Nem volt mindig magyarbarát Robert Fico
Robert Fico egykori szlovák kormányfő erős kritikával illette a jelenlegi szlovák kormányt, amiért brüsszeli vállveregetésért cserébe a V4-eken belül nem állt ki a legközelebbi szövetségesei, Magyarország és Lengyelország mellett a költségvetés és jogállamiság összekapcsolásáért folytatott brüsszeli vitában.
A szlovák szolidaritás kifejezésének elmaradása ellenére Lengyelország és Magyarország hatalmas nemzetközi sikert ért el az EU-val szemben, amely az alapvető jogokra és a jogállamiságra új szabályokat akart diktálni a tagállamoknak – tette hozzá a Smer elnöke.
Ezzel a kijelentéssel most az egyszer teljes mértékben egyetérthetünk, Szlovákia bujkálhat szégyenében a V4-ek többi tagja előtt.
Hogy milyen nagy sikert értek el Orbánék Brüsszelben, mi sem bizonyítja jobban, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember egy újságcikkben már másnap nagyfokú elkeseredésének és elégedetlenségének adott hangot a magyarok és lengyelek tetemrehívásának elmaradásáért.
De mielőtt a magyarok (és lengyelek) védőszentjévé kiáltanánk ki az egykori szlovák kormányfőt, ne feledkezzünk meg több, miniszterelnöksége alatt elfogadott nem éppen magyarbarát intézkedéséről,
törvényéről sem, amelyek a mai napig megkeserítik a felvidéki magyarok életét.
Emlékezzünk csak vissza a névéhez köthető 2009-es nyelvtörvény-módosításra, amely széleskörű felháborodást váltott ki Dél-Szlovákiában, és feszült magyar-szlovák államközi kapcsolatot eredményezett. A törvénymódosítás értelmében a szlovák nyelv elsőbbséget élvez bármilyen más nyelvvel szemben, és azt állítja, hogy a szlovák nyelv „a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása”.
2008. november 1-jén Dunaszerdahelyen egy labdarúgó-mérkőzésen a szlovák rendőrök ok nélkül brutális támadást hajtottak végre a magyar szurkolók ellen.
Az ügy Fico kormányzása idején kivizsgálatlan maradt. Az eset diplomáciai bonyodalmat okozott Magyarország és Szlovákia között.
Malina Hedvig magyar egyetemista diáklány megverésére 2006-ban is Fico miniszterelnöksége alatt került sor. Ismeretlenek azért verték meg Nyitrán, mert magyarul beszélt az utcán. Az elkövetőket a rendőrség nem fogta el, sőt Malina Hedvig ellen 2007 májusában vádat emeltek hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt. Kísérlet történt Hedvig elmegyógyintézetbe zárására is, a lány kénytelen volt elhagyni szülőföldjét és Magyarországon letelepedni. Ez az ügy is jelentős feszültséget okozott a két állam között.
Fico miniszterelnöksége alatt 2007. szeptember 20-án a szlovák törvényhozás 120 igen szavazattal megerősítette a felvidéki magyarok megalázását és üldözését szolgáló Beneš - dekrétumok sérthetetlenségét. A szlovák parlament határozata óriási felháborodást váltott ki akkor Magyarországon.
A kettős állampolgárságot tiltó szlovák törvénymódosítás az első Fico-kormány ideje alatt a mai napig jelentős módon korlátozza a felvidéki magyarokat:
alkotmányellenesen fosztja meg a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik például magyarhoz folyamodnak. Ezzel a jogi normával reagáltak Ficoék arra a magyarországi törvényre, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok magyar állampolgárságának megszerzését.
Amit Fico a múltban a felvidéki magyarsággal szemben elkövetett, azt a kedvező szintre emelt államközi kapcsolatokkal akarta egyensúlyozni miniszterelnöksége alatt.
Ennek a hozzáállásnak vagyunk a tanúi napjainkban is, amikor ellenzéki szerepkörből elmarasztalja a jelenlegi szlovák kormányt Magyarország és Lengyelország melletti kiállás elmulasztásáért.
Fico szerint „Lengyelországtól és Magyarországtól elnézést kell kérnie a jelentős együttműködés elárulásáért azoknak, akik ezt elkövették. Igor Matovič miniszterelnöknek, Ivan Korčok külügyminiszternek és társaiknak.”
Mindezek után felvetődik az a kérdés, hogy vajon mikor fog elnézést kérni Fico a dunaszerdahelyi szurkolóktól, Malina Hedvigtől és mindannyiunktól a diszkriminatív parlamenti határozatok miatt?
