folytatja a karbantartást és a radioaktív helyzet ellenőrzését. Méréseik szerint a háttérsugárzás normális.

Az orosz erők ellenőrzésük alá vonták Bergyanszk és Enerhodar városát.

Konasenkov azt mondta, hogy Kijevben fosztogatók, rablók és nacionalisták fegyveres bandái garázdálkodnak, amelyek a hatósági fegyverosztás révén jutottak fegyverhez.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint hétfőig 127 ezer menekült érkezett Oroszországba a Donyec-medencéből. A helyi hatóságok szerint az ukrán hadsereg erős tűz alá vette Donyeck Kijevi negyedét.

Több orosz tömegtájékoztatási eszköz, köztük a TASZSZ hírügynökség, a Kommerszant, az RBK, az Izvesztyija, a Forbes és a Lenta.ru honlapját blokkolta hétfőn az Anonymous elnevezésű hackercsoport, amely az elfoglalt oldalakon háborúellenes felhívásokat osztott meg. Az egyik közlemény azt állította, hogy az orosz haderő az Ukrajna elleni hadjárat első négy napján 5300 katonát veszített, többet, mint az egész első csecsen háborúban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt közölte, hogy 4500 orosz katona esett el. Moszkva nem osztott meg veszteségadatokat, csak annyit jegyzett meg, hogy azok sokszorosan alulmúlják az ukránt. 

Elérhetetlenné vált hétfőn az interneten az Interfax és a RIA Novosztyi hírügynökség is.


Borrell: az EU-nak fegyverekkel kell segítenie Ukrajnát

Az Európai Uniónak nagy kaliberű fegyvereket, lőszert, páncéltörő felszereléseket kell biztosítania Ukrajnának, valamint üzemanyagot a tankokhoz és repülőgépekhez - jelentette ki Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli, videókonferencia formájában tervezett tanácskozását megelőzően hétfőn.

Josep Borrell elmondta, az uniós Védelmi Tanács ülésének célja, hogy összehangolja a tagállami intézkedéseket és megtárgyalja, hogy miként lehessen felhasználni az ukrán fegyveres erőknek vasárnap felajánlott félmilliárd eurós támogatást.

Elmondta: a finanszírozás a védelmet szolgáló fegyverek, köztük nagy kaliberű fegyverek, tanktámadás ellen védelmet nyújtó páncélok és más felszerelések biztosítását szolgálja az orosz agresszió visszaszorítására. A fegyvereket a tagállamoknak kell biztosítaniuk, összehangolva az erőforrásokat - mondta.

"A harc heves. Kijev ellenáll, Harkiv ellenáll, Mariupol ellenáll, és Oroszország számos áldozattal fizet az agresszióért" - fogalmazott.

borell
Fotó:  TASR/AP

Ukrajna esetleges uniós tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Borrell azt mondta: Ukrajnának egyértelmű európai perspektívája van. Ugyanakkor kiemelte, most az orosz agresszióval szemben kell fellépni. A világ nem engedheti meg magának, hogy egy hatalmas ország katonai képességeivel szétzúzza egyik szomszédját - szögezte le. 

"Az európaiak egysége erős. Olyan erős, mint az ukránok ellenállása" - fogalmazott a főképviselő, és aláhúzta: Ukrajnával kapcsolatosan az Európai Uniónak a következő órákban kell választ adnia, nem pedig az elkövetkező években. 

Az Oroszország és Ukrajna között tervezett találkozóra vonatkozóan Borrell azt mondta, a megbeszélés létrejötte jelentheti a konfliktus megoldásához tartó első lépést, ezért az Európai Unió támogatja a találkozót.


Japán Fehéroroszország ellen is szankciókat vezet be 

A japán kormány az Oroszországgal szövetséges Fehéroroszország ellen is szankciókat vezet be az ukrajnai háború miatt - jelentette be hétfőn Tokióban a japán miniszterelnök.

A japán büntetőintézkedések Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt és a minszki kormány más képviselőit veszik célba. A tokiói kormány a lépést azzal indokolta, hogy szerinte Fehéroroszország "egyértelműen részt vett az (Ukrajna elleni) agresszióban".  

Lukasenka
Fotó:  TASR/AP

Japán - az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel összhangban - Oroszország ellen már bevezetett szankciókat az Ukrajna elleni háború megindítása miatt. Tokió egyúttal korlátozza az orosz jegybankkal folytatott kereskedelmet is. 

Kisida Fumio japán kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után elmondta: Japán 100 millió dollár (33 milliárd forint) értékben fog humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának.


Izrael megszavazza Oroszország elítélését az ENSZ-ben

Jaír Lapid izraeli külügyminiszter közölte, hogy Izrael megszavazza Oroszország elítélését az ENSZ-ben - jelentette a katonai rádió hétfőn.

Lapid a rádióban is közvetített beszédében kijelentette: várhatóan hétfőn vagy kedden tartják a szavazást az ENSZ-ben, ahol "Izrael a világ népeinek nagy többségével együtt támogatni fogja az orosz lépést elítélő határozatot". 
 

"Izrael alaposan megvizsgálja az Oroszországgal szembeni szankciók jelentőségét. Létrehoztunk egy minisztériumközi csoportot, amely tanulmányozza a szankciók hatásait és következményeit az izraeli gazdaságra és politikára"

- mondta a külügyminiszter az Oroszországgal szemben a világ nyugati országainak jelentős részében már bevezetett megszorító intézkedésekről.

A külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem minden lehetséges módon kész Ukrajna megsegítésére, mert ez történelmi, az értékeken alapuló, erkölcsi kötelesség. 

Hétfőn és kedden három repülőgépet indítanak Izraelből Ukrajnába a vészhelyzet idején szükséges humanitárius segéllyel. Több ezer kabát, takaró, hálózsák, orvosi felszerelés, sátrak és víztisztító berendezések találhatóak a küldeményben.

A tíz izraeli víztisztító rendszer óránként 5000 liter vizet képes ihatóvá tenni, s ez 200 000 ember számára lehet elegendő. Emellett küldenek vízellátó rendszert is, amely 100 000 ember számára képes biztosítani a víz tárolását és elosztását. 

A rakomány személyes felszerelést is tartalmaz: 3 000 téli sátrat családoknak, 15 000 takarót, 3 000 hálózsákot, és 2700 meleg, jól szigetelő kabátot. Emellett Jeruzsálem 17 tonna gyógyszert és orvosi felszerelést, valamint 100 tonna humanitárius felszerelést is küld Ukrajnába.

"Izrael a történelem helyes oldalán volt és lesz" - szögezte le Lapíd. "Ezek a mi értékeink. Az Egyesült Államok volt és lesz is mindig a fő szövetségesünk, de amerikai partnereink is megértik, hogy van két szempont, amely megköveteli, hogy óvatosak és figyelmesek legyünk" - tette hozzá.

Lapid kifejtette, hogy egyrészt a szomszédos Szíriában, a Golán-fennsík túloldalán állomásozó orosz katonai jelenlétre utal, s hogy az együttműködés a Szíriában állomásozó orosz csapatokkal lehetővé teszi az iráni terjeszkedés elleni harcot Szíriában. 

Másrészt - mondta - arra gondolt, hogy még mindig mintegy 180 ezer potenciális izraeli bevándorló és több ezer izraeli állampolgár él Ukrajnában, s ez is  óvatosságot követel a kormánytól. "Mindent megteszünk, hogy egyetlen izraelit vagy zsidót se hagyjunk cserben. Ezért létezik a zsidó állam. Ez a kötelességünk" - emlékeztetett Lapid. 


A külügyi tárca vezetője kijelentette, hogy Izrael történetének egyik legbonyolultabb művelete az emberek kimenekítése Ukrajnából. "Ez hatalmas szervezési munka, diplomáciai és politikai erőfeszítés. A sorrend egyértelmű: törődünk az izraeliekkel, törődünk a zsidókkal, és a szívünk Ukrajna polgáraiért is dobog"- zárta szavait.


Az EU 90 millió euró humanitárius gyorssegélyt jelentett be Ukrajnának

Mivel Ukrajnában a humanitárius helyzet romlik, és a szomszédos országok fogadják a menekülő ukránokat, az Európai Bizottság 90 millió eurós ( humanitárius támogatást biztosít civilek megsegítésére irányuló sürgősségi segélyprogramokra - közölte a brüsszeli testület hétfőn.

A finanszírozás az Ukrajnában és Moldovában élő embereket segíti, főként élelem, víz, egészségügyi termékek, téli szálláslehetőség és egyéb alapvető szükségletek biztosítását teszi lehetővé.

Az Európai Bizottság továbbá az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül koordinálja az Ukrajnát támogató tagállami segítségnyújtást is. Ez idáig Ausztria, Belgium, Horvátország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Írország, Lettország és Litvánia ajánlott anyagi támogatást. Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Hollandia pedig alapvető orvosi ellátást, valamint polgári védelmi eszközöket biztosít az országnak - közölték.

Moldovának az ukrán menekültek befogadására ez idáig Ausztria, Franciaország és Hollandia ajánlott fel sürgősségi támogatást, egyebek mellett átmeneti szállásra alkalmas sátrak és orvosi segítség formájában.

Kiemelték továbbá: az Európai Bizottság folyamatos kapcsolatban áll Ukrajnával és a vele szomszédos országokkal, és készen áll arra, hogy kérésükre további segítséget nyújtson számukra.

ukrajna magyarország menekültek
Fotó:  TASR/AP
Gyalogosan és kerékpárral kelnek át a határon az Ukrajnából menekülő kárpátaljai magyarok. A felvétel a magyar határ közelében készült.

Az uniós bizottság figyelmeztetett arra, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően a humanitárius helyzet várhatóan rendkívül súlyos lesz. Emlékeztettek, az EU a Krím 2014-es jogellenes annektálása óta támogatja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült és a konfliktus által érintett embereket Kelet-Ukrajnában. Az EU ez idő alatt több mint 193 millió eurós humanitárius segélyt juttatott Ukrajnának.

Felfüggesztette minden üzleti tevékenységét Oroszországban a Daimler Truck

A világ legnagyobb tehergépkocsi-gyártója, a Daimler Truck az ukrajnai háború miatt egyelőre felfüggesztette minden üzleti tevékenységét Oroszországban. 

"Vállalatként a békés globális együttműködés mellett állunk ki, és kategorikusan elutasítjuk a katonai erő bármilyen formáját"

- jelentette ki a vállalat szóvivője Stuttgartban.

A Handelsblatt hétfői száma pedig arról számolt be, hogy a Daimler Truck leállította együttműködését az orosz Kamaz páncélautó-gyártóval.


A Daimler Truck 2012 óta működik együtt a Kamazzal, és polgári járművekhez szállít alkatrészeket. Ezeket a szállításokat mostanra leállították - közölte a vállalat. "Soha semmi közünk nem volt a Kamaz katonai járműveihez" - hangsúlyozta a szóvivő. 


Mint minden más vállalat, a Daimler Truck is minden szinten érdekelt az orosz partnerekkel folyatott üzleti kapcsolatokban - tette hozzá a szóvivő. Ez vonatkozik a Daimler Kamaz Rus közös vállalatra is, amely egyenlő arányban az orosz és a német vállalat tulajdonában van, és mintegy 1000 embert foglalkoztat Moszkvában és Cselnyben (Tatár Köztársaság). Az üzemekben kizárólag nem katonai célú teherautók és vezetőfülkék készülnek. A német fél leállította az ottani termelést.

A szóvivő kifejtette, hogy a lépés gazdasági következményei kezelhetőek, az orosz piac ugyanis a Daimler Truck világméretű értékesítésének csak mintegy egy százalékát teszi ki.

UNHCR: már több mint félmillióan menekültek el Ukrajnából 

Csütörtök óta több mint félmillió ember menekült el Ukrajnából a háború miatt valamelyik szomszédos országba - közölte hétfőn Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vezetője a Twitteren.

A számok folyamatosan emelkednek. A legutóbbi adatok szerint 281 ezren érkeztek Lengyelországba, több mint 84 500-an Magyarországra, nagyjából 36 400-an Moldovába, több mint 32 500-an Romániába és mintegy 30 000-en Szlovákiába - közölte Shabia Mantoo, az UNHCR szóvivője.

Ukrajna menekültek
Fotó:  TASR/AP

A szervezet másik szóvivője, Chris Melzer azt közölte, hogy több százezerre tehető azoknak a száma is, akik Ukrajnán belül kényszerültek otthonukat elhagyni az orosz támadás miatt. A belső menekültek pontosabb számára egyelőre nem tudnak pontosabb becslést adni.

Sok közel-keleti ország gabonaellátása kerülhet veszélybe a harcok miatt

Az ukrajnai háború miatt kenyérhiány léphet fel több arab országban, köztük a polgárháború sújtotta Jemenben is, ahol így is milliókat éhínség fenyeget- figyelmeztetett a Middle East Monitor nagy-britanniai székhelyű hírportál hétfőn.

A portál a washingtoni székhelyű Middle East Institute (MEI) elemzésére hivatkozva emlékeztet arra, hogy a közel-keleti országok elsősorban Ukrajnából és Oroszországból szerzik be a gabonát, a kenyérhiány pedig tüntetéseket és bizonytalanságot okozhat a térségben.

Az intézet kiemelte: Ukrajna gabonaexportjának mintegy fele az észak-afrikai régióba kerül.


"A háború esetén fellépő ellátási nehézségek súlyos csapást mérnének az élelmiszerimportra berendezkedett országokra, például Egyiptomra, Jemenre, Líbiára, és Libanonra"

- áll a jelentésben.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tavalyi jelentése szerint a közel-keleti térség államai több mint 36 millió tonnányi gabonát importáltak, nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy ez az importmennyiség  Iránban, Irakban és Szíriában a szárazság és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt emelkedni fog.

David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója máris kijelentette, hogy a háború "drámai hatással lesz" a régióra.

A WFP adatai szerint egyedül Szíriában - amely a 2011-ben kezdődött polgárháború előtt saját maga el tudta látni élelemmel az állampolgárok zömét - mintegy 12,4 millió embert fenyeget a bizonytalan élelmiszer-ellátás. Az ország tavaly 1,5 millió tonna gabonát importált, nagyrészt Oroszországból.


Gretzky kizárná a junior vb-ről az oroszokat

A minden idők legjobb jégkorongozójának tartott Wayne Gretzky kizárná az orosz válogatottat az augusztusi kanadai junior világbajnokságról, amiért Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

A kanadaiak legendás játékosa reméli, hogy a nemzetközi szövetség (IIHF) megakadályozza az oroszok szereplését.

"Szerintem a világ jégkorongsportja nem engedheti meg, hogy az oroszok játsszanak a junior vb-n. Nekünk, kanadaiaknak ezt az álláspontot kell képviselnünk, mivel a meccsekre Edmontonban kerül majd sor" - fogalmazott a Gretzky a kanadai TNT csatornán.

A junior vb-t eredetileg december végén-január elején tartották volna Edmontonban, ám a sok koronavírusos eset miatt a harmadik játéknapon beszüntették a játékot. Az IIHF két hete úgy döntött, hogy a tornát augusztusban pótolják. 
A nemzetközi szövetség azt is közölte, hogy hamarosan tárgyal az oroszok elleni lehetséges szankciókról.
A finn jégkorongszövetség nem kér az oroszok és a fehéroroszok vb-indulásából

A finn jégkorongszövetség állásfoglalása szerint az ukrajnai orosz hadműveletek miatt "lehetetlen" az orosz csapat részvétele a világbajnokságon, amelyet május 13. és 29. között rendeznek Finnországban.

A házigazdák hasonlóképpen nem kívánatosnak tartják a fehérorosz válogatott vb-szereplését. A finn szövetség elnöke, Harri Nummela azt mondta, álláspontjukat nyomatékosították azon a hétvégi találkozón is, amelyet a nemzetközi szövetség, az IIHF elnökével, Luc Tardiffal tartottak.

"Beszéltünk arról, hogy a Finn Jégkorong Szövetség követeli Oroszország és Fehéroroszország teljes kizárását a nemzetközi jégkorongozásból. és hogy nem akarunk ezen országok csapatai ellen játszani - mondta Nummela. - Azt is leszögeztük, hogy Oroszország és Fehéroroszország válogatottjának részvétele a tamperei és helsinki világbajnokságon lehetetlen." 

Korábban a svájci és más sportági tagszövetségek is követelték az IIHF-től, hogy vezessenek be szankciókat Oroszország és Fehéroroszország jégkorongszövetsége ellen.


Leállítja az oroszországi gyártást és értékesítést a  Volvo

A svéd Volvo haszongépjármű-gyártó az ukrajnai konfliktus miatt ideiglenesen felfüggesztette az oroszországi kalugai gyárában a termelést és az oroszországi értékesítést - tájékoztatta a cég szóvivője hétfőn a német dpa hírügynökséget.

"A döntés azonnal hatályba lép és további értesítésig érvényes" - közölte a szóvivő. 

A Moszkvától délre található gyár 700 embert foglalkoztat. Oroszországban további 600 alkalmazott foglalkozik értékesítéssel, karbantartással és javítással. A Volvo szóvivője szerint az oroszországi és ukrajnai eladások összesen a csoport teljes nettó értékesítésének 3,5 százalékát teszik ki.

A haszongépjárművek gyártója tavaly az általános chiphiány ellenére is növelte eladásait és nyereségét. A félvezetők és más alkatrészek globális ellátása azonban továbbra is gondot okoz a csoportnak, és termelésleállásokat is okoz. A Volvo többek között a Daimler Truck és a Volkswagen leányvállalatával, a Tratonnal áll versenyben a világpiacon.

Kiberbiztonsági szakértő: Ukrajnáé a kiberfölény

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági szakértője szerint Ukrajna egyik célja a kiberfölény megszerzése az oroszok elleni háborúban, és ezt el is érte.

Krasznay Csaba több mint kétórás - a Facebookon is közvetített - előadásában mutatta be a kiberhadviselés elméletét az orosz-ukrán háború néhány napos tapasztalatain keresztül.

Elmondta: többen úgy vélik, hogy haditechnikailag nyerhet Oroszország. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háborúnak a fegyveres konfliktus csak az eleje, utána következik egy hosszú "békefenntartási időszak". 

Márpedig - mint az Irak, Afganisztán esetében is látható volt, - ha a helyi emberek körében nem tudják stabilizálni a békét, akkor nem lehet megnyerni a háborút - tette hozzá.

Ennek kapcsán azt is kiemelte, hogy az ukrán lakosság eléggé összezárt kormánya mögött. 

Anonymous
Fotó:  TASR
Hackerek már több orosz kormányzati szerv honlapját elérhetetlenné tették

Ráadásul egy olyan ukrán kormány mögött, amelynek megítélése nem volt egységes - jegyezte meg.

Krasznay Csaba mintaszerűnek nevezte az ukrán kormány tömegtájékoztatását, ahogy az interneten, twitteren folyamatosan osztja meg az információkat. A szakértő szerint Oroszország nagy hátránya, hogy nem tudja Ukrajnát levágni az internetről.

Oroszország részéről stratégiai hibának nevezte, hogy nem uralja kellőképpen saját lakosságának tájékoztatását. 

 Letiltották a Twittert, de ott van még a TikTok és mindenki kezében ott vannak az okostelefonok is - közölte. 

Krasznay Csaba kitért arra is, hogy ebbe a háborúba már a világűr is bevonódott. 

Egyrészt a twitter is tele van azokkal a képekkel, amelyeket polgári műholdak készítettek az orosz-fehérorosz határon lévő haditechnikai eszközökről. Elon Musk amerikai milliárdos be is jelentette, hogy Ukrajnának hozzáférést biztosít műholdjaihoz - közölte a szakértő megjegyezve: kérdéses, hogy ha Ukrajna a műholdak segítségével végez űr-szárazföld kommunikációt, azt meg tudja-e zavarni Oroszország, ki tudja-e iktatni ezeket a műholdakat.

A szakértő azt mondta: a háborúban kiemelt szerepe van a kibertérben zajló műveleteknek. Felidézte, hogy február 9-én jelent meg hír arról, hogy az orosz állam által támogatott hackercsoportok európai diplomatákat céloztak meg covid-19 témájú támadásokkal. 

Már ez is a háború előkészítéséről szólt, azt akarta megtudni az orosz fél, hogy európai, illetve NATO részről milyen információik vannak az Oroszország által tervezett műveletről - közölte.

A fegyveres konfliktus kezdete óta is zajlanak a polgári és kormányzati információs technológiai rendszerek, valamint a kritikus információs struktúrák elleni támadások. Katonai információs technológiai struktúra elleni támadásról nincsenek információk - mondta.

Krasznay Csaba azt is kiemelte, hogy egy ukrán kiberbűnözői csoport "hazafias hackerként" támadja az orosz csoportokat, és az Anonymus csoport is elindította Oroszország elleni kiberműveletét.     Utóbbi már helyrehozhatatlan károkat is okozott az oroszok számára - mondta.

A szakértő ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kiberműveleti képességei régóta ismertek. Úgy véli, Oroszország európai és amerikai pénzintézetek ellen hajthat végre kibertámadást  arra válaszul, hogy az orosz bankokat kizárták a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.

Krasznay Csaba előadásában fontosnak nevezte, hogy a Magyar Honvédségben is évek óta fejlesztik a kiberképességeket, köztük a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központjának létrehozását. 

Nemcsak a földrajzi térben, a kibertérben is meg kell védeni az állampolgárokat - mondta, megjegyezve: idetartozik a dezinformáció elleni védekezés is. Ezért a kiberbiztonsági szakértő előadásának zárásaként arra kérte hallgatóságát, hogy minden hírt és információt erős kétkedéssel fogadjanak.

Eddig 70 ezer ukrán menekült érkezett Romániába

A háború kezdete óta hétfő reggel 6 óráig több mint 70 ezer ukrán állampolgár lépett be Romániába, közülük 37 ezren már elhagyták az országot, így jelenleg mintegy 33 ezer, a harcok elől elmenekült ukrán állampolgár tartózkodik román területen - közölte hétfőn a bukaresti kormány szóvivője.

Dan Carbunaru elmondta: elindult az első, élelmiszert, vizet és üzemanyagot tartalmazó, többtucatnyi vagonból álló vasúti szerelvény Ukrajnába. Az Ukrajnát ért orosz támadás miatt Bukarestben felállított egyesített munkacsoport vasárnap döntött arról, hogy Románia újabb, mintegy hárommillió euró értékű, lőszert, katonai felszereléseket, üzemanyagot, élelmiszert, vizet és gyógyszert tartalmazó segélycsomagot küld Ukrajnának.

Carbunaru arról is beszámolt, hogy a bukaresti kormány által létrehozott munkacsoport tíz, a válsággal kapcsolatban álhíreket terjesztő honlap bezárásáról döntött, és kiveszik valamennyi romániai televíziós kábelszolgáltató kínálatából a Russia Today orosz hírcsatornát.

Lucian Bode belügyminiszer szerint eddig 578 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániától. A bevándorlási hivatal (IGI) által működtetett hat regionális befogadóközpont telítettsége elérte a 65 százalékot. A legforgalmasabb ukrán-román határátkelőnél, Szeretvásáron felállított, a katasztrófavédelem sátraiból kialakított ideiglenes menekülttáborban jelenleg mintegy kétszázan tartózkodnak, a tábor megnyitása óta pedig csaknem 300 ukrán állampolgárt helyeztek el ott ideiglenesen. A táborban a Suceava megyei katasztrófavédelem idegen nyelveket is beszélő - köztük ukránul tudó - önkéntes pszichológusai nyújtanak lelki segítséget a háború elől menekülők számára.

A román belügyminiszter hétfőn Ylva Johanssonnal, az Európai Unió belügyi biztosával együtt látogatta meg a szeretvásári határátkelőt.

"Az idő nagyon hideg, a fogadtatás viszont nagyon meleg" - állapította meg az uniós biztos az ukrán menekülteket fogadó romániai hatóságok és önkéntes segítők szolidaritása láttán. Úgy értékelte: az Európai Uniónak részt kell vállalnia a menekülthelyzet kezelésében, az anyagi forrásokat beleértve. Az Európai Bizottság szolidaritási platformot hoz létre egyrészt az ukrán nép, másrészt az Ukrajnával szomszédos államok humanitárius akcióinak támogatására - idézte az uniós biztost az Agerpres hírügynökség.


Várhatóan leváltják Bulgáriában a védelmi minisztert 

Várhatóan leváltják Bulgáriában a védelmi minisztert amiatt, hogy nem volt hajlandó háborúnak nevezni az Ukrajna ellen indított hadműveletet - jelentette be hétfőn Kiril Petkov kormányfő.

A bolgár kormány még a nap folyamán szavazni fog Sztefan Janev elmozdításáról. Akkor fogja bejelenteni a kormányfő, hogy ki veszi át a tárcavezető helyét. Petkov szerint valamennyi koalíciós partner támogatja a védelmi miniszter leváltását.

"Az én védelmi miniszterem nem használhatja a művelet szót a háború helyett. Nem lehet műveletnek nevezni azt, amelyben már katonák ezrei meghaltak az egyik és a másik oldalon is" - mondta televíziós nyilatkozatában a bolgár miniszterelnök. Hozzátette: "Bulgáriának nem az az érdeke, hogy lehajtsa a fejét. Amikor valami olyasmit látunk, amivel nem értünk egyet, valami ennyire egyértelmű dolgot, akkor nem hallgathatunk". 

Sztefan Janev védelmi miniszter vasárnap késő este egy Facebook- bejegyzésben azt írta, hogy célzott támadás indult ellene annak érdekében, hogy leváltsák őt posztjáról, és olyasvalakit ültessenek a helyére, aki szerinte nyitottabb lenne olyan döntéseket hozni, amelyek külföldi érdekeket szolgálnak.

Petkov élesen bírálta Janev bejegyzését, hangoztatva, hogy a bolgár kormányban egyik miniszternek sincs joga ahhoz, hogy "a saját külpolitikáját hirdesse, különösen nem a Facebookon".

Petkov hangsúlyozta, hogy Bulgáriát a nyugati szövetségesei nem kényszerítik semmiféle döntés meghozatalára, de kiemelte azt is, hogy a legnagyobb biztonsági garanciát az adja az országnak, ha egységben kiáll az Európai Unió tagállamai mellett.

Az Ukrajnával kapcsolatos szóhasználat körüli vita nem az első ellentmondás volt Sztefan Janev személye körül. A védelmi miniszter korábban kétségeit fejezte ki afelől, hogy Bulgáriának szüksége lenne a NATO támogatására, illetve azt tanácsolta a bolgár embereknek, hogy inkább ne olvassanak külföldi sajtót.


Vasárnap közel százezer ukrán menekült érkezett Lengyelországba 

Az ukrajnai háború kezdete óta már 281 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, csak vasárnap közel százezren lépték át a határt - közölte a lengyel határőrség a Twitter közösségi honlapján hétfőn.

Beszámoltak arról is, hogy a háború ötödik napján, hétfő éjféltől hajnali 7 óráig 28 ezren estek át a határellenőrzésen.
Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak hétfőn adott interjúban közölte: a határ ukrán oldalán óriási sorok alakultak ki, a közös határátkelőknél összesen több mint negyedmillióra becsülhető a várakozók száma.

Az 535 kilométer hosszú lengyel-ukrán határszakaszon 8 közúti határátkelő működik, ezeken az utóbbi időben a gépkocsik számára fenntartott forgalmi sávok egy részét a gyalogosoknak különítették el a határátlépés gyorsítása érdekében. Egyes határátkelőkön 20 óra, máshol akár 70 óra a várakozási idő Ukrajna irányából.

Dworczyk megerősítette: Varsó a határátlépési eljárás lehető legnagyobb leegyszerűsítéséről tárgyal az ukrán hatóságokkal. Hangsúlyozta: a lengyel határőrök gyakorlatilag mindenkit beengednek, beleértve a személyi iratokkal nem rendelkező menekülteket is.

Rámutatott: a határon várakozók többsége nő és gyermek, mivel az ukrajnai általános mozgósítás meghirdetése után a 18 és 60 év közötti férfiakat nem engedik ki Ukrajnából.

Vasárnapi információk szerint a lengyel és az ukrán fél megegyezett arról, hogy lengyel önkéntesek a határ ukrán oldalán humanitárius segítséget nyújthatnak a határátlépésre várakozóknak.

Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter vasárnap este újabb "humanitárius szerelvények" indítását jelentette be Ukrajnába, amelyek Lemberg (Lviv) környékéről szállítanak menekülőket Lengyelországba.

Anna Michalska, a határőrség szóvivője hétfőn közölte: Ukrajna irányában sem szűnt meg a forgalom, általában azokról a Lengyelországban dolgozó ukrán férfiakról van szó, akik hazatérnek, hogy harcoljanak az orosz alakulatok ellen. Vasárnap 9 és fél ezren keltek át a határon Ukrajna irányában - mondta el Michalska.


Svájc is további szankciókat vezethet be

Nagyon valószínű, hogy a beutazási korlátozásokat követően Svájc az Európai Unióhoz hasonlóan Svájcban lévő orosz vagyon befagyasztását is elrendeli - jelentette be Ignazio Cassis, az ország elnöke.

A Swissinfo hírportál hétfői híradása szerint erről az elnök az RTS közszolgálati televíziónak vasárnap este adott interjúban beszélt, és azt mondta, hogy a kormány hétfőn vitatja meg a gazdasági és a pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos javaslatát.

Ignazio Cassis
Fotó:  TASR
Ignazio Cassis

"Nagyon valószínű, hogy meg fogjuk tenni ezt a lépést, de még meg nem hozott döntésekről nem tudok nyilatkozni" - mondta Cassis arra a kérdésre, hogy elrendel-e az ország vagyonbefagyasztást. A svájci elnök mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az ország semlegességét meg kell őrizni, és Bern kész diplomáciai szolgálatait felajánlani az ukrán-orosz tárgyalások előmozdítása érdekében.

A svájci nemzeti bank 2020-as adatai szerint orosz állampolgárok 10,4 millió frank vagyonnal rendelkeznek Svájcban.

Cassis már múlt csütörtökön közölte, hogy Svájc is követi az Európai Uniót, és beutazási tilalmat rendel el 367, orosz természetes és jogi személy ellen, de vagyonbefagyasztásról akkor még nem volt szó, csak arról, hogy a szankciós listán szereplő személyektől a svájci bankok nem fognak új betéteket elfogadni.

Svájcra az elmúlt napokban emiatt egyre nagyobb nyomás nehezedett. Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője közölte: az EU elvárja Svájctól, hogy szankciókat vezessen be, mert "a civilizált, demokratikus világnak szembe kell szállnia a második világháború óta az európai biztonságra és stabilitásra leselkedő legnagyobb fenyegetéssel". "Ez nem csak Ukrajnát érinti, hanem Európát is, és Svájc Európában van" - fogalmazott Stano.
T
öbb svájci politikai párt is követelte, hogy a kormány léptessen életbe pénzügyi büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben.


A Nemzetközi Tollaslabda Szövetség törölte az oroszországi és fehéroroszországi versenyeket

Törölte az oroszországi és fehéroroszországi versenyeket a Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (BWF) Oroszország ukrajnai hadművelete nyomán.

A BWF hétfői bejelentése szerint a két ország zászlaját nem húzhatják fel és himnuszukat nem játszhatják le. Korábban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), valamint a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) is hasonló döntést hozott.

A BWF közleményében jelezte: folyamatosan figyelni fogja a helyzetet és partnerszervezeteikkel együtt vizsgálja a tiltakozási lehetőségeket Oroszország és Fehéroroszország kormányának döntései ellen. Egyben hangot emelt az erőszakos cselekedetekkel szemben, valamint a sport szellemisége és a béke visszaállítása mellett.

Az Airbnb 100 ezer menekültnek nyújt átmeneti szállást

Az Airbnb ingyenes, rövid távú szállást kínál akár 100 ezer Ukrajnából menekülő ember számára - jelentette be az Airbnb.org nonprofit szervezet és az Airbnb szálláshely-szolgáltató portál hétfőn.  

A közlemény szerint a szállásokat az Airbnb, az Airbnb.org Refugee Fund adományozói és az Airbnb.org szállásadóinak felajánlásai teszik ki. Aki szeretné támogatni ezt az erőfeszítést otthona felajánlásával, az Airbnb.org-on tájékozódhat - közölték.

Hétfőn a szervezetek irányítói levelet küldtek Európa vezetőinek, elsőként Lengyelország, Németország, Magyarország és Románia vezetőinek, amelyben felajánlották támogatásukat a menekültek határokon belüli befogadásában - jelezték. Szorosan együttműködnek a kormányokkal annak érdekében, hogy az egyes országok sajátos igényeit a lehető legjobban támogassák. 


Az elmúlt öt évben az Airbnb és az Airbnb.org több mint 54 ezer menekültet és menedékkérőt - többek között Szíriából, Venezuelából és Afganisztánból - juttatott ideiglenes lakhatáshoz partnerein keresztül a közlemény szerint.

 

A FIDE fegyelmi eljárást indított Karjakin orosz sakknagymester ellen

A Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) fegyelmi eljárást indított Szergej Karjakin orosz nemzetközi nagymester ellen, aki vasárnap nyílt levélben támogatta Oroszország ukrajnai hadműveletét. 

Bejelentésében a FIDE elítélte Karjakin politikai álláspontjának nyilvános közlését. Az ügyet a világszövetség etikai és fegyelmi bizottsága vizsgálja.

A 32 éves Karjakin a 2004-es sakkolimpián még ukrán színekben szerepelt, 2009 óta orosz állampolgár, s mindkét ország képviseletében szerzett olimpiai bajnoki címet. Gyorssakkban 2012-ben, villámsakkban 2016-ban világbajnok lett. Szintén 2016-ban klasszikus sakkban megnyerte a világbajnokjelöltek tornáját, a vb-döntőben azonban kikapott a címvédő norvég Magnus Carlsentől.


A FIDE pénteki bejelentése értelmében nem Oroszországban rendezik idén a sportági olimpiát, illetve a szervezet kongresszusát. Az orosz Arkagyij Dvorkovics elnökölte FIDE közlése szerint a szervezet vezetősége már dolgozik azon, hogy a 44. sakkolimpiának, valamint a 93. FIDE-kongresszusnak új helyszínt és időpontot találjon.  A sakkolimpia az eredeti tervek szerint július 26-tól augusztus 8-ig tartott volna Moszkvában. A kongresszuson elnökválasztásra is sor kerül, a 2018 szeptemberében megválasztott Dvorkovics rövidesen első mandátuma végére ér.

 
A Vatikán felajánlja a felek közti tárgyalás elősegítését

A Szentszék rendelkezésre áll a felek közötti párbeszéd elősegítésében - jelentette ki Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, aki a háború azonnali leállítását sürgette az olasz sajtónak adott interjújában hétfőn.

A vatikáni miniszterelnökként ismert Pietro Parolin kifejtette: el kell kerülni a helyzet "fokozódását, meg kell állítani a háborút, és tárgyalni kell". 

Nyomasztónak nevezte "új hidegháború esetleges visszatérését két szembenálló blokkal". Ez - tette hozzá - teljesen ellentétes a Ferenc pápa hirdette testvériség kultúrájával, amely az egyetlen járható út igazságos, szolidáris és békés világ megépítéséhez. 

A bíboros a Corriere della Sera, a La Repubblica és más olasz lapoknak adott közös interjúban azon meggyőződésének adott hangot, hogy "mindig és még most is adott a tér a tárgyaláshoz. Soha nem késő". 

Hangoztatta, hogy a Szentszék, amely az utóbbi években "folyamatosan, diszkréten és nagy figyelemmel kísérte az Ukrajnában zajló történéseket, és felajánlotta, hogy rendelkezésre áll az Oroszországgal folytatott párbeszéd elősegítésében, mindig készen áll arra, hogy a feleket segítse, hogy ismét erre az útra térjenek vissza". 

"Mindenekelőtt azonnal le kell állítani a katonai támadást, drámai következményeinek mindannyian szemtanúi vagyunk" - jelentette ki a szentszéki államtitkár. 

Parolin bíboros kifejtette, hogy a harcok leállítását és a tárgyalóasztalhoz történő visszatérést sürgette Ferenc pápa is, amikor február 25-én ellátogatott Oroszország Vatikánhoz közeli szentszéki nagykövetségére.   

Pietro Parolin "bátorító jelzésnek" nevezte az ortodox egyház vezetői felhívásait. Úgy fogalmazott: az egyházi vezetők bizonyítják, hogy készek "félretenni a kölcsönös sebek emlékét, és közösen dolgozni a békén". Hozzátette, hogy az ortodox egyházak "döntő szerepet" tölthetnek be. 

A szentszéki államtitkárságot 2013 óta vezető, 67 éves bíboros úgy vélte, egy esetleges európai méretű háború vagy új hidegháború "hatalmas arányú katasztrófa lenne, sajnos, teljesen nem lehet kizárni ezt az eshetőséget".         

XII. Piusz pápa 1939. augusztus 24-én mondott szavait idézte, melyben az akkori egyházfő a második világháború előtt tárgyalásra szólított fel. 

A spanyol király "elfogadhatatlan agressziónak" nevezte Ukrajna megtámadását

VI. Fülöp spanyol király szuverén és független állam elleni "elfogadhatatlan agressziónak" nevezte Ukrajna orosz megtámadását a barcelonai Mobil Világkongresszust (Mobile World Congress - MWC) megnyitó beszédében - idézte az uralkodót a spanyol sajtó hétfőn.

A mobilkommunikációs világkongresszuson vasárnap mondott beszédében VI. Fülöp hangsúlyozta: a háború fenyegetést jelent Európára és a fennálló világrendre is. A helyzet rendezése érdekében Spanyolország elkötelezett a segítségnyújtásban.

"Európai partnereinkkel fáradhatatlanul dolgozunk a béke mielőbbi helyreállításán" - jelentette ki az uralkodó, aki vasárnap esti beszédében nyilvánított először véleményt az orosz ukrajnai háborúról. 

VI. Fülöp hangsúlyozta: a béke alapjának a nemzetközi jog tiszteletének kell lennie, kivétel nélkül, minden állam részéről.

Az MWC szervezői a múlt csütörtökön indított támadások miatt megvonták Oroszországtól a lehetőséget, hogy saját standot állítson a nemzetközi technológiai szakmai vásáron.

 Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a Twitter-oldalán közölte, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, akinek tolmácsolta Spanyolország támogatását és szolidaritását "Putyin tűrhetetlen inváziója" miatt. Emellett beszámolt arról, hogy két repülőgéppel 20 tonnányi egészségügyi felszerelést és gyógyszert, valamint védelmi eszközöket (ötezer golyóállómellényt, sisakot, aknakeresőt) indítottak útnak Ukrajna felé.

Spanyolországban számos civil adománygyűjtő akció, vagy más segítő kezdeményezés vette kezdetét: például az "Együtt az életért" nevű alapítvány a valenciai ukrán konzulátussal együttműködve azon dolgozik, hogy 560 gyereket kimenekítsenek a konfliktuszónából, és eljuttassák őket a kelet-spanyolországi tartományba.

Múlt csütörtök óta folyamatosak a tüntetések a spanyolországi orosz külképviseletek épületei előtt. A hétvégén több városban, például Madridban, Barcelonában, Murciában, Pamplonában vonultak utcára az emberek. Spanyolországban élő ukránok, oroszok és spanyolok egyaránt tiltakoztak a háború ellen, követelték a békét és a nemzetközi beavatkozást.

Hétfőn reggel megérkezett Madridba a kijevi spanyol nagykövetség által evakuált spanyol állampolgárok 106 tagú csoportja. A sajtó több olyan spanyol állampolgárról is beszámolt, akik lemaradtak az evakuálásról, például azért, mert nem jutottak el az ukrán fővárosba, hogy csatlakozzanak a konvojhoz.

A spanyol külügyminisztérium módosította az Oroszországba utazásra vonatkozó ajánlását, azt tanácsolva állampolgárainak, hogy halasszák el a nem létfontosságú utazásokat a térségbe.

Megérkezett az ukrán és az orosz delegáció a háborúban álló felek közötti tárgyalás helyszínére

Az ukrán elnöki hivatal azt közölte: az ukrán delegáció fő célja, hogy megállapodásra jussanak az azonnali tűzszünetről és az orosz csapatok kivonásáról Ukrajnából. 

 

Külföldi önkéntesek is hadba vonulnak az ukrán oldalon

Egyelőre horvátok mennek, de a lett parlament is engedélyezte a külföldi hadviselést.

Kijev előtt megálltak

Megállt az orosz csapatok haladása az ukrán főváros, Kijev központja felé a város északnyugati részén - jelentette ki Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy vasárnap esti tájékoztatón. 

Hozzátette, az ukrán hadsereg visszaveri a szárazföldi és légi támadásokat. Szólt arról, hogy három rakétát irányítottak Kijev irányába. 

Az információt nem lehetett függetlenül ellenőrizni - írta a dpa német hírügynökség.

Aresztovics elmondta, hogy az orosz hadsereg megpróbált előre nyomulni a kelet-ukrajnai Harkiv város központjába, és hogy 11 orosz hadihajó tartózkodik a tengeren Odessza partjainál.

A dél-ukrajnai Mariupol városáról azt mondta, hogy ott az ukrán erőknek nincsenek gondjaik, de az orosz csapatok elfoglalták Berdjanszkot, ahol nem voltak ukrán katonai erők.

A nyilatkozó közölte azt is, hogy a hétvégén több mint százezer tartalékos csatlakozott az ukrán hadsereghez. (MTI)

Moszkva: a polgári lakosság szabadon elhagyhatja Kijevet

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte hétfőn, hogy a polgári lakosság "szabadon elhagyhatja" az ukrán fővárost délnyugat felé, a Vaszilkiv felé vezető autópályán. A szóvivő egyúttal azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy élő pajzsként használja a civileket.

A kijevi városi vezetés továbbra is arra szólította fel a lakosságot, hogy csakis a legszükségesebb esetekben hagyják el otthonaikat. A felhívás szerint a főváros szinte minden kerületében előfordulhatnak utcai harcok.

A városvezetés arról tájékoztatott, hogy az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt, eltekintve szórványos összetűzésektől. Reggel kinyitottak az üzletek, és működik a tömegközlekedés is, bár a metrók a megszokottnál ritkábban járnak. Továbbra is kijárási tilalom van érvényben este 10 és reggel 7 óra között.

Közben a kelet-ukrajnai Harkivban is kijárási tilalmat vezettek be. 

Az ukrán hadsereg hétfő reggeli közleményében arról tájékoztatott, hogy Moszkva "lassította az offenzíva ütemét" a támadás ötödik napján. 

Az orosz védelmi minisztérium az Interfax orosz hírügynökség szerint azt közölte, hogy az orosz erők elfoglaltak két települést - Bergyanszk kikötővárost és Enerhodart - a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen, illetve bevették a zaporizzsjai atomerőmű körüli területeket és magát az atomerőművet is. A hadműveletek ellenére az erőmű zavartalanul működik - tették hozzá az orosz közleményben.

Ukrán források cáfolták, hogy az orosz hadsereg elfoglalta volna a zaporizzsjai atomerőművet.

A fehérorosz hatóságok jelezték, készen állnak az ukrán és az orosz tárgyalódelegációk fogadására. A minszki külügyminisztérium Facebook-oldalán hétfőn közzétett egy fényképet egy tárgyalóteremről, ahová várják a delegációk tagjait.

Vasárnap megjelent hírek szerint a találkozó  határátkelőhelyen lesz, a fehérorosz-ukrán határon.  

Eközben a kelet-ukrajnai szakadárok jelezték: felfüggesztették az általános mozgósítást. Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztásaság" vezetője az orosz állami televízióban elmondta, a mozgósítás célját elérték, a szükséges területeket az orosz erők segítségével sikerült elfoglalni a donyecki és a luhanszki régióban. Így most már eljött az ideje, hogy a "humanitárius kérdésekre" koncentráljanak.


Elindították a német fegyverszállítmányt Ukrajnába

Elindították az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg támogatását szolgáló német fegyverszállítmányt - nyilatkozta a német védelmi miniszter hétfőn.

A fegyverek úton vannak, és megérkezésük "nem napok, hanem órák kérdése" - mondta Christine Lambrecht a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.

Kiemelte, hogy az ukrajnai orosz invázió nem halad olyan sebesen, ahogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelte, a műveletet logisztikai gondok és üzemanyaghiány lassítja. "Az orosz elnök elszámította magát, és ezért most fenyegetőzik" - tette hozzá a miniszter az orosz hadsereg elrettentő erőinél elrendelt különleges szolgálati módról. 

Mint mondta, az atomfegyverekkel összefüggő fenyegetést "nagyon komolyan kell venni". Ugyanakkor az elnök és más oroszországi vezetők is tudják, milyen pusztító következményekkel járhat ilyen döntést, ezért most mindenkinek meg kell őriznie a nyugalmát, és nem szabad tovább növelni a feszültséget - mondta a német védelmi miniszter.

A szociáldemokrata politikus (SPD) jó jelnek nevezte a fehéroroszországi Gomelben hétfőn tervezett ukrán-orosz tárgyalásokat. Fontos azonban, hogy "ne hagyjuk, hogy elaltassa az éberségünket olyan ember, aki mindannyiunknak hazudott" - tette hozzá Christine Lambrecht.

Szombaton a szövetségi kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.


Vasárnap Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Mindkét döntés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az ukrajnai háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
 

Csehország újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnának

Csehország újabb fegyverszállítmánnyal segíti Ukrajnát - a ČT24 közszolgálati hírtelevízió szerint erről a cseh kormány döntött vasárnap esti rendkívüli ülésén.

Kérdéses az ukránok elutazása a paralimpiára

Egyelőre nem tudtak elutazni a pénteken kezdődő pekingi paralimpiára az ukrán sportolók az országuk ellen folyó orosz hadművelet miatt.

Ukrajnából húsz versenyző szerepelne a kínai fővárosban. Craig Spence, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szóvivője jelezte: reméli, hogy a logisztikai nehézségek ellenére az érdekeltek megérkeznek Pekingbe a megnyitóra. Biztonsági okok miatt egyik fél sem közölte, hogy a delegáció jelenleg hol tartózkodik.

"Rendszeres párbeszédet folytatunk Ukrajnával a játékokon való részvételükről. Keményen dolgozunk a színfalak mögött, hogy idejussanak" - tette hozzá Spence.

Az orosz hadművelet következtében nem indulnak repülőjáratok Kijevből, míg a koronavírus-járvány miatt kialakított szigorú pekingi buborékrendszerbe csak kijelölt repterekről lehet beutazni.
 

Sportháború

Az Ukrán Tenisz Szövetség azonnali hatállyal az orosz és a fehérorosz szövetség kizárását sürgeti a nemzetközi szövetségnél (ITF).
A vizes sportágakat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) elvette Oroszországtól az augusztusi kazanyi junior úszó-világbajnokság rendezési jogát az Ukrajna ellen folyó hadművelet miatt.
Ukrán és más nemzetiségű sportolók levélben fordultak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottsághoz (IPC) azzal a kéréssel, hogy tiltsák el az orosz és a fehérorosz tagszervezeteiket, a sportolókat pedig ne engedjék részt venni semmilyen sporteseményen.

Ide viheti adományait Kelet-Szlovákiában
Veszteséges kereskedés várható 
Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el

Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el, de minimalizálni akarja a globális piacra gyakorolt hatását - mondta vasárnap Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője az ABC amerikai televíziónak adott interjúban.

Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit, Psaki közölte: ez egy példa arra, ahogyan Moszkva "fenyegetéseket gyárt", amelyekkel megpróbálja igazolni az agressziót. "Többször láttuk már ezt tőle (Putyintól). Oroszországot nem fenyegeti sem a NATO, sem pedig Ukrajna" - tette hozzá a szóvivő.

Az orosz elnök a "Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre" hivatkozva utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökét, hogy "az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék különleges szolgálati módba." Putyin szerint a nyugati országok gazdasági téren is "barátságtalan lépéseket" tesznek Oroszországgal szemben és "illegitimnek" nevezte a szankciókat.


Az orosz elnök bejelentését követően Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CBS amerikai televíziónak adott interjújában "elfogadhatatlannak" nevezte Putyin lépését, amellyel szerinte tovább élezi a konfliktust. Thomas-Greenfield kijelentette, hogy az Egyesült Államok "újabb és még keményebb" intézkedéseket hozhat Oroszországgal szemben.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) egyik, neve elhallgatását kérő, magas rangú tisztségviselője szerint Putyin lépése "téves számítás esetén a dolgokat sokkal, de sokkal veszélyesebbé teheti". Az Egyesült Államok most majd megpróbálja meghatározni, hogy Putyin parancsa vajon mit jelent "kézzelfogható értelemben" - mondta a tisztségviselő, aki "szükségtelennek" és "a katonai helyzetet fokozónak" nevezte az orosz elnök utasítását.  (MTI)


Az Aeroflot orosz légitársaság felfüggesztette az Európába irányuló összes járatát

Az Aeroflot orosz légitársaság bejelentette, hogy hétfőtől felfüggeszti az Európába irányuló összes járatát azt követően, hogy az Európai Unió úgy döntött, teljes légterét lezárja minden orosz repülőgép előtt.

"Az európai hatóságok által bevezetett légtér-korlátozások miatt az Aeroflot 2022. február 28-tól további értesítésig felfüggeszti az európai célállomásra közlekedő összes járatát" - jelentette be vasárnap este kiadott közleményében az orosz légitársaság.

Egy ideig nem látunk ilyent Pozsonyban
Fotó:  TASR
Egy ideig nem látunk ilyent Pozsonyban

Az Európai Unió vasárnap jelentette be, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának megtorlásaként lezárja légterét az orosz légitársaságok elől, és erről az intézkedésről döntött több, nem uniós európai ország és Kanada is.

Mivel számos ország már lezárta vagy bejelentette légterének lezárását, az orosz légi forgalom nagyon nagy repülési tilalmi zónával néz szembe, amely kerülőutakra kényszeríti a járatokat.

Oroszország megtorlásként elkezdte kitiltani az olyan európai országokhoz kapcsolódó repülőjáratokat, amelyek az elmúlt napokban tilalomról hoztak döntést, mint például az Egyesült Királyság, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovénia, Bulgária, Lengyelország és a Cseh Köztársaság.  (MTI)


Zaharova: az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy vasárnapi tévéadásban úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába.

A Rosszija-1 tévécsatorna Este Vlagyimir Szolovjovval című műsorában a szóvivőnő azt mondta: "az Egyesült Államok már számos európai ország területére telepítette nukleáris fegyvereit. Nem Franciaországról és Nagy-Britanniáról van szó, amelynek saját nukleáris fegyverei vannak. Olaszországban és több más országban van amerikai nukleáris fegyver, de ezekhez ezek az országok nem férnek hozzá. Ott mindent az Egyesült Államok irányít. Hogy ez (az atomfegyver) Ukrajnában is megjelenjen, ez lenne a leghőbb vágya"- hangoztatta Marija Zaharova.

Hozzátette:

"sokan kérdezik tőlünk: tényleg úgy gondolják, hogy Ukrajna területén atomfegyverek fognak megjelenni? Ki engedte volna ezt meg Európában? Tényleg? Tényleg olyan naivak, hogy ne legyen érthető, ha egy országnak hivatalosan van atomfegyvere, az az Egyesült Államok számára nem jelenti azt, hogy azt (az atomfegyvert) csakis a saját területén lehet (tárolni)?"

- hangsúlyozta a diplomata.


Zaharova szerint "az angolszász álguruk a féktelen és teljesen kontrollálatlan viselkedés bélyegét nemcsak Oroszországra igyekeznek vonatkoztatni, hanem mindenkire, aki valamilyen módon útjukba kerül furcsa világukban". Mint kifejtette: "akkoriban nem hittek nekünk. Ez tíz évvel ezelőtt volt. Ma Kína minden fronton szembesül ezzel".

Az orosz külügyi szóvivő egyben emlékeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azon döntésére, hogy Ausztrália körül atomtengeralattjárókat telepítenek. "Ez így van a kezdetekben, hogy tisztességesen hangozzék. A valóságban pedig az, hogy ne lehessen tudni a terv végkifejletét" - hangoztatta, megjegyezve, "az a taktikájuk, hogy megteremtsék a bizonytalanság melegágyát".  (MTI)


Zelenszkij Johnsonnak: a következő 24 óra kritikus lesz


A következő 24 óra döntő jelentőségű lesz Ukrajna számára - mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij hajnalban újabb telefonbeszélgetést tartott, és a brit kormányfő elismerően szólt az ukrán nép által az orosz invázió óta tanúsított bátorságról és hősies ellenállásról.

Johnson biztosította az ukrán elnököt: London mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Britannia és szövetségesei által küldött védelmi támogatás eljusson Ukrajnába.

Zelenszkij a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő az orosz invázió kezdete óta minden nap beszélt egymással telefonon, és a hétfő hajnali beszélgetés során megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit miniszterelnök megerősítette, hogy Nagy-Britannia szilárdan támogatja Ukrajna szuverenitását.

A brit belügyminisztérium vasárnap este vízumkönnyítéseket jelentett be brit állampolgárok ukrán családtagjai számára.

A tárca közleménye szerint a brit állampolgárok nem brit állampolgárságú, Ukrajnában élő rokonai ingyenesen kérhetnek családi bevándorló vízumot.

A minisztérium szerint erre akkor van lehetőség, ha a kérelmező brit állampolgárral él házasságban, civil partneri viszonyban vagy élettársi kapcsolatban.

Élettársi kapcsolat esetén igazolni kell, hogy e kapcsolat legalább két éve tart.

A vízumszabályok könnyítése vonatkozik azokra a 18 éven aluli ukránokra is, akiknek egyik szülője brit, és azokra, akiknek van 18 évesnél fiatalabb, brit állampolgárságú gyermeke.

Mivel a kijevi brit vízumosztály jelenleg zárva van, a kérelmezők Lviv városában, illetve a környező országokban, köztük Magyarországon is beadhatják vízumigénylésüket - áll a brit belügyminisztérium tájékoztatásában.

A tárca átmeneti kedvezményeket jelentett be azoknak az ukrán állampolgároknak is, akik Nagy-Britanniában tartózkodnak és nem tudnak hazatérni vízumuk lejárta után.

Az intézkedés lehetővé teszi számukra nagy-britanniai tartózkodásuk meghosszabbítását anélkül, hogy távozniuk kellene az országból. (MTI)


 

 

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.