Magyar7 - 2024/31.
Magyar varázsmeséink nyomában, népfogyatkozás helyett néptölte és párizsi reményeink
Magyar7 - 30. száma
2023. október 8., 19:29

Kéménd – egyenes kötődés Szent Istvánhoz és a pápához

A Párkányhoz közeli Kéménd község nemrég ünnepelte első írásos említésének 840. évfordulóját. Sztyahula László atya, a község plébánosa, egyben múltjának kutatója szerint kevés az olyan település, ahol ilyen pozitív kicsengése van az első írásos emléknek. 

Sztyahula László
Sztyahula László atya Kéménd község díjával
Fotó: Bokor Klára

Bár a kommunizmus alatt nem volt egyszerű a papi pályán előre haladni, Sztyahula László mégis egész életében azt csinálhatta, amit szeret. Több egyetemet is elvégzett, hogy minél többet tudjon tenni az igehirdetés és történelmünk feltárása terén.

A település első említésének 840. évfordulóján megkapta a község PRO URBE díját magas színvonalú és példaértékű munkásságáért, alkotó és kutató tevékenységéért, amellyel hozzájárult Kéménd község hírnevének öregbítéséhez.

Sztyahula atyával, aki 2005-től Kéménd plébánosa, a plébánia épületében ülünk le beszélgetni. Az évfordulóra készített prezentációjában magát az okiratot is bemutatta ünnepi szentmise keretében, magyarázatot fűzve a képekhez. 

Tudta a hallgatóság, hogy milyen kiemelt helyen is lakik? 

Természetesen nem tudta. Amikor ide kerültem, láttam, hogy nagyon hiányos a plébániai irattár. 1945 karácsonya után bejöttek a faluba az oroszok, a templom lőpontja volt mind a szovjet, mind a német hadseregnek. A „Budapest erőd” gyűrű a kéméndi csatával zárult, aminek következtében a plébániai irattár teljesen megsemmisült. Ahol ülünk, a szovjet katonák kórháza volt a szemben lévő katolikus iskolával egyetemben. Az akkori plébános is elköltözött pár évre.

Az ebek harmincadjára hagyott egyházi iratok eltűntek. Hogy mégis megtudjak valamit a kéméndi egyházközség múltjáról, az esztergomi levéltárban kutakodtam, ahol az alkalmazottak mindig segítségemre voltak.

Kikerestem a szükséges kataszteri és egyéb adatokat, egyre mélyebbre hatoltam az iskolatörténet, a plébániatörténet és a gazdaságtörténet terén. 

Mit tudott meg a templomról? 

I. Lipót császár elrendelte, annyi templomot kell építeni, amennyit a törökök elpusztítottak. A kéméndi templom is ekkor, 1755-ben épült, a plébánia azonban már ötven évvel előtte állt. Onnan egy folyosó vezetett a templom alá, sőt a falu közepéből is van alagút ugyanide. A két folyosó találkozásának bejárata nagy tardosi vörös márvánnyal van lefödve. A 19. században még használták, elődeim éjjelente ezen át szoktak átmenni a templomba imádkozni. Más településeken is feltártam ilyen templom alá vezető folyosókat. 

Az önkormányzat felkérte önt, legyen a segítségükre, mutassa be azt a 840 éve íródott dokumentumot, amelyben először említik Kéménd nevét.

Az 1183-ban keltezett középkori levélre a Szekfű-iskola kutatói hívták fel a figyelmet azzal, hogy fontos levélnek jelölték. Ekkor eszméltem rá, jó lesz ezt az adásvételi szerződést végigolvasni, következményeit végiggondolni. Mivel latinból érettségiztem, nem gond a fordítás. Ebben arról volt szó, hogy Hontnak a szépunokája, Farkas gróf, aki egyúttal II. Béla király nádora volt, az esztergomi székeskáptalantól megvett egy ekényi földet a kéméndi kataszterben.

Egy ekényi föld mai léptékkel 130 hektárnak felel meg. Aki ekkora földet vesz, az nem akárki. A vásárlás okán ünnepséget is tartottak. Az okiraton ott van II. Béla pecsétje, az akkori érsek, Miklós és a nádor pecsétje is.

Az okiratot a Párizsból hazatérő diákok egyike külföldi minta szerint szerkesztette. Sajnos mára már csak a másolatához lehet hozzáférni. A középkori okirat településtörténeti üzenete arról szól, hogy egészen Szent Istvánig vezethető vissza Kéménd története. István 996-ban a kölni dómban házasságot kötött bajor Gizellával, a feleséget lovagok kísérték új otthonába. Köztük kiemelkedő helyzete volt Hontnak és Pázmánynak. Jelen voltak akkor is, amikor Istvánt a Garamban német minta szerint felövezték, vagyis lovaggá ütötték. A király nagy földbirtokokat adott a lovagoknak ezen a területen, és a birtokok jövedelméből épült a három kéttornyú templom Bozókon, Ipolyságon és Bényben. A Hont és Pázmány birtokok egymás mellett voltak és a népnek is jutott a javakból, hiszen a Duna és Garam mente volt Esztergom éléskamrája. Az Esztergomból Bényig vezető királyi úton, amely Kéménden át vezetett, István számtalanszor végiglovagolhatott. A Koppány elleni csata is a környékről indult. Vecelin ispán volt megbízva azzal, hogy az Árpád-törzsön belüli villongásokat rendezze, aki a harcokban megölte Koppány vezért. István a kereszténység mellett döntött, maga II. Szilveszter pápa küldött neki koronát, ezért sem a német-római császárnak, sem Bizáncnak nem lett lekötelezettje, kizárólag Szent Péter utódjának. E levéltári anyag eszmei üzenete az, hogy Szent Istvánon keresztül egyenes kötődésünk van a római pápához. 

A múlt kutatásában főleg az egyház történetére fókuszál…

A Kéméndi képes krónika című könyv 2007-ben látott napvilágot. Olvashatunk benne a többi között a nagy ünnepkörökhöz kapcsolódó szokásokról, oltárterítőkről, tisztlányokról és tisztlegényekről és természetesen van benne sok régi fénykép.

Mivel az első könyvhöz rengeteg fotó összegyűlt, 2008-ban kiadásra került a Kéméndi fényképek tükrében könyv is, majd rövidesen a Kéméndi templom-tér-kép címmel jelenik meg egy ismertetés. A helytörténeti kiadványok mellett a Csehszlovákiai Magyar Egyházirodalmi Lexikon 1918–1990 könyvön is dolgozom. Ebből az időszakból kétszázhetvennégy író pap tevékenységét ismertetem. Rövidesen kézbe vehetik az olvasók. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/40. számában.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.