2020. november 28., 13:53

Férjjelző malacröfögés, termékenységjósló Borbála-ág. Különleges adventi szokások

Kopogtat az advent. Mutatjuk, milyen népszokások kötődnek az ünnepváró időszakhoz.

Az advent az ünnepet megelőző várakozás, felkészülés időszaka. A szó latin eredetű, a megérkezést jelentő adventus szóból ered.

Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
December – Karácsony hava

A hideg december korai tavaszodást jelent, ha hihetünk a népi megfigyeléseknek, de azt is mondják, ha december 1-jén fúj a szél 40 napig szeles idő várható.

Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak - akárcsak nagyböjtben.1611-ben a nagyszombati zsinat meg is tiltotta advent első vasárnapjától vízkeresztig az esküvők, zajos mulatságok tartását.

A korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak volt az advent, de nem olyan szigorú, mint a nagyböjt. Az adventi böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

harang
Fotó:  pixabay.com

Az advent az egyházi év kezdete is egyben. Az új egyházi év megnyitását régen az éjféli harangszó jelezte. Ma már ilyen későn nem szokás hangoskodni, kivéve a naptári év végén, szilveszterkor. Furcsán nézne a mai ember, ha advent első vasárnapján éjfélkor megkondulna az összes harang. A régi emberek viszont ilyenkor nemcsak, hogy eltűrték a harangszót, de hajnali misére jártak, hogy méltán ünnepeljék a várakozás időszakának, a kisböjtnek kezdetét, az új egyházi év megnyitását. Ezeket a hajnali miséket anno angyali miséknek hívták, és Szűz Mária tiszteletére ajánlották fel. Szent idő: a várakozás és a reménykedés ideje.

Ehhez az alkalomhoz is, mint az összes egyházi ünnephez, különféle babonák, hiedelmek társultak. Egy példa:

ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét.

Milyen gyakran kellett vajon új harangkötelet venni?

Erdélyben az éjféli mise ideje alatt mindenhol bezárták az összes ablakot, ajtót, mert ez idő alatt a boszorkányok rontást hoznak a házakra, ólakra, ahova állatok képében próbálnak bejutni. Akkor a háziállatokat, szobacicákat sem engedték be ezen az estén.

Mióta létezik az adventi időszak?

Az adventet az 5. század óta tartják számon. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el és összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.

Adventi időszakra eső jeles napok

Ebben az időszakban segítségül hívták a szenteket (Luca, Borbála, András),a mágikus varázslásokkal kapcsolatosan is.

Adventben minden naphoz kötődik valamilyen hagyomány, szokás, A legelterjedtebb népszokás: András, Borbála, Luca, Miklós, Tamás napokhoz fűződik.

András napkor és utána nem szólt a muzsika /nem volt esküvő, mulatság/. Megkezdődtek a disznóvágások /Disznóölő András/. Andrást megelőző este a lányok férfi ruhaneműt tettek a fejük alá, és akivel álmodtak az lesz a vőlegénye. Előtte böjtölni kellett. „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éccakáján”.

Eresz rázogatása:
ha búzamag potyogott – gazdag kérő lesz,

ha rozs potyogott – szegény kérő lesz,
ha pondró, bogár potyogott – jövő évben terhes lesz.

András pogácsa:
3 szem pogácsa, benne a férfi nevével. Küszöbre téve, amit a kutya utoljára visz el, abban lesz a vőlegény neve.

András napi gyümölcság:
A vízbe és kemencére tett /időjóslás/ gyümölcs ág, ha karácsonykor az alján virágzik ki akkor a tél eleje zord, hideg lesz.
Ha a közepe virágzik ki előbb, a tél közepe /január vége/ lesz hideg. Ha a teteje virágzik ki hamarabb, a tél vége lesz hideg /fagy, jég, hó/.

Ablakban dió eszegetése:
Ha az ablak alatt az 1 szem dió /férjjóslás/ eszegetése közben az ablak alatt fiatal legény megy, az lesz a vőlegény, ha idős, a vőlegény neve lesz az idős neve.

Dió
Fotó:  Archívum

Borbála nap:
Szt. Borbála a bányászok, tüzérek és hegyes szerszámokkal dolgozók védőszentje. Keresztény hitéért megkínozták, lefejezték. A hajadonok is védőszentjükké fogadták. Ezen a napon ajándékozni, kölcsön adni ruhaneműket nem volt szabad. Ugyanis ezen a napon szerezték meg a boszorkányok a rontáshoz szükséges ruhaneműket.

Borbála alakoskodás:
A fehér lepelben, fátyolban /női alak/ látogatta a házakat és ott a háziak térden állva „gyóntak”. Gyerek, felnőtt vallott derültség közepette. A jók ajándékot kaptak.

Borbála ág: 
karácsonykor a nyíló ágból következtettek a termésre, egészségügyi problémákra, férjkeresésre. /Leginkább fűzfa, - cseresznyeág. /

Malacröfögés: 
A lányok trágyadombra álltak és várták a röfögést. Ha egyet röffentett, egy év múlva megy férjhez, ha kettő röffenés, két év múlva megy férjhez. Ha malac röffent, fiatal lesz a vőlegény. Ha kettőt röffent, még várni kell, ha idős, öreg disznó röffent, akkor idős lesz a vőlegény. Ugyanez vonatkozik a kutyaugatásra és kakaskukorékolásra. Amelyik irányból jön a hang, arról jön a vőlegény.

Napjainkban az ünnepi előkészületekhez szorosan hozzátartozik az adventi koszorú és az adventi kalendárium, amit akár mi magunk is elkészíthetünk.

Az adventi koszorú

Az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba, Magyarországon azonban csak a 20. század vége felé kezdett elterjedni. 

Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, amelyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Ez a szokás hamar követőkre talált. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. 

A gyertyák színe katolikus körökben egy kivételével lila: a bűnbánat és a megtérés jelképe. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja.
adventi naptár
Fotó:  Facebook
Adventi kalendárium - hányat kell még aludni karácsonyig? 

1851-ben egy kreatív édesanya, Lang asszony „találta fel“az adventi naptárt. A kisfia ugyanis folyton azt kérdezgette, mikor lesz már végre karácsony.

Az anya, hogy lecsillapítsa a kisfiút, kis dobozkákat készített számára, melyek mindegyikébe egy apró finomságot rejtett el. Minden nap egyet lehetett kibontani, megenni, s lehetett várni a másnapot. A kisfiú, Gerhard Lang időközben felnőtt.

Nem felejtette el a kis meglepetés dobozokat. Arra gondolt, hogy más gyerekek is örülnének neki. Igaza volt. Amikor a Reichold és Lang képzőművészeti intézmény résztulajdonosa lett, elkészítették az első eladásra szánt naptárakat. A kekszek helyett színes rajzokat használtak, amelyeket ki lehetett vágni és egy kartonra felragasztani. Mára az adventi naptár is üzlet lett, de az alkotó anyák is szárnyalhatnak, nagyon sok jó ötlettel kedveskedhetnek a csemetéknek.

Szükség is van a szülői leleményre, mert a mai gyerekek pont olyan türelmetlenül várják a karácsonyt, mint akik 100 éve voltak gyerekek.

A koronavírus-járvány már felülírta a húsvéti és a nyári terveinket. Úgy tűnik azonban, hogy az idei karácsonyi ünnepekre is alaposan rányomhatja a bélyegét a koronavírus. Elmaradnak a karácsonyi vásárok is a járványhelyzet miatt.

Talán jobban megértjük majd, hogy a karácsony a szeretetről szól, és ehhez nem a pénzt és a drága holmikat kellene kapcsolnunk.

Bármilyen nehéz is a helyzet, nem az a fontos, mi van a fa alatt, hanem az, hogy kik állják körül a fát. 

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.