2022. május 4., 17:44

Monarchiabeli alagút áll az oroszok útjában, avagy miért lőtték Kárpátalját az oroszok?

Kedden közelebb került határainkhoz az orosz-ukrán háború. Az oroszok rakétacsapást mértek a volóci vasútállomásra. Volóc Szlovákia legkeletibb, ugari (Ubľa) határátkelőjétől csak 117 kilométerre van közúton.

A volóci vasútállomást is ellátó elektromos állomás
Fotó: Telegram reprofotó
A volóci vasútállomást is ellátó elektromos állomás

Légvonalban pedig – ahol a rakéták is közlekednek – alig több mint 60 kilométerre van a szlovák határtól. Március 13-ára virradóra Lviv (Lemberg) közelében ért orosz légicsapás egy támaszpontot, ahol külföldi önkéntesek/zsoldosok kiképzése zajlott. Lviv a szlovák-ukrán-lengyel hármashatáról mindössze 138 kilométerre van légvonalban, eddig ez volt a szlovák területekhez legközelebbi (l)égi csapás. Ehhez képest a volóci szinte a kertek alatt van.

A település ukrán megnevezéséből, Волове́ць – Volovec, kihallhatjuk a szláv eredetű vôl ökör előtagot, címerében is egy szarvasmarha látható.

A település korábban az azonos nevű, gyéren lakott járás adminisztratív központja volt, de a 2020-as ukrán közigazgatási reformot követően a járást a Munkácsi járáshoz csatolták. Magyarul a Kisszolyvai-hágó – ukránul voloveci – Kárpátalja és a Lvivi terület közigazgatási határa is.

https://t.me/vorposte/20728

Volóc ötezres városka. Az orosz légierő százas nagyságrendű légi- és rakétacsapást hajt végre napi szinten Ukrajna egész területén. Ezek egy része a vasúti infrastruktúra ellen irányul. A volóci ezek közül értelemszerűen azért lehet érdekes számunkra, mert ez már valóban közel van hozzánk. Az oroszokat azonban vélhetően nem ez vezérelte, hanem az itt található stratégiai infrastruktúra.

Volóc a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv vasúti fővonalon fekszik. Egyben a Velence – Trieszt/Koper – Ljubljana – Maribor – Budapest – Ungvár – Lviv – Kijev nyomvonalú, 5. páneurópai közlekedési folyosó része is. Az útvonal Ukrajna számára kiemelten fontos, tranzitforgalmának hatvan százaléka ezen a vonalon bonyolódik.

Volócot mindössze egy vasúti megálló – Zúgó – választja el a Kisszolyva (Скотарське) és Beszkid (Бескид) állomások között elhelyezkedő Beszkidi alagúttól.

Ebből kettő is van. Az elsőt még az Osztrák-Magyar Monarchia idején építették, 1886-ban. Ebben az évben vette át a közlekedési miniszteri tisztséget Orczy Bélától Baross Gábor.

Ennek teljes hossza 1750 méter. Az alagút Kárpátaljával együtt Trianon után Csehszlovákiához került. A második világháború végén a visszavonuló 1. magyar hadsereg felrobbantotta, 1946-ra sikerült visszaállítani. Jól kiszolgálta a Szovjetuniót, majd a független Ukrajnát is, annak ellenére, hogy az alagút csak egyvágányú. Fejlesztésének gondolata csak 2006-ban merült fel.

Jól mutatja a Monarchia és a független Ukrajna közötti különbséget, hogy míg az első alagutat 1886-ban kezdték építeni, és még az évben át is adták, az új alagutat 2007-től tervezték, 2013-ban kezdték építeni, de Petro Porosenko elnök csak 2018-ban adta át a régi alagúttól 30 méterre épült, immár kétvágányú alagutat.

Az alagút legmélyebb pontja 180 méterrel van az átvágott Verkhovinskiy Khrebet felszíne alatt. Az alagút hagyományos légibombákkal való elpusztítása így nem jöhet szóba, az égből legfeljebb a portálok környéke robbantható be. Igaz, annak helyreállítása is napokba-hetekbe telhet, de az alagút megmarad.

Sokkal sebezhetőbb viszont a vasúti infrastruktúra. A látszólag egyszerűnek tűnő sínpálya is egy bonyolult építmény, a síneket is pótolni kell, ami a sínek mellett szakértelmet, és szintén sínpályán közlekedő munkagépeket kíván, amiből korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Ugyanez igaz a vasúti villamos felsővezeték-rendszerre. Volócon a vasútállomás mellett egy elektromos állomás kapott találatot a Kaszpi-tenger térségéből, levegőből – valószínűleg stratégiai bombázóról – indított rakéták által.

Oroszország már korábban hangoztatta, a nyugatról érkezett fegyverszállítmányokat célpontnak fogja tekinteni. Márpedig a közúton nehezen szállítható haditechnikai eszközök egy része éppen ezen a vasúti fővonalon halad az ország belseje, onnan pedig a keleti része felé. Illetve, ha a térképen megnézzük, korábban mely vasúti csomópontokat ért orosz támadás, akkor az előző mondat akár múlt időbe is tehető.

Igazából a Beszkidi alagút elleni támadás várható volt, csak az idejét nem tudtuk. Az orosz sajtóban már két nappal ezelőtt olvashattunk arról, hogy az MI-6, a brit katonai hírszerzés figyelmeztette Ukrajnát, az európai fegyverszállítmányok célba juttatására dolgozzon ki alternatív útvonalakat, mivel az oroszok a nyugat-ukrajnai vasúti infrastruktúra megbénítására törekszenek. A levélben 57 lehetséges célpontot említenek, köztük a Beszkidi alagutat is.

https://t.me/vorposte/20631

Az ukrán hadsereg vezérkara május 2. előtt megerősítette az alagút szárazföldi védelmét, és növelte a térségben a légvédelmet is.

https://t.me/vorposte/20597

Lehet, hogy az orosz csapás, éppen emiatt, nem közvetlenül az alagútra irányult, azonban, ha az alagút előtt lőnek ki egy trafót, és rombolják szét a síneket, azzal ugyanazt az eredményt érik el, mint ha ugyanezt az alagútban tennék.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.