Április 12-éhez, a kitelepített és deportált magyarok emléknapjához kapcsolódóan Csatán is emlékeztek.
A Rákóczi Szövetség minden évben fontosnak tartja, hogy a méltó módon megemlékezzen arról a több mint 100 ezer magyarról, akik elhagyni kényszerültek a Felvidéket.
Soha többé nem tudtak hazajönni, annyira fájt lelkileg az álmok romba dőlése.
A Balog-völgy falvai közül Balogtamásit érintették legnagyobb arányban a kitelepítések.
A dél-komáromi Kecskés László Társaság és Gúta város szervezésében április 13-án a Nagyboldogasszony Plébániatemplomban tartották meg a megemlékezést a kitelepítettekről.
Az esemény fő szónoka munkatársunk, Kolek Zsolt volt.
Ebben a korban, nem csak arra van lehetőségünk, hogy egymást megbetegítsük, hanem arra is, hogy egy mosollyal, vagy nevetéssel gyógyírként hassunk a másikra.
A köz érdekében végzett áldozatos munkájáért.
A második világháború utáni lakosságcsere és deportálás során 1946 és 1948 között Pozsonypüspökiből több száz magyar embert deportáltak erőszakkal Csehországba, illetve telepítettek ki Magyarországra.
Gömörben is több helyszínen tartottak megemlékezéseket a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából.
A Felvidékről kitelepítettek emlékművénél 17 órakor dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere köszönti a megjelenteket.
Családunk tragédiájában nincs semmi különleges. Nekünk fontos, mert a miénk, de tízezerszámra játszódott le hasonló eseménysor a háború után.
Van egy összetartó magyar mag a Felvidéken, amely még megeredhet. Higgyünk abban, hogy van még jövője ennek a közösségnek, ezért nem engedhetjük meg magunknak a széthúzást.
"1945. április 5-én a nagymácsédi és a felvidéki magyarok sírva mondták: kimondták az ítéletet felettem, bűnös vagyok, mert magyarnak születtem.”
A nap, amikor elkezdődöt a vég.
A „Kitelepítettek Emléknapja” című rendezvényre a XXXV. Városi Kulturális Napok keretében került sor a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetésnek szervezésében.
A Pázmaneum Társulás a járványügyi előírások miatt idén rendhagyó módon emlékezett meg a felvidékről kitelepített magyarok emléknapjáról, április tizenkettedikéről.
Az 1947-ben megkezdett kitelepítés 1948 őszén elérte a nagykaposi és környékbeli magyarokat is.
1947. április 12-én indult az első transzport Magyarország felé.
Mert megbocsátani mindig könnyebb, mint a bűnt beismerni és bocsánatot kérni érte.
