Hol tart Révkomárom kétnyelvűsítése?
Szabó Béla, Révkomárom MKP-s alpolgármestere portálunknak kifejtette: önkormányzati szinten évekkel ezelőtt előirányozták a kétnyelvűsítés fokozatos bevezetését Révkomáromban, aminek számos konkrét eredménye van.
„Városi hivatalunk több főosztállyal rendelkezik. A szociális és kommunális főosztályon, a lakásügyi osztályon és az építésügyi hivatalban több éve használunk kétnyelvűsített formanyomtatványokat és kérvényeket. Az iskolaügyi osztályon ugyancsak forgalomban vannak kétnyelvű nyomtatványok“ – mondta hozzáfűzve: maga a kétnyelvűsítés a városban egy hosszú távú folyamat, nagyon sok szöveget kell nem „konyhanyelven“, hanem a helyes szakkifejezéseket alkalmazva lefordítani.
Kevesen tudják, hogy a kétnyelvűsítés tekintetében nagy különbség van a formanyomtatványok, valamint a határozatok és végzések lefordítása között. Az utóbbiak esetében az érvényességet jogi szempontból is biztosítani kell, ráadásul a határozatok és végzések úgymond személyre szabottak - mindegyik más és más -, ez teszi bonyolulttá esetükben a kétnyelvűsítést - tudtuk meg Szabó Bélától.
"Az ingatlanadóval és a kommunális hulladékdíjjal kapcsolatos nyomtatványok is személyre szabottak, minden példány más-más adatokkal van ellátva - számuk hozzávetőleg 16 ezer. Minden évben több hónapot vesz igénybe nyelvtől függetlenül az előkészítésük, míg más kérelmeket csak le kell sokszorosítanunk“ – ecsetelte az alpolgármester. Hozzátette: ezen a téren az idei évben további előrelépés történt. A Komáromi Lapokban publikálták az említett két nyomtatvány magyar fordítását, így segédanyagként felhasználhatóak az érintettek számára.
"Maga a határozat idén még csak szlovák nyelven érkezett meg a fizikai és jogi személyekhez, de úgy tervezzük, hogy 2014-ben már két nyelven kapják meg őket az érintettek. A kétnyelvűsítést ezen a téren segíti a július 3-i, szerdai testületi ülésünkön született döntés. A Magyar Közösség Pártja frakciójának javaslatára az idei városi költségvetésből 4 ezer euró tartalékot különítettünk el az említett folyamat előkészítésére. A szoftvergyártó szerint a kétnyelvűsítés technikai kérdés, ami nem minden esetben egyszerű, de mindenképpen megoldható“ – szögezte le.
Az alpolgármester szerint említést érdemel a révkomáromi tömegközlekedés kétnyelvűsítése is, ami 2009-ben vette kezdetét és több fázisból állt. "Először a helyi buszmegállóknál fellelhető információk lettek kétnyelvűek, majd a buszokon az elektronikus tájékoztatás. Ezt követte a nyomtatott menetrendek kétnyelvűsítése. A Nyitra megye önkormányzatához tartozó távolsági buszjáratok esetében, mivel a buszpályaudvar városunk tulajdonában van, 2011-ben szintén kezdeményeztük a kétnyelvűsítést, amit az érsekújvári (Nové Zámky) SAD vállalattal közösen oldottunk meg“ – magyarázta.
Mint megtudtuk, folyamatosan zajlik Révkomáromban a kétnyelvűsítés a járulékos intézmények székhelyein is. „A hivatalunkon belüli osztályok magyar nyelvű megjelölése már megoldott, de még előfordulhatnak olyan, a járulékos intézményekhez tartozó objektumok, ahol ez folyamatban van" - mondta Szabó Béla rámutatva, a hiányosságokat itt is fokozatosan küszöbölik ki.
Szóba került a téma kapcsán az is, hogy a városnak egyesek felrótták, Révkomáromban még mindig akadnak csak szlovák nyelvű feliratokkal ellátott vendéglátóipari egységek, üzletek és más vállalkozások. Szabó Béla szerint sokan nincsenek tisztában az önkormányzat, s a városi hivatal lehetőségeivel.
„A törvény értelmében a városunkban tevékenykedő magánvállalkozóknak nem tilthatjuk meg, hogy csak szlovák nyelvű feliratozással lássák el a boltjaikat, éttermeiket, ha ehhez ragaszkodnak. A városi képviselőtestület 2011/199-es határozatával felszólította az összes vállalkozói szubjektumot, szervezetet, intézményt, hogy a kétnyelvűsítés terén tegyenek lépéseket, ám a városnak nincs lehetősége ezt számon kérni rajtuk. Ha emiatt támadások is érnek bennünket, tudatosítani kell, hogy a kétnyelvűsítési folyamatnak - a feliratok, szórólapok stb. elkészítésének - költségei vannak, s emiatt minden vállalkozó a saját belátása szerint jár el. Persze, örülnénk, ha mindegyik vállalkozó belátná, hogy olyan közegben tevékenykedik, ahol a kétnyelvűségnek természetesnek kellene lennie. Végső soron vállalkozói tevékenységük fellendülését eredményezhetné a kétnyelvűsítés. Felismerték ezt több dél-komáromi boltban is, ahol próbálnak a nagyobb forgalom érdekében szlovák nyelven is megszólalni. Az ő példájukat kellene követni nálunk is!“ – véli Szabó Béla.
Az alpolgármester elismeri, hogy a kétnyelvűsítés terén előfordulhatnak hiányosságok, de azt tartja, hogy értékelni kell az eddigi erőfeszítések eredményeit is. "Próbáljunk örülni annak, ami megvan! Igaz, mindig akadnak olyanok, akik csak a hibákat keresik“ - jegyezte meg. Rámutatott: az önkormányzatok nincsenek könnyű helyzetben, mert a kétnyelvűsítés jelentős anyagi ráfordítást igényel. " A vegyes lakosságú területeken természetesnek kellene lennie, hogy a kétnyelvűsítést a törvényi és anyagi háttérrel együtt az állam biztosítja be. A törvényi háttér, ami egyben az anyagi fedezetet is tartalmazza, a parlamenti képviselők döntésein múlik, végrehajtása pedig a mindenkori kormányon. Sajnos, amíg erre nem kerül sor, az önkormányzatokra hárulnak a szerintem is nagy fontosságú kétnyelvűsítéssel járó kiadások" – szögezte le nyilatkozata végén Révkomárom alpolgármestere.
