Az aszály újabb áldozata: kiszáradt a tó Bátorkeszin – KÉPEKKEL

Miközben tájainkon folytatódik az extrém hőség, ami az embereken kívül az állat- és növényvilágot is sújtja, egyre több vészesen apadó folyóról, kiszáradó tóról, patakról érkeznek aggasztó hírek. Ez alkalommal Labancz Rolanddal, Bátorkeszi polgármesterével beszélgettem az ottani tó és a Fényes-patak siralmas vízhelyzetéről.

Régebben halneveldeként is múködött...

Fotó: Czinke Tímea albumából

„Községünkön áthalad a Fényes-patak, falunk vízgyűjtője, amely felfogja a környék dombjairól leömlő vizet. Azután a patak vize belefolyik a falunk legalacsonyabb pontján található tóba, onnan egy túlfolyóval átkerül a jóval alacsonyabban fekvő, búcsi tóba, majd a kanálison át a Dunába.

A jelenlegi szárazság következtében kiszáradt a részben községi, részben mezőgazdasági szövetkezeti tulajdonban levő, növényzettel benőtt tó javarésze, amely alatt magántulajdonban levő parcellák is találhatók.

A változó mélységű (3-4 méteres), az alján lerakódott halüledéket ugyancsak tartalmazó tavunk, melyhez körgát is épült, többségi tulajdonosa a község, mindezek kezelője pedig a szövetkezet“ – tájékoztatta az olvasóinkat Bátorkeszi első embere.

Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere

Fotó: Czinke Tímea albumából

Majd elmondta, hogy a tó vizét fürdésre nem használják, de régebben kacsafarmként, illetve bérlők halneveldeként is működtették, ám legfontosabb szerepe mindig a vízgyűjtés és vízszintszabályozás volt, s abból szokták öntözni a mezőgazdasági területeket.

A felületi vízpárolgást normális időjárás esetén a gáthoz közeli fák megfelelően lassítják, ami a nagy kánikulában nem igaz. A tó talán régebben is kiszáradt, de a helyi lakosok már nem emlékeznek a mostani hasonló, sajnálatos jelenségre, amikor ez az egész rendszer és a víz állaga is veszélybe került. Ráadásul a patak is félig kiszáradt“

– folytatta tájékoztatását a polgármester.

Növényzettel gazdagon benőtt a terület

Fotó: Czinke Tímea albumából

Labancz Roland azt is elárulta: tudatosítják, hogy ilyenkor lenne érdemes kitisztítani a tó medrét, eltávolítani a mintegy egy méteres mélységben lerakódott üledéket, s esetleg mélyíteni a medrét, de erre se a szövetkezetenek, se a községnek nincs megfelelő anyagi forrása. Talán egy vonatkozó pályázati kiírás, illetve e célra pályázati pénzeszközök elnyerése jelenthetné a megoldást. Fontolgatják, hogy e ügyben mit lehetne tenni.

„A Fényes-patak a pozsonyi székhelyű Hydromeliorácie állami vállalathoz tartozik, amely illetékeseivel nemcsak a jelenlegi extrém helyzetben, hanem már tavaly óta telefonon és írásban is többször kapcsolatba léptem, videó- és drónfelkvételeket is készítettünk a sűrű növényzettel beborított patakról. Kértem annak kitisztítását, mivel ezt mi önerőből akkor sem tehetnénk, ha arra lenne pénzünk. Azt válaszolták, hogy nagyon kevés pénzük és hosszú várólistájuk van azokról a helyszínekről, ahol a segítségüket várják. Úgy tűnik, hogy folyamatosan más prioritásaik vannak, főként a hegyvidékeken“

– magyarázta a településvezető.

A pénzhiányon kívül a tulajdonjogi viszonyok is nehezítik a tó kitisztíttatását

Fotó: Czinke Tímea albumából

Arra szintén felhívta az illetékesek figyelmét, hogy egy majdani kiadósabb esőzés azzal a veszéllyel is járna, hogy mivel a nagy szárazság idején túlzottan megkeményedett a talaj, ezért szinte nullásra csökkent annak a vízelszívó képessége: „Ha esetleg gyorsan nagy mennyiségű eső zúdulna vidékünkre, akkor a faluközponton áthaladó, kitisztíttatlan patak vize azt elönthetné, veszélyeztetve a lakosok értékeit“.

Az utolsó kérdésemre, nem veszélyes-e rámenni a kiszáradt tófenékre, mint az ilyen esetekben a kíváncsiskodók szokása, így válaszolt:

fokozatosan mélyülő tó széle, sekélyebb része teljesen kiszáradt, ott nem veszélyes rámenni, de az alján még van mutatóban némi víz és főleg sok iszap, ezért a parttól távolabb eső részeken már nem ajánlatos sétálgatni, szemlélődni“.

A tó sekélyebb része teljesen kiszáradt, ott nem veszélyes rámenni, de...

Fotó: Czinke Tímea albumából

Megosztás

Címkék