lapajánló
Patrióták, fizetett felforgatók és a szuverenista baloldali
Magyar7 - 28. száma
2024. március 22., 17:07

König Mór – a hazafias ipolyviski főpap

A teológiai doktor és apátkanonok König Mór emléke kétszáz év elteltével is él Ipolyvisken. Amint azt a helytörténészként is tevékenykedő Baka Anita összegezte, a viski születésű König Mór – König József és Jozefa gyermekeként – 1822. szeptember 22-én látta meg a napvilágot.

könig mór
Fotó: Baka Anita

 – Mivel az édesapja gazdatisztként tevékenykedett, s Forgách gróf mándoki birtokára helyezték, Mór korán, már gyermekként elkerült Ipolyviskről; így lett Forgách gróf egyik gyermekének a keresztfia. A gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, a bölcseletet az egyetemen hallgatta 1840-ig. Ekkor báró Barkóczy László felvette a székesfehérvári papnövendékek közé. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. Ezután nevelő volt báró Horváth János családjánál a szabolcsi Muranicson.

1845. október 5-én miséspappá szentelték, nyolc hónap múlva Bécsbe küldték a Szent Ágostonról elnevezett papnevelő intézetbe. 1848. július 31-én lett teológiai doktor.

– Hazatérve, a szabadságharc kezdetén, a horvát betörések hírére a pesti önkéntesek közé állt, de a schwechati csata után visszatért az egyházmegyébe, majd Vértesboglárra helyezték. A helyi katolikus plébános, Streith Miklós 1849. augusztus 17-én a szószékről hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot, emiatt őt és káplánján, Königet is feljelentették – magyarázta Baka Anita, majd kiemelte, hogy a szabadságharc mellett valójában inkább König Mór agitált, akit a feltüzelt helyiek jelentettek fel az osztrák hatóságoknál.

Akárhogy is, a két papot 1849 októberében a budavári József-kaszárnya kazamatáiba, majd november folyamán Königgrätzbe vitték. Streith Miklóst az Újépület melletti téren 1849. szeptember 5-én agyonlőtték. Az iszonyatos jelenetet König Mór az Újépület ablakából nézte végig. Halála előtt állítólag ezekkel a szavakkal vigasztalta Königet: „Ne aggódjék kemény ítélete felett, 15 év vagy 1 év az mindegy, ön szabad lesz, s még jobb napokat fog látni! Én nyugodtan halok meg! Elleneimnek szívből megbocsátok, hisz ők nem tudták, mit csináltak!”

A helytörténész szerint a plébános halálos ítélete óriási megdöbbenést keltett a foglyok között. A szintén az Újépületben raboskodó Batthyány miniszterelnök izgatottan kérte Königet, hogy számoljon be perük és ítéletük körülményeiről.

König Mór ítéletét végül 15 évnyi vasban letöltendő fogságra változtatták. 1854 szeptemberében szabadult a königgrätzi várbörtönből. 1873-ban székesfehérvári kanonok lett, három évvel később pedig budai főesperessé léptették elő, majd visegrádi apáttá is kinevezték. Egykori plébánosa vértanúságának történetét 1880-ban írta meg. A történelembe is e feljegyzéseivel, illetve az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kötődő naplójegyzeteivel írta be magát.

1886. május 12-én, 64 évesen Karlovy Varyban érte a halál. A Pesti Hírlap így írt erről: „Egy hazafias főpap halála. Dr. König Mór székesfehérvári apátkanonok szerdán éjjel 12 órakor élte 64-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt Karlsbadban. König már 4 év óta szenvedett súlyos gyomorbajban s egészsége fentartására mindig Karlsbadba járt.”

Szülőfalujában – a helyi könyvtár, az Ipolyviski Római Katolikus Plébániaközösség és a lekéri Dudich Ferenc Polgári Társulás szervezésében – 2023 tavaszán háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek meg róla és a szabadságharcról.

Megjelent a Magyar7 2024/11. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.