Megjelent Kovács László könyve.
Több mint 26 ezer cserkész látogatta meg Gödöllőt a világ minden tájáról 1933 augusztusában.
Sokan vélhetik úgy, hogy nagyon bögyömben van szülővárosomban a Thain János Múzeum, és még a kákán is csomót keresek vele kapcsolatban.
Első ízben rendezik meg Dunaszerdahelyen a fesztivált.
A sárospataki vár Magyarország egyik legjobb állapotban megmaradt késő reneszánsz épületegyüttese.
Újabb résszel jelentkezik a ma7 médiacsalád újságíróinak kulturális ajánlója. Filmek, könyvek, zenék. Minden, amit látni, olvasni vagy hallgatni érdemes!.
Mindenki egyenlő, de van, aki egyenlőbb...
A nemzetközi bemutatóra magyar, szlovák, cseh és lengyel önkéntes tűzoltók érkeztek és mutattak be olyan eszközöket, amelyeket egykor elődeink használtak.
Máig sokak könyvespolcán megtalálható a Népszerű Történelem-sorozat.
Gazsó L. Ferenc Áttűnő életek – A fényt kapott XX. század című könyvében Fortepan-fotókra írt fiktív, ugyanakkor korhű történeteket olvashatunk.
Páratlan történeteket hallottunk Oszitól és Sanyitól
Trianon után a füleki magyar hívek szinte rekordidő alatt pótolták a nagy háború alatt rekvirált harangokat.
A munkálatok során elképesztő történetek és sorsok kerültek napvilágra.
A Nekcsei Biblia az Anjou-kori magyarországi könyvművészet talán legjelentősebb darabja, amely valamikor 1330 körül keletkezett, és a megrendelő annak a templomnak szánta, ahol majd végső nyughelyre lel.
A mohácsi csatának könyvtárnyi irodalma van, de talán a legfontosabb Brodarics 1527-ben Krakkóban megjelent műve.
Andrássy Gyulában a kiegyezés utáni magyar fejlődés egyik legjelentősebb előmozdítóját tisztelhetjük.
Gyermekkorom nagy élménye volt kézbe fogni a századfordulón megjelent Tolnai Világtörténelme sorozatot.
A szlovákiai zsidóknak, vélt vagy valós, magyar-szimpátiájuk miatt is bűnhődniük kellett.
Ballagi Géza (1851–1907) történész és jogtudós volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akinek 1888-ban megjelent A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig című, közel 900 oldalas könyvét tartják a főművének.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, amit itt Nagy-Magyarországként írunk le, az történelmi tény, az nem revizionizmus, nem a szomszédaink fenyegetése, nem nacionalizmus.
A bevonuló cseh csapatok olyan kegyetlen pusztítást vittek véghez, amely a Szent Bertalan-éjszaka rémségeit is felülmúlja.
A borzalmak közepette a legreménytelenebb 1944 karácsonya volt, hiszen nem lehetett tudni, mit hoz a holnap…
Amikor megszületett a döntés, csak akkor derült ki, mely területek kerülnek vissza Magyarországhoz.
Az első bécsi döntéssel elérkezett a „magyar feltámadás hajnalhasadása”, és 1938. november 5-e és 10-e között hazatért a magyarlakta Felvidék
