Mérföldkőhöz értünk a közúti irányjelzőtáblák kétnyelvűsítése terén - KÉPEKKEL
Nyitra megye első kétnyelvű irányjelző-táblájának leleplezésére került sor június 3-án Perbetén, az 509-es és 589-es út kereszteződésénél. Az eseményen Csenger Tibor, a Magyar Szövetség Nyitra megyei alispánja és a párt megyei frakcióvezetője, Farkas Iván, továbbá annak EP-képviselőjelöltje, illetve a megyei kulturális és idegenforgalmi bizottság elnöke, Orosz Örs, valamint a magyar pártfrakció több más tagja is jelen volt.
A Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselőcsoportja nevében e jeles napon az élő videóközvetítés nézőit és a sajtó megjelent képviselőit Orosz Örs köszöntötte. Hangsúlyozta: egy tizenöt éve tartó nyelvhasználati küzdelem jelentős mérföldkövéhez értünk.
Ezután nagyon sok jóindulatú ember összefogására volt szükség ahhoz, hogy a történetet előmozdítsuk. Előbb a „hidas“ részvételű kormányok, majd legutóbb Gyimesi György, korábbi parlamenti képviselő, jelenlegi kollégánk segítségével sikerült beépíteni a jogrendbe a közúti kétnyelvűséget. Először az azonos méretű helységnév-feliratok jelentek meg, tavaly pedig Nagyszombat megyében elsőként, most pedig Nyitra megyében megindulhat az irányjelzőtáblák kétnyelvűsítése. Ennek hátteréről, részleteiről a továbbiakban frakcióvezetőnk, Farkas Iván és az egyébként ma születésnapját ünneplő alispán úr, Csenger Tibor fognak beszámolni“ – mondta el Orosz Örs.
Farkas Ivántól pedig megtudtuk, hogy a 2022-es megyei választásokat követően az év végéig igyekeztek a megyei koalíciós szerződésbe iktatni ezt a célkitűzésüket, hogy más megyéhez hasonlóan, Nyitra megyében is kétnyelvűek legyenek az út menti, hivatalos kék táblák. Ez ugyanis akkor már a jogszabályok alapján megengedetté vált.
Azután a megyei frakcióvezető felidézte a mai mérföldkőhöz vezető fontos lépéseket:
Tőle azt is hallhattuk: az idén februárban összehívta a megyei frakciójuk ülését, s egy megfelelő pillanatot kihasználva, a testületi ülésen javasolta, hogy kerüljön napirendre ez a téma.
„Elértük azt, hogy a megyei hivatal magáévá tette a célkitűzésünket, s a megyei útkarbantartó vállalatot arra utasította, hogy Nyitra megye négy déli, magyarlakta járásában (a Komáromiban, az Érsekújváriban, a Lévaiban és a Vágsellyeiben) kezdje el ezen táblák fokozatos cseréjét – kétnyelvűsítését. Ehhez a megyei költségvetésben 100 ezer eurós keretet biztosítottunk, ami ebben az évben csak erre a célra költhető. Ahová az idén nem jut ilyen kétnyelvű tábla, ott azt majd a 2025-ös év végéig helyeztetik ki. 2026-ban pedig a turisztikai barna táblák esetében is ugyanezt szeretnénk megtenni. Köszönöm a frakciónk tagjainak támogatását és az alelnök úr hozzájárulását ahhoz, hogy ide jutottunk!“ – fogalmazott.
Majd Csenger Tibor is felidézte a már említett „kisebbségi bizottság“ létrejöttét, amivel – a vonatkozó törvény adta lehetőségeket kihasználva – elkezdődött az a megyei hivatali munka.Végre biztosítani lehetett a kétnyelvűséget azokon a településeken, amelyeken a nemzeti kisebbséghez tartozó lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot.
„Az útjelzőtáblákkal is foglalkozó, 30/2020-as számú rendelet alapján, egyeztetve az újonnan kinevezett kisebbségi kormánybiztossal, Horony Ákossal, elindítottuk a kívánatos munkát a megyei hivatalban. Elkészült az a tervezet, amely szerint az idén 100 ezer eurót fordíthatunk az említett négy járásban levő 686 tábla cseréjére. Én is köszönöm mindenki közreműködését és a megye pozitív hozzáállását, hogy a törvény adta lehetőségekkel immár Nyitra megyében is élünk“ – mondta el.
Az elhangzottakhoz Orosz Örs hozzátette: a tervezett 686 táblából a perbetei a legnagyobb, ezért azzal kezdődött az örvendetes kétnyelvűsítés. Farkas Iván pedig további információval is szolgált: „Ha nem csupán az irányjelzőtáblákra összpontosítunk, hanem valamennyi közlekedési táblára, akkor Szlovákia magyarlakta járásai közül az első hivatalos kihelyezésére úgy, hogy azt a hatóság nem támadta meg, 2016-ban az általam irányított Muzsla községben került sor. Mi voltunk a faltörő kosok, megtörtént a puding próbája. Akkor a hatóság a buszmegállók tábláinak kétnyelvűsítését eltűrte, azokat meghagyta, egy évvel később pedig ugyanez Komáromban, két év múlva Párkányban és másutt is megtörtént“.
Végül a sajtótájékoztató fénypontjaként megtörtént a perbetei irányjelzőtábla közös leleplezése.
