A palóc farsang szokása Ragyolcon
Az egyházi rend szerint a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a farsang, más néven böjtelő hava, amely a mulatságok, bálok szervezésének az ideje. Korábban a hagyományos farsangi játékok időszaka is volt. Mára ezek kevés helyen maradtak meg élő néphagyományként.
A palócok vidékén a farsanghoz fűződő szokások farsang farkán, háromnapokkor sűrűsödtek össze. Ekkor alakoskodók járták a falvakat. Nem volt ez másképp Ragyolcon sem, egészen az 1980-as évekig. A maskarások hamuval szórták be a járókelőket, mókázásukba számtalan pajzán elemet kevertek, ételt-italt gyűjtöttek. A farsangi menetben ott haladtak a tipikus figurák: a cigány, a koldus, a betyár, ám a legkedveltebb alak az álmenyasszony és az álvőlegény volt. Táncukért, játékukért jutalom is járt.
Ragyolcon a mai napig él a farsangi felvonulás hagyománya. A helyi csemadokosok harminc éve újították fel a régi idők szórakoztató mulatságát, megörvendeztetve vele a falu lakosait. A helyi farsangi népszokásba Póczos József, a Csemadok Ragyolci Alapszervezetének elnöke avat be bennünket.
– Hegyigé farsang, farsang! Itthon van-e a gazda? Van-e jó farsangja? – Így köszönnek be már több évtizede farsang utolsó szombatján a ragyolci maskarások a házakhoz.
– Ha nincs jó farsangja, menjen fel a padra, hozzon le egy szalonnát, szúrja a nyársamra! Hogyha nem hoz szalonnát, kifúrom a gerendát!
A kolompolás és kelepelés után a nagy fúró is előkerül, hogy egy kis kóstolóra tegyünk szert a háziaknál. Aztán jönnek a jókívánságok a családra és az egész gazdaságra
– Adjon isten a gazdának bort, búzát, gazdasszonynak tyúkot, lúdat, menyecskének kisgyereket! Bornyazzon meg a tehenetek!
Mikor már az egész család az udvaron van, jöhet a medvetánc, mert a medve már kibújt a barlangjából, a farsangolók pedig így űzik ki a telet.
– Egy csepp tinta cseppent a csizmám orrára, én is elérkeztem a farsang napjára. Egyenek, igyonak, csak nekem is adjonak!
A csemadokosok örömmel veszik, hogy az alapiskolás diákok is szívesen csatlakoznak a farsangolók csapatához, akik tánccal, énekkel színesítik a műsort. A maskarások a házaknál összegyűjtött ételt-italt babakocsiba teszik, s azokkal etetik, itatják a babát. Minél több adomány gyűlik össze, annál nagyobb lesz a baba. Pogácsa, hurka, kolbász, szalonna, tojás kerül a farsangi babakocsiba, no meg egy kis borocska, hogy este ne legyen száraz a vacsora. Miután végigjárták a falut, közösen megsütik és elfogyasztják, amit kaptak.
– Elmúlt farsang, itt hagyott, a lányoknak bút hagyott. Kinek hagyott, kinek nem, én táncoltam, te meg nem – éneklik búcsúzóul, élükön a farsangi kúrival, aki vezeti csapatát a következő vendégváró családhoz. Estére aztán elkészül a finom kolbászos rántotta, ami mellé bor és forró tea dukál, na meg zene, hogy vidáman teljen a vacsora.
Farsangkor nem hiányozhatott az asztalról a pampuska és a herőce sem, amellyel a farsangi alakoskodókat fogadták. Mihók Ilona a nagymamájától tanulta meg a herőce sütésének fortélyát, és a receptet is megosztotta velünk.
– Szükségünk van 30 dkg sima lisztre, 5 dkg cukorra, pici sóra, vajra, két tojásra és tejfölre. A lisztet a sóval, cukorral összemorzsoljuk, és a vajat hozzátesszük. Ezután két tojássárgáját és annyi tejfölt teszünk hozzá, hogy lágyabb tésztát kapjunk. A félcentisre elnyújtott tésztát derelyevágóval négyzetekre vágjuk, majd bemetsszük, és a széleket befordítjuk. Végül aranybarnára sütjük, és porcukorral meghintjük.
Annak idején farsangi hiedelmek is akadtak bőven a palóc vidéken. Farsang három napjában tilos volt a kútból vizet merni, mert azt tartották, hogy akkor a kút kiszárad. Tilos volt fonni, mert akkor a disznóhús megnyüvesedett. Tilos volt a varrás, mert bevarrták a tyúkok fenekét, és nem tojtak. Húshagyókedden nem volt szabad kenyeret sütni, mert betegséget kap, aki süti. A három dologtiltó nap nagyon jól jött az asszonyoknak, lányoknak, mert akkor táncolhattak, vigadozhattak. Ezek voltak az igazi felszabadult mókázás napjai.
A palóc falvakban a lányok, asszonyok külön is farsangoltak. A ragyolciak ezt a szokást szintén felkarolták, és minden évben megrendezik a huncutkodástól, pajzánkodástól sem mentes asszonybált.
– A ragyolci asszonybál hagyományosan a farsang farkára esik. Az idén március 4-ére, hétfői napra tervezzük, ahogyan régen is tették. Mi az 1980-as években újítottuk fel ezt a hagyományt, azóta a ragyolci Csemadok minden évben megtartja ezt a kedves szokást – mondja Póczos József.
Az íratlan szabályok szerint férfiember csak akkor vehet részt az asszonybálban, ha csinos menyecskének álcázza magát. Persze a férfiakon nem lehet kifogni, megtalálják a módját, hogy ők is részesei lehessenek a mulatságnak. Női ruhákba bújnak, lufival feltöltött melltartót viselnek, fejükre parókát tesznek, így mulattatják az asszonyokat.
Húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja, a farsangtemetés időpontja. A húshagyó megnevezés a böjt kezdetét jelenti. A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, a zabáló vagy torkoscsütörtök, amikor felfüggesztik a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket. A következő naptól az emberek már nem ettek húst és zsíros ételeket egészen húsvét vasárnapjáig. Ebben a 40 napban az egyház tiltotta a vigadalmat, még a lakodalmat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/9. számában.)
