népszokások

A betlehemezés szokása ugyan nem halt ki, de általában már nem a régi kor szokásainak megfelelően házról házra járnak a szereplők, hanem templomokban, iskolákban, közösségi tereken elevenítik fel a Megváltó születésének történetét.

Csókás Ferenc összegyűjtötte és színpadra alkalmazta az összes bényi népszokást, leírta a falu vallási életét és a búcsújárásokat.

Január 6-ával zárulnak a karácsonyi ünnepek és kezdődik el a farsang ideje.

A szilveszter és az újév napja a babonák és a hiedelmek igazi kavalkádja. 

Amit karácsony éjjelén kívánunk, az valóra válik, legalábbis a hiedelmek szerint.

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja. A Luca-naphoz ebből eredően is több népszokás kapcsolódik.

Mutatjuk, milyen népszokások kötődnek az ünnepváró időszakhoz.

A néphagyomány szerint ettől a naptól számítódott a tavasz igazi kezdete. A gazdasági élet szokásai között jeles napnak tartották. 

Szőke Csémy Éva Szímőn élő képzőművész húsvétra várva Pilinszkyt olvas és tojásokat fest.

A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb volt, melyet kice, kicevice, banya néven is emlegettek.

A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére.

A palócok vidékén a farsanghoz fűződő szokások farsang farkán, háromnapokkor sűrűsödtek össze.

Az Ágnes név nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban elterjedt. Görög eredetű, jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes.

A vízkereszttől (január 6-tól) hamvazószerdáig (idén március 6) tartó időszak a bálok, karneválok, az önfeledt szórakozás ideje. Az idei farsang egyvalamiben biztos, hogy rendkívüli: ilyen hosszú ideig már régen nem tartott, mint most, amikor két teljes hónapunk van arra, hogy a szokásosnál több időt szenteljünk az önfeledt szórakoz&am

A Csallóközre jellemző adventi népszokásokról és az ezekben fellelhető pogány kori elemekről beszélt lapunknak Nagy Iván néprajzkutató, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum munkatársa.

A karácsonyt megelőző hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a család. Beszélgettek, adventi, karácsonyi dalokat énekeltek, ezzel is készülve Jézus születésének ünnepére.

Alexandriai Szent Katalin a tizennégy segítő szent egyike volt. Nevének jelentése: korona, illetve mindig tiszta. Katalin életéről keveset tudunk.