Ragyolc

Radzovce
község
magyar lakosság 1910
96%
1 013
magyar lakosság 2011
67%
1 059
Népesség: 1 551
Terület: 18,79 km²
Tszf. magasság: 261 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98558
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Medvesvidék, Füleki-medence - Északnyugati-Kárpátok, Medvesvidék, Ajnácskői-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Füleki járás kisközség

A község a Füleki-medence legdélebbi részén, az Ajnácskői-hegység (Monosza, 585 m) és a Karancsvidék vulkanikus hegyei által körbevett medencében, a Gács- és a Monosza-patak összefolyásánál fekszik, Fülektől 6 km-re délre, Salgótarjántól 16 km-re északra. Áthalad rajta a 71-es (Losoncot Sátorosbányával összekötő) főút, érinti a Losonc-Salgótarján vasútvonal (megállóhely, személyforgalom 2011 óta nincs). Határának mintegy háromnegyedét erdő borítja. Teljesen egybeépült a szomszédos Csákányházával. Északról Püspöki és Béna, északkeletről Csomatelke és Sőreg, keletről Óbást és Újbást, délről Sátorosbánya, nyugatról pedig Csákányháza és Rátkapuszta községekkel határos. Északi és keleti határának egy része Nógrád és Gömör-Kishont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (18,79 km²) az elmúlt száz év során több alkalommal változott: 1920-ban a trianoni határ megvonásával Somoskőújfalu község Csehszlovákiához csatolt részeit Ragyolchoz csatolták, csaknem megduplázva területét (23,06 km²-ről 40,51 km²-re). 1960-ban Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) önálló községgé alakulásával területének 53,6 %-át elveszítette.

Népesség

1910-ben 1059, 1921-ben 1209, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 16 % volt. Az 1920-as években nagymértékű szlovák betelepítés folyt a községbe (Csőrepuszta, Sátorosbánya) a csehszlovák földbirtokreform és kolonizáció keretében. Ennek eredményeként 1921-1930 között 85,6 %-os népességnövekedés (1209 főről 2244-re) következett be, 1930-ra a (cseh)szlovákok aránya 41,4 %-ra nőtt (a visszacsatolás utáni népszámláláskor, 1941-ben arányuk 22,4 % volt). A szlováklakta településrészek önálló községgé szervezése után (1960) Ragyolc ismét magyar többségűvé vált. 1991-2011 között népessége 4,9 %-al csökkent (1655 főről 1574-re), a szlovák nemzetiségűek aránya 21,3 %-ról 25,7 %-ra nőtt. A lakosság 29,8 %-a a roma etnikumhoz tartozik. A túlnyomó többség (86,2 %) római katolikus vallású. Egyetlen külterületi lakott helyén, Abroncsospusztán 2011-ben mindössze 12 állandó lakos élt.

Történelem

A település feltehetőleg a 10.-11. században keletkezett, egyike volt a határ menti övezet védelmének érdekében létrejött, katonai szolgálatot teljesítető falvaknak. Az első írásos emlék 1246-ból származik (IV. Béla király levele), melyben a területet Pok nembeli Móricznak ajándékozza. 1439-ben a település Radocz (Ragyowcz) néven szerepel. A 14.-16. századbant a Ragyolczy család birtoka volt. A török harcok idején, 1548-ban két Ragyolc van említve: Egyházasragyolc (itt a földesúr Ragyolczi Zsigmond volt, és Kápolnásragyolc (ami Ragyolczi Benedekhez tartozott). 1553-1593 között török megszállás alatt volt. 1683-84-ben a háború és a pestisjárvány kipusztította a falut, ami utána 1698-ig lakatlan volt. 1828-ban a településnek 69 háza és 599 lakosa volt. 1866-ban megnyílott a kőszénbánya, a Sátorosban, 1895-ben pedig a Macskalukban. 1872-ben a Losonc-Somoskőújfalu vasútvonal építése nagyban segítette a helyi ipar fejlődését. 1894-ben Ragyolcon megnyílt a postahivatal. 1901-ben megalapították az új temetőt. A település dinamikus fejlődését megállította az első világháború. Ragyolc 1918-ban Csehszlovákia része lett. 1919-ben véres harcok folytak a falu határában a csehszlovák légió és a magyar vörös hadsereg katonái között. A határért folytatott harcok egész Somoskőújfaluig húzódtak és 1924-ig tartottak. A volt Janzel-birtok felparcellázásával 1921-ben Bükkrétpusztán szlovák kolónia jött létre, 1928-ban Krúdy Pál megnyitotta a Ragyolc - Csákányháza a. s. nevű kőszénbányát, ami később Vinter Hermann kezébe került. 1927-ben a faluban megalapítottak az első szlovák nyelvű iskolát. A falu amúgy is lassú fejlődését teljesen megállította a második világháború. Az 1938. november 2-i Bécsi döntés értelmében Ragyolc ismét Magyarország része lett. 1944 decemberében az abroncsosi hegyekben Nógrádi Sándor vezette partizán csoportok harcoltak, akikhez csatlakozott a ragyolci lakosokból álló Bandúr Gyula csapata is. A harcokban 17 partizán és 11 német esett el. A háború Ragyolcon 1944. december 30-án ért véget, amiben 22 ragyolci lakos vesztette életét. 1960-ban a korábban Ragyolchoz tartozó Sátorosbánya önálló községgé alakult. 1965-ben Abroncsospusztán létesült egy úttörőtábor 250 gyermek számára, mely az 1980-as években a Csemadok Losonci járási nyári művelődési táborainak színhelye volt.

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Magyarok Nagyasszonyának szentelt római katolikus temploma 1913-ban épült szecessziós stílusban. A Vécsey-kúria szintén szecessziós stílusú alkotás 1894-ből.