Ezeréves elnyomás – kétszáz éves ellentét
A magyar–szlovák viszony alakulásával és ebből eredően a kisebbséggel kapcsolatos kérdésekkel az elmúlt évszázadokban több elemzés foglalkozott. Rámutattak az okok történelmi hátterére, illetve az egyes konfliktusforrásokra, amelyek folyamatosan foglalkoztatják a kutatókat is.
A szlovákság időközben elnyerte önálló államiságát, az egymás nemszeretése mégsem csitult el teljesen. Vannak hullámok, amikor a két nemzet közti viszony jobbnak vagy inkább súrlódásmentesebbnek mondható, de elég egyetlen szikra, és az egymással szembeni gyűlölködés ugyanott folytatódik, ahol abbamaradt.
– Az egész valahol Nagymoráviával kezdődött, a szlovákok máig is azt mondogatják, hogy bejöttek ezek a vad magyar törzsek és leigáztak bennünket, pedig akkor még szlovákokról nem igen lehetett beszélni, legfeljebb szláv törzsekről. Az előadó szerint a szlovákok úgy állították be, hogy a magyarok ezer évig elnyomták őket.
– Ezek eléggé önkényes interpretációk, és nem adnak kielégítő választ arra, hogy mi okozta ezt a kölcsönös meg nem értést, sőt helyenként gyűlöletet – tette hozzá Aich.
– Befolyásolhatták ezt a bécsi döntések is, de sokkal valószínűbb, hogy a csehek által erőltetett magyarellenesség érett be, ami aztán áttestálódott a legújabb korra is – mondta. Hozzátette, a rendszerváltás után az önálló szlovák állam megalakulásával ugyan új dimenziókba léptek a szlovák–magyar kapcsolatok, csak sajnos a múlt minden terheltségével együtt.
– Összegezve, a magyar–szlovák kapcsolatok elmérgesedésének több oka van. Az első a tájainkon fáziskéséssel megjelent felvilágosodás, a nemzetek elkésett önmagukra találása, amikor már a polgárosodás annyira előrehaladott volt, hogy a nemzetiségi kérdést prioritásként kezelte – mondta Aich. A másik gond szerinte az 1848–49-es forradalom „félrepolitizálása” volt. Ekkor kerülnek a szlovákok és a magyarok először ellentétbe, lesznek bizonyos értelemben ellenségek. A harmadik gondot a nemzetiségi törvény be nem tartása jelentette, a szlovákok feudális szempontok szerinti lekezelése.
Az ötödik mindent betetőző gond pedig Edvard Beneš hisztérikus magyarellenessége és a második világháború utáni intézkedései.
– Mindez persze magyar szemszögből nem ok arra, hogy kizárólag a sértett szemével lássuk a világot, de szlovák szemszögből sem kell az ezeréves elnyomás látszatát keltve gyűlölködni, és bosszúálló revanspolitikát folytatni, mert nem ez a megbékélés, nem ez a valós kiegyezés útja – zárta előadását Aich Péter.
Megjelent a Magyar7 2024/19. számában.
