Labancz Roland: A közösséget is kell fejleszteni, nem csak az infrastruktúrát
Bátorkeszi egykor mezőváros volt, ma, több mint háromezer lakosával meghatározó nagyközség a Komáromi járásban. A település csaknem egyenlő távolságra fekszik Érsekújvártól, Komáromtól és Párkánytól. E háromszög közepén tehát egyfajta regionális központi státus is kijár neki. A faluban az elmúlt években számos számos jelentős fejlesztés ment végbe, illetve van folyamatban jelenleg is. Ezekről beszélgettünk Labancz Roland polgármesterrel, akinek meggyőződése, hogy nem elég az infrastruktúrát fejleszteni, a helyi közösséget is építeni kell.
Ha a térképre pillantunk, Bátorkeszi Komárom, Érsekújvár és Párkány háromszögében, szinte pontosan a geometriai középpontban fekszik. Ez a két jelenlegi és egy egykori járási székhelytől való egyenlő távolság előny és hátrány is lehet. Sikerült-e, illetve sikerülhet-e Bátorkeszinek regionális központként pozicionálnia magát?
Meggyőződésem, hogy igen. Hosszú ideje – több mint egy évtizede – tudatosan dolgozunk ezen. Magam 14 éve vagyok Bátorkeszi polgármestere, előtte pedig önkormányzati képviselőként tevékenykedtem. Mindig az volt a célom, hogy kihasználjuk a természetes vonzáskörzetünk adta lehetőségeket. Az ország közigazgatási beosztása egy adott politikai szerkezetet tükröz, de a regionális síkon, az emberek mindennapi életében ezek a járáshatárok felülírhatók: a mindennapi gyakorlat nem feltétlenül igazodik a közigazgatásban húzott vonalakhoz. Iskolaügyi, kulturális, turisztikai és egészségügyi szempontból Bátorkeszinek van egy 12-15 kilométeres vonzáskörzete, ahol mintegy 20-25 ezer ember él.
Nagyon sokan járnak hozzánk a környező településekről. A felújított kultúrházunk színháztermének közönségét például felerészben a szomszédos falvakból érkezők alkotják, sokszor autóbusszal, szervezetten jönnek. A szezonban hathetente vannak színházi előadásaink, és a több mint 350 férőhelyes terem szinte mindig telt házas. Nemcsak a Komáromi, hanem az Érsekújvári járásból – Kisújfalu, Köbölkút, Búcs, Béla, Libád, Muzsla irányából – is sokan látogatnak el hozzánk. A regionális szerepünk itt is megmutatkozik. Hasonló a helyzet az egészségügyi központunkban: a kiváló szakorvosi ellátás miatt nemcsak a szomszédos falvakból, hanem a járáshatáron túlról, sőt még Komáromból is érkeznek betegek. A magyar és a szlovák alapiskola mellett egy magán szakközépiskola is működik a faluban. Emellett Bátorkeszi kereskedelmi és infrastrukturális ellátottsága is kiemelkedő. Sokan nem a járási székhelyekre, hanem hozzánk járnak vásárolni, legyen szó műszaki cikkekről vagy építőanyagról. Ezt a jelleget kívánjuk a jövőben is megőrizni és tovább erősíteni, fejlesztéseink jelentős része e stratégia mentén halad.
Milyen jelentősebb fejlesztések történtek a településen a közelmúltban?
Az infrastrukturális oldalon az volt a fő célunk, hogy a középületek és a közterületek korszerűsítésével érdemben emeljük a falu élhetőségét és komfortfokozatát. Ha az elmúlt négy évet – vagy akár egy tágabb, egymásra épülő pályázati ciklust – nézzük, rengeteg projektet valósítottunk meg. Először is ott van a kultúrház, amelynek átfogó felújítását még a COVID-járvány után tudtuk lezárni. Ez egy több mint egymillió eurós nagyberuházás volt, melynek során az egész épületet sikerült rendbe tenni. Azóta több kisebb pályázatból és saját forrásból a színháztermet is komplett korszerűsítettük: kicseréltük a székeket, megújult a pódium és a színpad padlózata, kiépült a lépcső- és talajvilágítás, valamint sor került a teljes hang- és fénytechnika cseréjére.
A művészbejárókat, öltözőket, lépcsőházakat és folyosókat saját erőből raktuk rendbe, így az épületrekonstrukció teljesnek tekinthető. Kiemelt figyelmet fordítottunk az oktatási és nevelési intézményekre. Bátorkeszin két óvoda működik. A legutóbbi beruházások során mindkét intézményben játszóelemekkel bővítettük az udvart, kicseréltük a kerítéseket, felújítottuk a külső burkolatokat és az udvari infrastruktúrát, hogy a legkisebbek méltó körülmények között tölthessék a mindennapjaikat. A legutóbbi időszak egyik legnagyobb projektje a szlovák tannyelvű alapiskola komplex felújítása volt. A magyar tannyelvű Kováts József Alapiskolában is komoly fejlesztések történtek. Kiépült a geotermikus furatrendszer, amely nagymértékben függetlenítette az intézményt a fosszilis energiahordozóktól. Pályázati forrásból három modern szaktantermet alakítottunk ki: egy informatikait, egy könyvtárat és egy nyelvi labort. Egyéb külső és saját forrásokból megvalósult a fűtőtestek rekonstrukciója, valamint a szociális helyiségek felújítása is. Itt azonban nem állunk meg: jelenleg egy nagyszabású projektet készítünk elő a magyar iskolára. Bár a szigetelés egy régi pályázatból megvan, szeretnénk a tetőszerkezetet teljesen kicserélni, egy vastagabb külső és tetőszigetelést felvinni, az épületet akadálymentesíteni, valamint egy jelentős teljesítményű fotovoltaikus rendszert telepíteni. Mivel a geotermikus fűtés keringető szivattyúit elektromos áram működteti, ha ezt a villamos energiát napelemekkel termeljük meg, a magyar iskola szinte teljesen energiafüggetlenné válhat.
A középületek és iskolák mellett milyen előrelépések történtek a közlekedési és közúti infrastruktúrában?
Az úthálózat és a járdák korszerűsítése kiemelt feladatunk volt. Egy sikeres nagy pályázatból a Jókai és a Klapka utcát teljes egészében felújítottuk. Ez a két utca volt a legrosszabb állapotban a faluban. Korrigáltuk a dőlésszögeket, kiépítettük a vízelvezetést, és teljesen új aszfaltburkolatot fektettünk le. Ugyanezen pályázat keretében a Kisújfalusi úton egy több mint egy kilométer hosszú, új járdát építettünk ki. Ez közlekedésbiztonságilag volt kulcsfontosságú: a gyalogosforgalmat elvittük a főút mellől, és a házak előtti biztonsági zónában alakítottunk ki széles járdát. A projekt része volt egy igényes építészeti megoldás is: egy csatorna felett kis hidat kellett átívelnünk. Emellett Leader-pályázatokból két, egyenként 100 ezer eurós csomagot valósítottunk meg: az egyikből a főút mentén épült ki egy egykilométeres aszfaltozott járdaszakasz, a másikból pedig a temető belső útjait aszfaltoztuk újra, javítva a sírkert megközelíthetőségét. A temetőben emellett pályázati forrásból egy új urnafalat is kialakítottunk, környezetét leaszfaltoztuk. Madari úttól a szövetkezetig terjedő szakaszon önerőből térkőre cseréltük a járdákat, sok helyen gépkocsi-beállókkal kiegészítve, hogy a lakosok kényelmesen parkolhassanak a társasházak és a családi házak előtt. Kijelenthető, hogy Bátorkeszi belterületi járdáinak több mint 90%-a megújult. Ahol elmaradás van, ott a közeljövőben induló beruházásokhoz igazítjuk a munkát.
Korábban említette a kultúrház felújítását. De mi a helyzet a közvetlen környezetével, a szűkebb értelemben vett faluközponttal?
A falu központjának rendezése is mérföldkőhöz érkezik. A COOP Jednota üzletlánccal egyeztetve a kultúrházzal szembeni oldalon található régi, elavult épületet teljesen lebontják. A cég 2027-ben egy új, nagyobb és magasabb komfortfokozatú áruházat épít a helyére. Erről már egyeztettünk a céggel, egyrészt az ütemezésről, másrészt a technikai részletekről, illetve arról is, hogyan lehet ezt a község fejlesztési tervébe szervesen beilleszteni.
Ott is új járdarendszer készül, a másik oldalon zöldterületet alakítunk ki, és a vízelvezetéssel kapcsolatos kérdéseket is átbeszéltük. A világítástechnikát is szeretnénk egységesíteni. A kultúrház oldalán, a falu közepén már kiépítettünk a díszkivilágítás lámpasorát. Ennek a folytatása jelenne meg a másik oldalon is, hogy egységes képet kapjon a falu központja. A parkolórendszert is ennek megfelelően szeretnénk kialakítani, így egy jobb, biztonságosabb és esztétikusabb központ jöhet létre. A falu központját a másik oldalon egy emlékmű határolja. Ezt tavalyelőtt újítottuk fel teljes mértékben. Megtörtént a zöldterület rendezése, illetve az új növényzet telepítése is. A Jednota-építkezést követően felújítjuk az épület mögött található központi buszmegállót is – a község többi buszmegállóját az elmúlt választási ciklusban már mind kicseréltük és korszerűsítettük. A faluközpontban egy új piactér kialakítását készítettük elő. A jelenlegi árusítóhely közlekedésbiztonsági szempontból tarthatatlan, ezért a központ szélén, kb. 100 méterre kijelöltünk egy új területet. A parkolók egy részét már kiépítettük, a terveink készen állnak, és a következő ciklusban megtaláljuk a forrást a piac teljes megvalósítására.
Említette, hogy a fizikai mellett a közösségi-szellemi terek bővítését is fontosnak tartja. Milyen projektek tartoznak ide?
A közösségi élet egyik alappillére a korábban átadott Közösségi Központ, amely a magyar és szlovák iskola szomszédságában található. Bár az ötéves kötelező fenntartási időszak már letelt, a legfontosabb az volt számunkra, hogy az épületet tartalommal és élettel töltsük meg. Itt működik a Paca Alkotóház, emellett foglalkozásokat tartunk a legkisebbektől a 6-8 éves korosztályig, és tánc-, illetve tornaóráknak is helyet biztosítunk. Óriási előrelépés, hogy megállapodást kötöttünk a Komáromi Művészeti Alapiskolával: kihelyezett tagozatként képzőművészeti oktatást indítanak a központban, amelyet a jövőben zenei képzéssel is szeretnénk bővíteni. Ez a helyi fiataloknak intézményes művészeti oktatást biztosít helyben, így a szülőknek nem kell 30 kilométert utazniuk Komáromba.
A lakhatás és szociális ellátás terén is jelentős eredményeink vannak. Legutóbb egy 12 lakásos társasházat adtunk át. Jelenleg 5 bérlakás-épület működik a faluban, és már benyújtottuk a kérelmet az Állami Lakásfejlesztési Alaphoz (ŠTFR) egy újabb, 9 lakásos épület finanszírozására. Bízunk benne, hogy jövőre elkezdődhet az építkezés. A falu történetének egyik legnagyobb szociális beruházása a hamarosan elkészülő idősek otthona. Az épület kivitelezése befejeződött, az építésügyi engedélyezés megtörtént. Jelenleg a szakmai finomhangolás, az eszközök beállítása és a személyzet kiválasztása folyik. Terveink szerint a jövő év elején megnyitja kapuit a lakók előtt. Az idősek otthona mögötti többhektáros községi területen egy új utcát tervezünk nyitni az építkezni vágyó fiatal családok számára. Ennek az előkészítése és fokozatos megvalósítása a következő négyéves ciklus feladata lesz. A fiatalok és kisgyermekes családok örömére a falu központjában lévő, közel egyhektáros parkunkban egy sikeres, 60 ezer eurós játszótérfejlesztési pályázatból sok mindent be tudtunk szerezni, ami a gyerekek számára érdekes lehet. Elkészült a műfüves focipálya is.
Bátorkesziről elszármazottként az Ella-malom visszaszerzését is fontos lépésnek tartom, mely évtizedekig várta sorsának jobbra fordulását. Most, hogy önkormányzati tulajdonba került, mik a terveik vele?
A község utolsó nagy domináns, műemlék jellegű épületét, az Ella-malmot a hozzá tartozó telekkel együtt két évvel ezelőtt sikerült megvásárolnunk a falu tulajdonába. Első lépésként egy több mint félmillió eurós pályázati támogatást nyertünk el, amelyből megtörténik az épület külső rekonstrukciója, belső akadálymentesítése, a szociális helyiségek és a villamos hálózat kiépítése. A malom szellemi tartalommal való megtöltése a legszebb feladat: egy négyszintes, szintenként 340 négyzetméteres, hatalmas kiállítási felületről van szó. Egy interaktív, modern helytörténeti és tematikus múzeumot hozunk létre, amelyben helyet kap a malomipari, a szőlészeti-borászati és a helytörténeti kiállítás. Az épületben a száz évvel ezelőtti, autentikus faborítású berendezés szinte hiánytalanul megőrződött. A helytörténeti anyag gyűjtése gőzerővel folyik, sok felajánlást kaptunk a lakosságtól. Nem egy statikus, üvegvitrines múzeumot szeretnénk, hanem egy olyan élményalapú, interaktív központot, amely megszólítja az iskolásokat és a régió turizmusát.
A turizmus felpörgetésében a falu gazdag borászati hagyományai is szerepet kaphatnak, főként, ha az új készülő tanösvény összeköti a két dűlőt.
Ezen a területen több projektünk is folyamatban van. A meglévő, Galambos dűlő elejéről induló rövid tanösvényünket meghosszabbítjuk a Szent László dűlő felé. A közerdőn átvezető szakasz edukatív, interaktív és szórakoztató elemekkel bővül, amely a helyieknek és az idelátogató turistáknak egyaránt élményt nyújt. A tanösvény a két dűlő közötti dombon épülő, 14 méter magas kilátótoronyhoz vezet majd. Onnan pazar, háromnegyedes panoráma nyílik a kürti domboktól a szőgyéni faluképig, az esztergomi Bazilikáig, a Duna mentére és a madari dombokra. A torony elemeit már legyártották, az alapozás és az összeállítás ezekben a napokban zajlik. A tanösvény tisztítása és az elemek kihelyezése is a végéhez közeledik. A dűlőbe vezető, korábban meredek és balesetveszélyes útszakaszt saját erőből, több mint fél kilométeren leaszfaltoztuk és napelemes közvilágítással láttuk el.
A településen rengeteg minden pályázati forrásból újult meg. Minek tulajdonítja a pályázati sikereket?
Nagyon fontosnak tartom az előrelátó gazdálkodást. Bátorkeszi költségvetése stabil: az Állami Lakásfejlesztési Alap bérlakás-hitelét kivéve – ami egy teljesen más szerkezetű, lakók által törlesztett konstrukció – a községnek nulla kereskedelmi hitele van, a falu teljesen adósságmentes. Gondosan osztjuk be a forrásainkat, hogy mindig jusson pénz a pályázatok előkészítésére. A fejlesztési igényeket igyekszünk a lakossággal párbeszédben felmérni, a kisújfalui járda is lakossági kezdeményezésre valósult meg.
Előre kidolgozott tervekkel várunk minden pályázati felhívást, így gyorsan tudunk reagálni. Ugyanakkor látni kell, hogy az önkormányzatok finanszírozási helyzete az állami támogatások és részesedési adók csökkenése miatt országszerte egyre nehezebb. Sok település már nem tudja megengedni magának, hogy százezres nagyságrendű összegeket fektessen tervek előkészítésébe anélkül, hogy biztosak lennének a pályázat kiírásában. Szorgalmaztuk is a projektek kétlépcsős kiértékelését, hogy csak a jóváhagyott koncepciókra kelljen drága kiviteli terveket készíteni. Sajnos volt már példa arra, hogy előkészítettünk egy projektet, majd a minisztérium visszavonta a pályázatot – az ilyen kiesett költségekért a települések semmilyen kártérítést nem kapnak. Mögöttünk sok sikeres projekt áll, de feladatból is van bőven. A lakossági visszajelzések egyértelműek. A megkezdett munka és a folytonosság megőrzése a garancia arra, hogy Bátorkeszi a következő években is a megszokott, dinamikus ütemben fejlődhessen tovább.
