Jégtörő Mátyás
Február 24-én van Szent Mátyás apostol ünnepe. A szó jelentése: Isten ajándéka. A Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt, és az Úr tanítványai közé tartozott, akit Krisztus feltámadása után – sorshúzással – Júdás árulása és halála után annak helyére választottak, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék.
Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet, ám a pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték. Ismertető jegyei: a kard, a bárd, a kövek, a kereszt és a lándzsa. Az ácsokon és a mészárosokon kívül a halászok is védőszentjükként tisztelik.Az emberek képzete összekötötte Mátyás apostol ünnepét a közeledő tavasszal, így lett az apostolból Jégtörő Mátyás mondván: „az ő szekercéje töri meg a jeget, azaz a tél hatalmát.“
Több népi hiedelem is kötődik ehhez a naphoz:
„ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat is a madaraknak, hogy azok újra énekeljenek.
A Mátyás-napi időjárásból az éves termésre ill. tojásszaporulatra is lehet következtetni.
A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég majd elveri a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
Érdekes, hogy bár az időjárás hirtelen tavaszra fordulását vártak ettől a naptól,
ha esett a hó, akkor búzát, árpát, zabot, sárgarépát, petrezselymet, borsót vetettek az emberek a jó termés reményében, mert így nem eszi meg a féreg a magvakat. A Mátyás-napi libatojást megjelölték, és többnyire ki sem költötték, mert úgy tartották, hogy az e napi tojásból kikelt jószág szerencsétlenséget hozna.
A pásztorok is várták már Mátyást, aki elhajtja a havat, kicsalogatja a füvet a hó alól.
A juhász is Mátyás-nap után mehetett ki először a legelőre. Ezen a napon kezdenek ívni a csukák, és a Mátyás napon fogott csuka „ Mátyás csukája“, és az egész évi szerencsés halászat előjele. A szökőnapot régen Mátyás ugrásának nevezték, mivel 24-én toldottak be egy napot, Mátyás napja ilyenkor 25-ére csúszott.
Ugyancsak ismert szólás a „Mátyás, Gergely két rossz ember”. Mindez arra utal, hogy e napokon nagy hidegek szoktak lenni.
Szent Mátyás, illetve maga a név magyarországi népszerűségét Mátyás király is jelentősen befolyásolta.
A szentek nevei mindig is kedveltek voltak a névadásban, és általában a gyerekek annak a szentnek a nevét kapták, amelynek ünnepén születtek, így lett az a gyermek védőszentje. Hunyadi Mátyás e napra virradóra született, ezért kapta a Mátyás nevet.