2022. június 20., 14:00

Hónapokig tartó hazudozás után a nyugati sajtó felkészül Ukrajna összeomlására

A nyugati sajtó hónapokig módszeresen hazudott. Lassan viszont elkezdik felkészíteni a közvéleményt Ukrajna várható katonai összeomlására.

Douglas Macgregor
Fotó: Wikipédia
Douglas Macgregor

Ezeket a sorokat nem egy moszkvai bunkerból szerkesztett Telegram-csatornán írták a harmadik (üveg) vodka elfogyasztását követően, hanem a The American Conservative című portálon. Szerzője pedig nem újságíró, hanem katona. Douglas Macgregor 1976 és 2004 között az Egyesült Államok Hadseregében szolgált, harcolt az Öböl-háborúban és Koszovóban is. Donald Trump előző amerikai elnök 2020-ban németországi nagykövetnek jelölte, de a Szenátus nem hagyta jóvá a kinevezést. Ezt követően a védelmi miniszter tanácsadója lett.

Macgregor epébe mártott tollal írt cikkében ekézi a nyugati sajtót, és természetesen Joe Bidennek is kioszt néhány tockost, de hát szegény elnököt még a kerékpár is húzza.

A szerző erősen indít. Felidézi, hogy Diogenész fényes nappal lámpással járta Athén utcáit, hogy találjon egy becsületes embert. Washingtonban azonban xenon keresőlámpával sem találna.

Ennek ellenére rövid pillanatokra megjelenik a tisztánlátás a washingtoni intézményekben. Miután hónapokig folyamatosan hazudtak az amerikai közvéleménynek az ukrajnai háború kitörésének okairól és lefolyásáról, a sajtó most felkészíti az amerikai, a brit és a nyugati nyilvánosságot Ukrajna katonai összeomlására. Ez már régen esedékes"

– írja Macgregor.

A nyugalmazott tiszt szerint a nyugati sajtó mindent megtett annak érdekében, hogy az ukrán védelmet sokkal erősebbnek állítsa be, mint amilyen valójában. Ennek érdekében nem restelltek ugyanazon támadásokról többször is beszámolni, ám akik alaposan megnézték a felvételeket, kiszúrták, hogy mindig ugyanazt a támadást mutatják be. Az ukrán, helyi jellegű ellentámadásokról pedig úgy számoltak be, mint ha azok stratégiai manőverek lennének.

Macgregor úgy véli, az orosz hibákat aránytalanul eltúlozták, az ukrán veszteségeket pedig eltorzították vagy figyelmen kívül hagyták. Ezt egy példával is szemlélteti. Miután az ukrán erők Donbászban beásták magukat az előre kialakított állásaikba, a nyugati sajtó ezt orosz kudarcként ábrázolta. Ezzel szemben a "harci helyzet" az, hogy a statikus pozícióban, védelmi helyzetben levő katonákat a felderítés megfigyeli és azonosítja. Ezt követően, miután bemérték a pozícióik koordinátáit, légi-, rakéta- vagy tüzérségi csapás által megsemmisítik őket. A védelem végzetes minden szárazföldi erő számára.

Macgregor azt írja, már az első akciókból látszott, Moszkva az ukrán hadsereg megsemmisítésére koncentrál, nem pedig a városok elfoglalására. "Kijev megtépázott légióit csak az Egyesült Államok és szövetségesei epizodikus fegyverinfúziói tartották a terepen; ezek a légiók most nagy számban vesznek oda, Washington proxy-háborújának köszönhetően – írja. – Kijev háborúja Moszkvával elveszett. Az ukrán erőket kivéreztették. A kiképzett utánpótlás nem áll rendelkezésre kellő számban. Az USA és szövetségesei, illetve a NATO szárazföldi erőinek katonai beavatkozásán kívül más nem tudja megváltoztatni ezt a rideg valóságot."

Beleegyezik-e a Zelenszkij-kormány a Biden-programba, örök időkre vállalva a konfliktust Oroszországgal? – teszi fel a kérdést a szerző. Ez esetben Kijev továbbra is bázisként fog működni a Moszkvát fenyegető erők felépítéséhez, ez viszont politikai öngyilkosság lenne Ukrajna részéről.

Az elemző figyelmét nem kerülik el a szövetségesek sem.

Berlinnek, Párizsnak, Rómának, Budapestnek, Bukarestnek, Szófiának, Vilniusnak, Rigának, Tallinnak és igen, még Varsónak sem kell vakon Washington példáját követnie."

Az, hogy a kommunikációban irányváltás történik, az amerikai gazdasági helyzetnek is köszönhető. A háború az USA-nak eddig 60 milliárd dollárjába került, és ezek csak a "fehér" kiadások, a szürkékről, feketékről, és a látszólag harmadik félre testált költségekről – ilyen például a hivatalosan katonai magánvállalatok által szerződtetett zsoldosok zsoldja stb. – nem beszélünk, amikor kimondjuk: 60 milliárd.

Az Amerikában is példátlan infláció miatt egy amerikai háztartásnak havi 460 dollárral kell többet költenie, hogy ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat tudja megvásárolni, mint egy évvel korábban. Amíg ez van,

nagyon valószínű, hogy Ukrajna csendben elsüllyedhet a hullámok között, mint a Titanic, anélkül, hogy ez különösebben izgatná az amerikai választópolgárokat. A tapasztalt politikusok tudják, hogy az amerikaiak olyan csekély figyelmet szentelnek az Amerika határain kívüli történésekre, hogy az ukrajnai vereség beismerése csak elhanyagolható következményekkel járna, vagy egyáltalán nem járna semmilyen következménnyel."

Novemberben félidős választások lesznek az USA-ban. Szövetségi szinten újraválasztják a kongresszus összes képviselőházi tagját és a szenátus harmadát. Az államokban a kormányzók kétharmadáról döntenek. "Washington nem kerülheti el az elszámoltatást pazar költekezéséért és az amerikai jólét tönkretétele miatt. Novemberben az amerikaiak elmennek szavazni." A szerző azzal zárja fejtegetését, a demokraták 50 éven át Hoover elnök ellenében határozták meg magukat. A republikánusok pedig az elkövetkező 50 évben Joe Biden ellen indulhatnak.

Az, hogy kommunikációs fronton elmozdulás észlelhető, a fenti cikkünkből is kitetszik. A brit hírszerzés korábban csak az oroszok visszavonulásáról és az ukránok fényes sikereiről írt. Legutóbbi jelentésükben már legalább megengedik annak lehetőségét, hogy, természetesen csakis az orosz hadseregben tapasztalható morális problémák mellett az ukrán hadseregben is gond lehet a harci morállal. Ki gondolta volna?

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.