Nemzetközi csapatok az orosz-ukrán háborúban
Az orosz-ukrán háború kitörése után nem sokkal kiderült, ezt a háborút nem csak az orosz és az ukrán reguláris hadseregek fogják vívni.
Bár a véres munka oroszlánrésze mindkét oldalon a hivatásos vagy sorozott hadseregé, az orosz és az ukrán fél egyaránt igénybe vesz külföldi segítő kezeket.
Ukrajna már a háború elején, viszonylag gyorsan létrehozta a Nemzetközi Légiót, melynek létrejötte után intenzív toborzótevékenységbe fogtak.
Annak a gondolata, hogy mások harcoljanak pénzért Ukrajnáért, nem ördögtől való. Jelenleg Európában három, külföldi harcosokra építő hadsereg van, a vatikáni Svájci Gárda, a számunkra, magyarok számára elsősorban Rejtő Jenő műveiből ismert, ám annál sokkal kevésbé vicces francia Idegenlégió és a Spanyol Légió. Közülük ez utóbbi a legfiatalabb, de már ez is több, mint egy évszázados. Az ukrán félnek háború idején, tapasztalatok nélkül kellene a harckészültség legkülönbözőbb szintjein álló, mindenféle nyelven beszélő emberből ütőképes harcoló alakulatot létrehozni. Mivel a háború lassan másfél éve zajlik, tudjuk, hogy ez nem mindig sikerült.
Ennek oka nemcsak a felszerelés- és ellátmánybeli hiányosság volt, hanem az is, hogy sok, olyan viráglelkű, nyugati fiatal idealista is jelentkezett, akinek semmilyen harci tapasztalata nem volt, velük az ukránok sem tudtak mit kezdeni.
Az orosz oldal is igénybe vesz külső segítséget. A Wagner-csoportról elsősorban a bahmuti szerepvállalásuk kapcsán, illetve vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin karcos, a hivatalos hadvezetést bíráló megnyilatkozásai kapcsán lehetett sokat hallani, de sajtóértesülések szerint számuk 50 ezerre tehető, ez "homeopátiás mennyiségnek” semmiképp sem nevezhető. A háború elején szó volt 15 ezer szíriai önkéntesről, akik láthatóan nem érkeztek meg.
A közösségi médiában nagyon erős jelenléttel rendelkeznek a csecsen harcosok. Ramzan Kadirov, csecsenföldi elnök maga is nagyon aktív a Telegramon, csecsenek azonban nemcsak az oroszok oldalán harcolnak, hanem ukrán színekben is.
Három csecsen társaság is Zelenszkij oldalán harcol, a Manszúr sejk zászlóalj katonái, az Icskériai Különleges Rendeltetésű Zászlóalj, valamint a Dzsohar Dudajev zászlóalj. Ennek parancsnoka, Adam Oszmajev korábban azt nyilatkozta: "elfogadhatatlan, hogy "az oroszok által elkövetett népirtások után csecsenek az oroszok oldalán harcoljanak". S bár a kaukázusi harcosok harci dühét és elszántságát nem szeretném kétségbe vonni, létszámukról nincs hitelesen visszaellenőrizhető adat, így a zászlóalj nem minden esetben jelent 400-800 főt.
Megváltoztatva a megváltoztatandókat: hát az oroszok harcolhatnak-e az oroszok ellen? Az ukrán oldalon ugyanis három orosz csapat is feltűnt, a Szabadságot Oroszországnak Légió, az Orosz Önkéntes Hadtest, és az Orosz Felkelő Hadsereg. Míg az első kettő új keletű, az utóbbi 2014-től vesz részt a harcokban. A csapatok létszámáról és vezetőiről keveset tudunk, főként az idén májusi, belgorodi támadás kapcsán irányult rájuk a médiafigyelem. Az orosz hadigépezet méreteihez képest esetükben inkább elvi állásfoglalásról van szó.
Szintúgy a kék-sárga lobogó alatt hullatja vérét a Grúz Nemzeti Légió, a belarusz Kastuś Kalinoŭski ezred, a Belarusz Taktikai Egység, a Pahonia ezred; a Turán zászlóaljban török önkéntesek működnek, mintegy hatszázan, az Ajnad al-Kavkazban pedig szíriai harcosok küzdenek, akik Ukrajna megszállása után repültek Kijevbe. A Norman Dandárban nyugati önkéntesek tömörülnek, a Misanthropic Divisiont pedig a rúnaírás szerelmesei alkotják. Ja, nem, ezek nettó neonácik.
Csehek és szlovákok is szerepet vállalnak a konfliktusban, Miloš Zeman volt cseh államfő 132 cseh állampolgárnak engedélyezte, hogy Ukrajna oldalán harcoljon, bár ukrán források szerint számuk ennél magasabb. Zuzana Čaputová ennél kicsit visszafogottabb volt, idén januárig hét személynek engedélyezte az ukrajnai hadviselést. A közösségi médiában fellelhető információk szerint orosz oldalon is harcolnak csehek és szlovákok, ám ők valószínűleg nem kértek engedélyt a köztársasági elnöktől.
