2022. április 12., 20:01

Berényi József: A szlovák politikum továbbra is biztonságpolitikai kockázatként tekint a felvidéki magyarokra

Megemlékezést tartottak a mátyusföldi Nagymácsédon a deportált és kitelepített családok emlékére. Az emlékünnepségen részt vett Berényi József, a Szövetség párt MKP-platformjának országos elnöke, aki szerint a szlovák politikum még napjainkban is biztonságpolitikai kockázatként tekint a felvidéki magyarokra, pedig ki kellene mondani a bocsánatkérő szavakat. 

Kitelepítés Nagymácséd emlékünnepség
Médialapozó
Fotó: Horváth Szomolai Andrea
Megemlékezés Nagymácsédon. Berényi József és Zupko Tamás elhelyezi az emlékezés koszorúját

Szép és nemes emlékünnepséget tartottak április 12-én a galántai járásbeli Nagymácsédon a kitelepítési emlékműnél. A megemlékezést a Szövetség helyi szervezete vette védőszárnyai alá, karöltve a Mészáros Dávid alapiskolával. A nagymácsédi emlékműnél az emlékezés koszorúját elhelyezte Kiss Balázs, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének titkára, Berényi József és Zupko Tamás a Szövetség párt nevében, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Lancz István, Nagymácséd polgármestere, Hrbácsek Noszek Magdaléna, a Szövetség nagymácsédi szervezetének elnöke, Narancsik Szilvia, a Mészáros Dávid Alapiskola igazgatója, valamint koszorúztak a helyi Szülői Tanács képviselői is.

Kitelepítés Nagymácséd emlékünnepség
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea
Megemlékezés Nagymácsédon

Berényi Józsefet a napokban történt, a felvidéki magyarságot ért politikai inzultusokkal kapcsolatban kérdeztük a koszorúzás után. Nagyszombat megye első alelnöke szerint nagy szükség lenne arra, hogy valamelyik szlovákiai állami intézmény – legalább a kormány, de még inkább a parlament – bocsánatot kérjen a magyaroktól az 1945 utáni jogfosztásokért. Hozzátette, ez 1989 után, az első szabadon választott parlament részéről megtörtént a németekkel és a zsidókkal kapcsolatban.

Annak miértjére, hogy ez a bocsánatkérés a magyarok felé nem történt meg, napjaink történései adják meg a választ”

– céloz Berényi Boris Kollár házelnök „magyarkártyájára”. A szlovák politikum továbbra is biztonságpolitikai kockázatként tekint a felvidéki magyarokra és Magyarországra egyaránt. Mindaddig, amíg így tekintenek ránk, amíg nem oldódik fel ez az alaptalan félelem, előítélet, addig ez a bocsánatkérés részükről nem érkezik meg.

Mi hozzá tudunk járulni, - és mást sem teszünk-, hogy ők ezen túllendüljenek. Figyelembe véve a nemzetközi kapcsolatokat, a katonai szövetségeket, a két nép közti viszonyt, mi azt mondjuk, a 21. században vagyunk, de úgy tűnik, mintha ők ottragadtak volna a múlt században”

– magyarázza Berényi. Hozzáteszi, nagyon fontos az, hogy beszéljünk a témáról, a kitelepítésről már az iskolákban is, éppen ezért örvendett annak, hogy a mácsédi megemlékezésen jelen voltak az iskolások is. Mint mondja, a következő nemzedékeknek tovább kell vinniük azt az igényt, hogy megszülessen a bocsánatkérés és legalább valami közösségi szintű kártérítés.

Berényi Józsefet arról is kérdeztük, gazdagabb, erősebb lenne -e a jelenben a felvidéki magyar közösség, ha elkerülhetőek lettek volna a múlt század sorstragédiái.

Tudjuk, hogy elsődlegesen a tehetősebb gazdákat telepítették ki. Célirányosan. Ők gazdasági és szellemi erőt is képviseltek"

– magyarázza a politikus. Hozzáteszi, a külföldi diplomácia szerint is kész csoda, hogy a felvidéki közösségünk ezt a szintű jogfosztást túl tudta élni, és még mindig itt van, dolgozik, él, és tenni akar.

A koszorúzáson, amelyen a közéleti méltóságok és a falu lakossága mellett a helyi magyar alapiskola diákjai és tanárai is részt vettek, Tóth Hrbácsek Tünde, portálunk műsorvezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Balogh Rózsa Magdaléna és Gál Vanessza szavalatát követően a Szövetség helyi szervezetének elnöke, Hrbácsek Noszek Magdaléna mondott emelkedett hangvételű beszédet. Beszédének elején feltette a retorikai kérdést, szükséges -e megemlékezni, koszorúkat rakni, kell -e megállnunk a mindennapok forgatagában és átadni a tapasztalatokat az ifjúságnak.

Hrbácsek Noszek Magdaléna beszédében olyan fogalmakat tisztázott az iskolások előtt, mint a kitelepítés, a deportálás és a reszlovakizáció. Hiszen – mint mondta – ezek között a fogalmak között árnyalatnyi különbségek vannak, és kell, hogy a gyerekek is megértsék őket. A szónok a súlyos politikai, történelmi kérdések helyett arról beszélt, mi történt a huszadik század második felének vérzivataroktól terhes időszakában Nagymácsédon, a mindennapokban, a kisemberekkel.

Kitelepítés Nagymácséd emlékünnepség
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea
Megemlékezés Nagymácsédon
1945. április 5-én a nagymácsédi és a felvidéki magyarok sírva mondták: kimondták az ítéletet felettem, bűnös vagyok, mert magyarnak születtem”

– hangzott el a beszédben. Nagymácsédról 578 személyt deportáltak Csehországba, 61 családot, azaz 750 embert kényszer alatt Magyarországra telepítettek.

Hrbácsek Noszek Magdaléna köszönetét fejezte ki a megemlékezésen jelen lévő pedagógusoknak, amiért gondozzák és ápolják a magyar hagyományokat az iskolában, hogy megtanítják az igaz történelmet, azt, miben és hogyan kell megélni a holnapokat.

A koszorúnak, az élettelen virágnak ekkor van értelme, így válik élővé a történelem, és így érezzük azt, hogy nem őket hurcolták meg, nem őket telepítették ki, hanem a mi nemzetünk tagjait”

– ad választ a szónok a beszéd elején feltett retorikai kérdésekre.

Kitelepítés Nagymácséd emlékünnepség
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.