A nagy bevezetés.
A megbékélés arra is figyelmeztet, hogy feledni sem szabad.
A Trianonban életképtelenre csonkolt Magyar Királyság számára 1921 rendkívüli esztendőnek bizonyult.
Szelepcsényit sajátos ambivalencia jellemezte. Hűséges volt a Habsburgokhoz, de rokonszenvezett a magyar főurak rendi elégedetlenségével is, akik mélységesen csalódtak I. Lipót császár politikájában.
A mohácsi csata körülményeiről és egyes mai és múltbeli török-magyar érintkezési pontokról beszélgetünk Fodor Gábor turkológus - történésszel, aki nyolc évig vezette az isztambuli Liszt intézetet.
A kutatók szerint a Codex Gigas elkészítése így egyetlen szerzetes munkája lehetett, aki nagyjából húsz-harminc éven át dolgozhatott a monumentális köteten.
1943 második felében a szlovák politikai hatalom igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy Esterházy Jánost, a szlovákiai magyarság egyetlen nemzetgyűlési képviselőjét megfossza mandátumától és lehetőleg személyes szabadságától is.
A velenceiek a Balkánt nem perifériaként kezelték, rájöttek, a térségnek inkább összekötő jellege van.
Ez a vidék évszázadokat átölelő világot őriz: kolostorokat, kastélyokat, régi parkokat és különös történetű épületeket.
Popély Árpád, a Fórum Intézet munkatársa beszélt Nagy Ildikó mikrofonja előtt.
A kötet legizgalmasabb tanulmányai a korszak külpolitikai gondolkodását vetítik elénk.
Váci csata.
II. József császár és magyar király utóda, II. Lipót amikor Magyarország királya lett, szinte kitörő örömmel fogadták.
A kötet szerzői között olyan kiváló kutatókat találunk, mint Benda Kálmán, Makkai László, Niederhauser Emil vagy Spira György, a szerkesztést Hanák Péter vállalta.
A Balkánon akad egy délszláv népcsoport, nevezetesen a szlovén etnikum, akik különálló pályaívet jártak be, mint más délszláv testvérei.
Kik, hogyan és miért sodorták az emberiséget az első világháborúba?
Egy magyar viking révén akár minket, magyarokat is megillethetne.
A két új hanghordozó a XII-XVIII. század zenéjét idézi meg.
A Bodrogköz egyik különleges települése Nagykövesd: a történelem nyomai ma is ott vannak a vár romjaiban, a kastély falaiban és más fennmaradt emlékekben.
Magyarország már Könyves Kálmán uralkodása idején kapcsolatba került a keresztes hadjáratokkal.
Kövesdi Károly
