A helytörténeti munka Falufény – Egy felvidéki község a második világháborúban címmel jelent meg, s a Garam menti Kőhídgyarmat lakosainak megpróbáltatásairól szól.
Hétvégén telt ház előtt került sor a dunaszerdahelyi Vermes-villában Nagy Attila helytörténész új könyvének bemutatójára.
A Juhász Gábor vezette Dudich Ferenc polgári társulás idén újra megszervezi az Alsó-Garam és Ipoly menti helytörténészek találkozóját.
Ha valaki venné a fáradságot és az elmúlt évtizedekben megjelent település-monográfiákat áttanulmányozná, majd azok alapján összeállítaná, mondjuk egy kistáj vagy egy régió történetét, akkor vaskos kötetekkel gyarapíthatná önismeretünket.
Dunaszerdahely jeles személyiségeit ismerhetik meg az iskolások.
A teológiai doktor és apátkanonok König Mór emléke kétszáz év elteltével is él Ipolyvisken.
A Jókai Olvasókönyv sorozat második kiadványaként jelent meg A nyargonc című könyv, amelyet a Csemadok országos titkára szerkesztett.
Mathédesz Lajos somorjai helytörténészt kérdeztük.
Cél: a lokálpatriotizmus és ismeretterjesztés olvasmányos stílusban erősíteni az identitástudatot
Több mint helytörténet
Az anyaggyűjtés és a könyv írása során számos kisebb-nagyobb problémával is meg kellett küzdenie, kezdve egy balesettel, folytatva azzal a körülménnyel, hogy a kültéri műemlékeket, különösen az emléktáblákat először alaposan meg kellett tisztítani.
A nagysallóiak Juhász Gábor helytörténész jóvoltából emlékezhettek az első bécsi döntésre.
Csaknem 600 oldalas kiadvány jelent meg a városról, Szajkó Bélának köszönhetően.
Ki ne hallott volna az okos és bölcs udvari bolondról, Beckóról?
Sztyahula László atyát kérdeztük a község igencsak gazdag múltjáról.
Dunaszerdahely újszerű megvilágításban
Trianon után a füleki magyar hívek szinte rekordidő alatt pótolták a nagy háború alatt rekvirált harangokat.
A munkálatok során elképesztő történetek és sorsok kerültek napvilágra.
A pozsonyi Szent András temető magyar múltunk egy szelete is. Igaz, ezt múltat igyekeztek eltörölni.
Az ókori rómaiaktól a rockfesztiválokig.
