2021. január 5., 15:19

Amikor kezdetét veszi a farsang: vízkereszti népszokások, hiedelmek

Vízkeresztet a római katolikus egyházban  január 6-án ünneplik. Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.

Fotó: naptarak.hu

A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető. Ezzel az időponttal zárulnak a karácsonyi ünnepek és kezdődik el a farsang ideje.

Vízkereszt jelentése

Vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia az egyik legrégebbi keresztény ünnepünk. A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton.

Mit ünneplünk vízkeresztkor?

A keresztény egyházakban január 6-án három eseményt is ünnepelnek.

Gáspár, Menyhért és Boldizsár, azaz a háromkirályok látogatását a kis Jézusnál

A nyugati kereszténység vízkereszt napján emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Január 6-án van ezeknek a neveknek a névnapja.

A nyugati rítus szerint elsősorban a háromkirályok tiszteletére és a kisded Jézusnál tett látogatásukra emlékeznek az emberek.

vízkereszt
Fotó:  origo.hu

Vízkereszt napját, azaz Jézus megkeresztelkedésének napját

A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon.

vízkereszt
Fotó:  felegyhaza.hu

A kánai menyegzőn véghezvitt csodát

Az ünnep harmadik misztériuma a kánai menyegző. Ez a Megváltó első csodája volt, amikor édesanyja kérésére a vizet borrá változtatta.

vízkereszt
Fotó:  nyolcezer.hu

A kánai menyegzőre emlékezve sokáig a farsangi időszakban tartották az esküvőket és lakodalmakat is.

A római katolikus egyház ezen a napon hagyományosan vizet és tömjént szentel, innen ered a vízkereszt elnevezés.

Vízkereszti népszokások

Vízkereszthez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik.

Karácsonyfa leszedése

Régen rengeteg népszokás élt ezen a napon, ma leginkább csak a karácsonyfa leszedését tartják meg, ezzel végleg elbúcsúztatva az óévet.

vízkereszt
Fotó:  femina.hu

Vízkeresztkor még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességet, a fát tűzre tették, csak egy ágacskát tűztek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen.

vízkereszt
Fotó:  sajatotthon.blog.hu

Hamuját beszórták a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegült át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozták fel.

Ekkor bontották  le a karácsonyi asztalt 

Minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. 

karácsonyi asztal
Fotó:  szon.hu

Vízszentelés

Innen ered az ünnep magyar neve, hiszen szentelik, keresztelik a vizet.

A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig.

vízkereszt
Fotó:  Pixabay

Ezen a napon szentelt vizet vittek haza, azzal locsolták meg magukat az emberek, hogy ne legyenek betegek. Behintették vele a falakat, hogy ne csapjon oda a villám. Öntötték a jószág ivóvizébe, hogy egészségesek maradjanak, a vetőmagra, hogy szépen megeredjen s jó termést hozzon. A lányok megmosták benne arcukat, hogy szépek legyenek.

A szentelt víznek, melyet Háromkirályok vizének is neveznek, ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak, s ezt a hiedelmet az egyház is támogatta.

Vízszentelés a görögkeleti egyházban

Annak emlékére, hogy Krisztust Keresztelő Szent János megkeresztelte a Jordán folyóban, a görögkatolikus egyházban két vízszentelést is tartanak. Az egyik január 5-én a Szent Bazil Liturgia végén alkonyati zsolozsmával, a másik pedig január 6-án a Szent Liturgia alkalmával kezdődik a templomban, ami után a papok kimennek a hívekkel a folyópartra, és megáldják a vizet.

A vízszentelésekkor nemcsak a folyót, hanem a jelenlévőket is megszentelik.

vízkereszt
Fotó:  nlc.hu

Ezen a napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát de még sót is szenteltek bizonyos vidékeken.

Házszentelés

A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.   

A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 21 a betűk közé pedig rajzol egy-egy keresztet. 

vízkereszt
Fotó:  evangelikus.hu

Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).

Ettől azt is várták, hogy minden rossz megálljon az ajtóban, és ne jusson be a házba. Úgy vélték, a felirat megvédi a házat a villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen

A házszentelésre vagy más néven koledára már Mátyás király idejéből is van adat. Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a  rokonok. 

Ugyancsak ilyenkor mentek házról-házra a papok is, hogy megkapják természetbeni járandóságukat: a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak.

Háromkirályjárás

Az ünnepi népszokások másik nagy hagyománya a csillagozás vagy háromkirályjárás.

Esti harangszó után kezdődött a kántálás és a csillagjárás (misztériumjáték), amely a 16. századtól kezdve alakult ki.

Az ún. „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. A három király a három, akkoriban ismert földrészt (Európa, Ázsia és Afrika) jelképezhette, ezért is fekete Gáspár, a szerecsen király. A csillagéneket vagy a párbeszédes vízkereszti játékot néha leányok adják elő. Minden esetben elénekelték a csillagéneket:

Háromkirályok napját, országunknak istápját
dicsérjük énekekkel, vigadozó versekkel.
Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt,
szép napunk támadt.

vízkereszt
Fotó:  kaposvarmost.hu

Kezdetét veszi a farsang

A vízkereszttől hamvazószerdáig (a húsvét előtti 40. nap) tartó farsang a bálok és vidám összejövetelek időszaka.

Őseink, bár nem tudományos alapokra hagyatkoztak, igen jó érzékkel az év leghidegebb, legszürkébb napjaira időzítették a mulatozásokat, amikor a leginkább szükségük van az embereknek arra, hogy elkerüljék az úgynevezett téli depressziót.

bálok
Fotó:  miracolosoevent.hu

Az idei farsang időszaka sajnos egyvalamiben biztos más lesz, a járvány miatt ugyanis elmaradnak a jelmezbálok, karneválok és a nagy mulatságok.

Az ortodoxok január 6-án ünneplik a karácsonyt

A naptárak különbözősége miatt január 6-a és 7-e egyben számos keleti egyházban a karácsony ünnepe is.

Oroszországban, Grúziában, Örményországban, Fehéroroszországban, Szerbiában, Egyiptomban, Etiópiában és Kazahsztánban szenteste január 6-án jön el.

karácsony orosz
Fotó:  hvg.hu
Vízkereszt a nagyvilágban

Ortodoxok: nem csak 13 nap a különbség

Az ortodox kereszténység, mivel egyházaik a Julianus-naptárt használják, közel két héttel később ünnepli Jézus megkeresztelének ünnepét.

Azonban nem csak ebben különböznek a hagyományaikban: az ortodox kultúrkörben ilyenkor a papok egy fából készült keresztet hajítanak a vízbe, a hívek pedig utána ugranak, és kihozzák azt.

vízkereszt
Fotó:  MTI/EPA,Erdem Sahin

Az ortodox családoknál - a hagyományok szerint - a betlehemi jászolra emlékezve - szalmát szórnak a tisztaszoba padlójára, és ezen hálnak az éjjel. Másnap délután a gyerekek - a katolikusok a háromkirályjáráshoz hasonlóan - kántálni mennek az idős görögkeleti házaspárok házához.

Vízkereszti szokások Nyugat-Európában

Olaszországban ezen a napon Befana, a jó boszorkány megajándékozza a jól viselkedő gyerekeket.

olasz boszi
Fotó:  joingotear-12.live

Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban az a szokás, hogy süteményeket sütnek az emberek, néhányban ajándékot rejtenek el, és aki megtalálja ezt az ajándékot, az lesz a nap királya.

A vízkereszt időjósló nap is

A többi fontos naphoz hasonlóan vízkereszthez is kapcsolódik időjárás-jóslás.

időjóslás
Fotó:  Wikimedia Commons

Úgy tartják, ha vízkeresztkor, azaz január 6-án – havazik, hamar megjön a tavasz.

Vízkeresztkor fura a népi logika:

ha "csurog az eresz", azaz olvad, akkor hosszú telünk lesz, ha fagy, akkor még ennél is hosszabb, azaz sokat várhatunk arra, hogy kitavaszodjon.

Egyedül attól kell félni a téli sportok kedvelőinek, ha vízkeresztkor havazik, ebben az esetben ugyanis hamar megjön a tavasz. 

Régen leginkább annak örültek, ha január 6-án, vízkereszt napján fújt a szél, mert az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.

Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalták magukat. 

tél
Fotó:  Pixabay

Vízkereszthez kapcsolódik a következő időjósló mondás: „Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél."

A néphagyomány szerint ezen a napon fonni kellett, mert akkor sok kolbászra és húsra lehetett számítani az évben.

vízkereszt
Fotó:  netfolk.blog.hu

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.