lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2024. március 7., 08:00

Ki fog zöldséget termeszteni Szlovákiában?

A február végi gazdatüntetés csak a jéghegy csúcsa volt, hiszen száz sebből vérzik Szlovákia mezőgazdasága. Panaszkodnak a gabonatermesztők, a gyümölcstermesztők, és bizony, ha nem lesz változás, lassan teljesen leépül az állattenyésztés is. Negyven-ötven évvel ezelőtt virágzott tájainkon a zöldségtermesztés, kicsiben és nagyban egyaránt. Külföldi, elsősorban cseh piacokra is bőven jutott a csallóközi ropogós paprikából, mézédes paradicsomból. Ma pedig úgy hozzuk be a sokszor teljesen íztelen, méregdrága zöldséget. Félő, hogy ha a zöldségtermesztés vagy ahogy errefelé mondják, a kertészet nem kap támogatást – ami az egyik legmunkaerőigényesebb ágazat –, akkor hamarosan végképp eltűnhet a boltok pultjairól a hazai termék.

Bindics Zsolt -paradicsomtermesztés
A paradicsomot egyik nap leszedik, másnap már akár a vevő asztalára is kerülhet
Fotó: Bindics Zsolt archívuma

Bindics Zsolt intenzív üvegházas paradicsom- és uborkatermesztéssel foglalkozik, összesen 30 hektáron. Ötszáz embernek adnak munkát. Ez az ágazat jelentős fejlesztési támogatásokhoz jutott 2005 és 2015 között, de mint elmondta, ezt követően szinte teljesen magukra lettek hagyva a gazdák.

A tíz év alatt kiépült egy 100 hektárnyi üvegházas ágazat. Ez durván 100-150 milliós beruházással jött létre – támogatásokkal, hitelekkel, önerőből. Ugyanakkor a már megépített üvegházak működéséhez az Európai Unió és az állam csak összevissza pár száz eurós támogatást nyújt, vagy esetenként semmit. Az agrártámogatások zöme ugyanis területi alapon működik. A megtermelt zöldség mennyisége, vagy az alkalmazott munkaerő száma nem számít.

Mondjuk, egy 5 hektáros üvegházakban gazdálkodó számára, aki évente 2000 tonna paradicsomot termel és 50 embert alkalmaz, a területalapú támogatás évi 1000 euró. Ami 20 eurót jelent egy alkalmazottra vetítve. Míg a pár száz hektáron gabonát termesztő gazda, a nagyobb terület miatt, jóval többet kap. Nem is beszélve arról, hogy nagyjából 1500 ember dolgozik a száz hektáros üvegházi termesztésben, amíg a szabadföldi termesztés esetében átlagosan 2,5 dolgozó jut ugyanennyi területre.

Hétszázszor munkaigényesebb ez a fajta termesztés, mint a szabadföldi! Ráadásul energetikailag igényes ágazatról beszélünk, a rezsiköltségek alaposan megugrottak az utóbbi években. Már tíz éve próbáljuk elérni az agrárminisztériumban azt, hogy legyen egy olyan éves, folyamatosan ismétlődő támogatás, amiben a kertészetek is részt tudnak venni”

– avat bele problémáikba.

Nehezményezi, hogy valahogy mindig mindenfajta támogatásból kimaradnak, még az ún. zöld gázolaj programból sem jutott nekik, mert az üvegházakban nincsenek traktorok, nem használnak üzemanyagot. Fűteni viszont kell az üvegházakban is, de ők erre sem igényelhetnek támogatást.

Egy éve az is felszínre került, hogy már a területi alapú támogatásból is kihagyják az üvegházakat, mert ott elsősorban hidropóniás termesztés folyik, a gyökérzóna kőgyapotban vagy kókuszrostban van, tehát nem a talajban.

Bindics Zsolt -paradicsomtermesztés
Bindics Zsolt: Már tíz éve próbáljuk elérni az agrárminisztériumban azt, hogy legyen egy olyan éves, folyamatosan ismétlődő támogatás, amiben a kertészetek is részt tudnak venni
Fotó:  Bindics Zsolt archívuma

„Mivel nem kaphatunk területi alapú támogatást, ezért az erre épülő termeléshez kötődő támogatásra sem vagyunk jogosultak, annak ellenére, hogy ki tudjuk mutatni, mennyire intenzíven termesztünk zöldséget. A 2023-as évben már ugyan megjelentek a fejlesztési támogatások, ahol viszont csak az a termelő igényelhet fejlesztési támogatást, aki kap területi alapú támogatást is.

Ez egy ördögi kör. Emiatt a területalapú szemlélet miatt fordulhat elő, hogy a parlagon hagyott terület jobban megbecsült, mint egy üvegház, ahol emberek dolgoznak és zöldséget termesztenek egész évben”

– jegyzi meg.

Szerinte csak egy külön támogatás oldaná meg a helyzetüket. Ez sok európai országban már működik, többek között Csehországban is. Ott a kertészkedők biológiai növényvédelemre (is) támogatást kapnak. Évente 700 millió euró kerül szétosztásra az agrárszektorban Szlovákiában, ebből nekik, az összes intenzív zöldségtermesztőnek nagyjából 1 millió euróra volna szükségük.

Bindics Zsolt -paradicsomtermesztés
Az üvegházakban összesen 500 ember dolgozik
Fotó:  Bindics Zsolt archívuma

Megemlíti, hogy kaptak energiatámogatást az ukrajnai háború kirobbanását követően, de most például azzal küzdenek, hogy habár a kertészetekre is kibővítették a járuléktámogatást, de egy adminisztratív hiba miatt ezt sokan ismét nem vehetik igénybe.

Egyetlen menekülőút számukra, ha összeállnak és termelői csoportosulást hoznak létre, úgy tudnak megpályázni támogatást. Ez nem egyszerű, mert legalább öten kellenek hozzá.

Egy önálló kertészkedőnek esélye sincs pénzhez jutni. Szomorúan jegyzi meg, sokan sodródtak a csőd szélére az utóbbi időben.

Előremenekülés a határon túlra

Bindics Zsolték vállalkozása az elmúlt években Magyarországon is megvetette a lábát. Győrben építettek üvegházat, most pedig Ácson készül a következő.

Ott most nagyobb a támogatás. Több mint száz embert alkalmazunk, járulékokat és adót fizetünk, ami, úgy tűnik, meg is van becsülve. A határ túloldalán jut pénz fejlesztésekre, az állami hozzáfinanszírozás ezekhez 80 százalék volt, míg Szlovákiában csak 27 százalék. Ötször akkora támogatást lehetett ott kérni fejlesztésekre, mint nálunk. Ehhez még jöttek a támogatott, rendkívül alacsony kamatú, fix időre szóló hitelek”

– magyarázza a magyarországi terjeszkedést.

Beszél arról is, hogy mivel Szlovákiában a zöldségtermesztők nem kapnak támogatást, a teljes termelői árat be kell építeni az eladási árba. Emiatt itt drágább a zöldség, a paradicsom, mint a Magyarországon. Bindicsék paradicsomja a hazai üzletláncokban kerül értékesítésre, s mint elmondja, a boltok a termelői árat még további 30-50 százalékkal drágítják.

Bindics Zsolt -paradicsomtermesztés
Minél többet süt a nap, annál finomabb a paradicsom
Fotó:  Bindics Zsolt archívuma
Nyáron olcsóbb a termesztés, hiszen akkor van a legtöbb napsütés, ami a paradicsomnak rendkívül kedvez és ilyenkor sok a termény a piacon, az árak is csökkennek. Télen drágább, mert fűteni kell, van, akik még világítanak is. A paradicsom íze a napos órák számának emelkedésével egyenes arányban fokozódik. Az április végi már kifejezetten finom.

Mi a paradicsomot egyik nap éretten leszedjük, másnap pedig kiszállítjuk. Jó esetben még aznap meg tudja venni a vásárló” – vázolja fel a termék útját a bevásárlókosárig. Arra viszont már sajnos nincs termelői ráhatásuk, hogy a boltok polcain meddig van a termék kirakva.

Arra a kérdésre, mi tartja benne a lelket, hogy képes a felvázolt mostoha, stílszerűen szólva paradicsomi állapotnak egyáltalán nem nevezhető körülmények között is működtetni kertészetét, azt feleli, hajtja a felelősségérzet az alkalmazottak iránt, hiszen nagyjából 500 család élete függ a vállalkozásuktól. Büszke arra, hogy alkalmazottai mind hazaiak. Igaz, a szabadföldi zöldségtermesztőkkel szemben, ők egész évben tudnak munkát adni dolgozóiknak, csak a szedést végzik hazai szezonmunkások.

Meg persze bízik abban is, hogy lesz változás, ő maga is részt vett a gazdatüntetésen. Hozzátette azt is, állandó kapcsolatban állnak a földművelési minisztériummal, és folyton megoldási javaslatokkal állnak elő. De sokszor az az érzése, hogy a tárca nem elég rugalmas és segítőkész.

Pedig minden feltétel adott ahhoz, hogy Szlovákia annyi zöldséget és gyümölcsöt termeljen, amiből még exportra is bőven jutna.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.