cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. augusztus 30., 12:04
Frissítve: 2023. aug. 30. 14:28

Megmenekült Somorja ivóvize? – Nincs magyar kéz a vízcsapon!

Előzetes intézkedést adott ki a Pozsonyi Járási Hivatal, mely megtiltja az ivóvízforrást potenciálisan veszélyeztető tevékenységet a somorjai ivóvízforrás környékén.

somorja-gutor-ivoviz_foto-dunavit-archiv_piros-jelzi-a-vizvedelmi-ovezet-kulso-hatara-1.png
A piros szín jelzi a vízvédelmi övezet külső határát
Fotó: Dunavit

Az előzetes intézkedéssel az újabb intézkedés kiadásáig tiltották meg a vízforrás védőövezetében végzett munkálatokat. A kutak közelében egy beruházó egy lakóparkot szeretne építeni.

Az előzetes intézkedés kiadását a Pozsonyi Vízmű kérte, a Környezetvédelmi Minisztérium módszertani utasításával összhangban.

A földalatti vízkészlet védelmének szilárd alapokon kell nyugodni, és nem támaszkodhat egy jogi vákuumra, amely két éve alakult ki. Az ország legértékesebb természeti kincsének védelme egy nem jogerős járási hivatali határozaton nyugodott, miközben 2021 novemberétől várnak a másodfokú határozatra"

– mondta Katarína Butkovská környezetvédelmi államtitkár.

A somorjai vízbázis 3000 liter ivóvizet ad másodpercenként, ami elméletileg az ország felének ivóvízellátását is tudná fedezni.

Nincs magyar kéz a vízcsapon!

Pozsonyban, s csakis Pozsonyban döntenek arról, hogy az ingatlanfejlesztők építkezhetnek-e a csallóközi vízkészlet talán legértékesebb részét rejtő területeken. A Magyar7 figyelmét a somorjai, környezet és tájvédelemmel foglalkozó Dunavit Polgári Társulás hívta fel a július végén kialakult helyzetre. Lényege, hogy miután a szlovákiai magyarságtól megvonták a csallóközi vízkinccsel kapcsolatos döntésekben való részvételi jogot, most már a víz minősége is veszélybe került a tervezett nagyszabású építkezések miatt.

Ha megvizsgáljuk Szlovákia közigazgatási felosztását, általában a nyelvi jogok, a politikai képviselet, a lakossági arányok érvényesülésének kifejezetten magyarellenes megoldásait látjuk.

Kevesebb szó esik a közigazgatási felosztás kapcsán olyan konkrét gazdasági, illetve stratégiai jelentőségű témákról, amelyek gyakorlati megoldásánál sem a szlovákiai magyarság, sem annak politikai képviselete nem rendelkezik még csak beleszólási joggal sem. Annak ellenére sem, hogy ezek a kérdések területileg a szlovákiai magyarság lakóhelyét elsődlegesen érintik. Ilyen kérdés a csallóközi vízkincs, amelyről a szlovák vízügyi szakértő, Alena Trančíková a Dennik N napilapnak azt nyilatkozta, hogy nagyobb értéket képvisel, mint a Tátra.

A Csallóközről viszont kevesen tudják, hogy bár csak 84 kilométer hosszúságú földterületről van szó, mégis három megye, Pozsony, Nagyszombat és Nyitra osztozik rajta. Így aztán a Gútor–Somorja kataszterében lévő, felbecsülhetetlen értékű vízkészlet a pozsonyi járási hivatal jogkörébe tartozik, amely tudomásunk szerint már 2015-ben megkapta a védősávok kiszélesítésére vonatkozó kérelmet.

víz ivóvíz pohár
Illusztrációs felvétel
Fotó:  Pexels
Évekig tartott a védősáv kijelölése

Ahogy azt már Molnár Leventétől, a Dunavit munkatársától megtudtuk, a járási hivatal csak 2021-ben adta ki azt a határozatot, amellyel jóváhagyta a vízkincs kútja körüli védősáv kibővítését. A képünkön a pirossal határolt rész jelzi az új, teljes védősávot. A határozattal tehát egy évek óta húzódó folyamat végére került pont, de csak látszólagosan. A Pozsonyi Vízművek (BVS) ugyanis jelenleg másodpercenként 600–900 liternyi vizet vételez a kútból, amelynek a kapacitása meghaladja a másodpercenkénti 3000 litert. A jövőbeli tervek (amelyek innen Közép-, sőt Kelet-Szlovákia csővezetéken történő vízellátásával is számolnak) nagyobb kapacitásról szólnak, s ezért kellett kérvényezni a védősáv lényeges kiszélesítését is.

Molnár Levente
Molnár Levente, a Dunavit munkatársa
Fotó:  Somogyi Szilárd
A szélesebb védősáv viszont nem tetszett a környéken építkezési területtel rendelkező befektetőknek, akik egyes források szerint akár 48 hektárnyi földterületet is beépítenének. Ez Molnár Levente szerint többezernyi új lakást, s új beköltözőt jelentene, ami – nemcsak Molnár Levente, hanem más vízügyi szakemberek szerint is – együtt járhat a terület vegyi szennyezésével.

Az ingatlanfejlesztők, illetve a területen ingatlantulajdonnal rendelkező más jogi és fizikai személyek megtámadták a pozsonyi járási hivatal határozatát, s szinte csak jogi és adminisztratív hibákra hivatkozva kérték a másodfokon eljáró környezetvédelmi minisztériumot, hogy a védősávokra vonatkozó döntést semmisítse meg. Ez július végén be is következett – vázolta a helyzetet Molnár Levente, s hozzátette, a minisztériumnak nem nagyon volt más lehetősége, hiszen vélhetően a jogi és adminisztratív hibákat tényleg elkövette a járási hivatal. Átmeneti megoldás viszont létezik arra az esetre, hogy az új határozat megszületéséig ne lehessen beépíteni a víznyerő tervezett védősávjait. Ehhez arra lenne szükség, hogy az új eljárást lefolytatni hivatott pozsonyi járási hivatal kiadjon egy ún. előzetes intézkedést arról, hogy az ügy végleges lezárásáig a területen semmilyen, a vízüggyel össze nem függő tevékenységet nem lehet folytatni.

A somorjai vízforrás
A somorjai vízforrás
Fotó:  BVS
Hallgattassék meg a harmadik fél is

Természetesen teret adunk az egyik emblematikus ingatlanfejlesztő cég, a besztercebányai (!) illetőségű Profinex building Kft. vezetőjének, Roman Kvasničkának is, akinek azt az egyszerű, s talán naiv kérdést tettük fel, hogy miért akar valaki egy országos vízkészlet területén lakóparkokat építeni? Kérdésünkre választ nem kaptunk, azt viszont a cég titkárságáról érkező levélből megtudtuk, hogy már tizenhét éve tulajdonosai a gútori ingatlanoknak, amelyeket az akkor érvényes területrendezési tervek építkezési ingatlanokként tartottak nyilván.

Ezenkívül szerintük nincs semmilyen releváns információ arról, hogy a területen már jelenleg is meglevő épületek valamilyen módon szennyeznék a föld alatti vízkészletet, s hogy a témát, illetve az ingatlanfejlesztők elleni támadásokat a választási kampány részének tekintik. 
A nagy kérdőjel

A védősávokról szóló döntés elleni fellebbezéseknek helyt adó környezetvédelmi minisztérium szóvivőjétől megtudtuk, hogy a megsemmisítő határozatuk meghozatalával párhuzamosan tájékoztatták a járási hivatalt az előzetes intézkedés meghozatalának lehetőségéről. Mint mondta a Dunavit Polgári Társulás munkatársa, Molnár Levente, az építkezéseket lényegében nem engedélyező előzetes intézkedés akár évekig is érvényben lehet, s gyakorlatilag védheti az egyszer már kihirdetett és most visszavont védőzóna területét a visszafordíthatatlan beavatkozásoktól.

 

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.