lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2024. február 23., 12:28

Patasi Ilona: A kormánynak a hazai mezőgazdaságot kell támogatnia!

A csütörtöki, az ország történetében eddig példátlan nagyságúnak mondható gazdatüntetés gyorsértékelésére kértük Patasi Ilonát, a Szlovákiai Agrárkamara elnökét.

Patasi Ilona
Patasi Ilona felerősíti a dél-szlovákiai gazdálkodók hangját
Fotó: TASR

A "galamblelkű nemzet" ritkán vonul nagy tömegekben az utcára. Iparági alapon ilyen látványos megmozdulást utoljára a teherfuvarozók produkáltak, de annak is már bő egy évtizede. A szlovákiai gazdák, követve francia, német, spanyol, belga, bolgár, román stb. gazdatársaikat, a határ helyett a közutak felé fordították mezőgazdasági gépeiket. A tüntetés békésen, kulturáltan, és egyelőre a társadalom támogatását és a rendőrség együttműködését bírva zajlott. Egyelőre nem égtek traktorgumik, nem lángoltak szalmabálák, és nem nyomták sugárban a hígtrágyát a mezőgazdasági kormányzat épületeire. A gazdák további lépéseiket az uniós mezőgazdasági miniszterek tanácskozásának eredményeitől tették függővé.

Hogy értékeli a csütörtöki gazdatüntetést?

Minden tiszteletem a gazdáké, akik úgy érezték, hogy most meg kell nyilvánulni, ki kell állni magunkért. Ezt mindenki szívvel-lélekkel tette. Köszönet illeti a rendőrséget az együttműködéséért, és a lakosságot a türelmes hozzáállásért. Azt hiszem, a lakosság nagyobb része megértette, hogy a mezőgazdászok értük tüntetnek. Természetesen hozzám is érkeztek negatív reakciók is, de ezt fel kell tudni dolgozni.

A gazdák törekvéseiket nemzetközi szinten is koordinálják. Hogy látja, ekkora traktorsor már Brüsszelből is látszik?

Az európai uniós mezőgazdasági jogszabályok módosításával kapcsolatos követelések már a brüsszeli asztalon vannak. Már az Európai Bizottság is úgy látja, hogy ezt meg kell tenniük, főleg, ami a zöldítés programját, az adminisztrációs terhek egyszerűsítését, és az ellenőrzések végzését érinti. Valószínű, hogy most ébredtek rá a probléma komolyságára. Február 26-án lesz az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek tanácskozása. Mi is figyelemmel fogjuk kísérni, hogy milyenek lesznek ennek az eredményei, ennek függvényében tesszük meg további lépéseinket.

Elegendő, ha Brüsszelben változik valami?

Nem elég Brüsszelre mutogatni. A hazai törvényhozásban is sokkal nagyobb elkötelezettséggel kellene a termőföldet kezelni, ami  nemzeti kincs. Az sem lenne túlzás, ha ezt belefoglalnák az Alkotmányba, ahogy ezt már korábban is szorgalmaztuk. Fontos, hogy a termőföld a termelést szolgálja, az élelmiszer-önellátást, ne pedig ipari parkok, raktárak, lakóparkok, naperőművek legyenek a jó szántóföldekre telepítve.

Fontos, hogy az itthon megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése itthon történjen, majd ezt követően kerüljön értékesítésre. A mezőgazdasági feldolgozóipar egyes szegmensei teljesen leépültek.

Egy-két kis, hidegen sajtoló, az ország ellátását teljes egészében biztosítani nem tudó üzemet leszámítva hiányzik az olajos növények feldolgozása. A napraforgó és a repce elhagyja az országot, Magyarországon vagy Csehországban dolgozzák fel, ezt követően tér vissza Szlovákiába. Hüvelyeseket szintúgy alig termelnek. Lóbabot, vagy egy jó tarkababot már nem is lehet kapni, ez mind Kínából érkezik, miközben itthon is meg lehetne termelni.

Mi a helyzet az állattenyésztéssel?

Az állattenyésztés, sajnálatos módon, Szlovákiában nagyon elsorvadt. Természetesen, még ha vannak is modern technológiák, ezen a területen kézi munkaerőre is szükség van, és egyre kevesebben akarnak heti hét napot dolgozni. De itt nemcsak az ipari léptékű tenyésztésre, hanem a hagyományos, falusi életforma részeként fennálló álltartásra gondolok. Az uniós adminisztrációs terhek ezt is nagyban sújtják, pedig a falusi életformának nem szabadna elvárosiasodni.

A mezőgazdaságot általában, és a háztáji gazdálkodást a hazai törvényhozásnak is kiemelten kellene kezelni, támogatni, nem pedig korlátozni. Illetve központi szinten oda kell figyelni az üzletláncok árképzési gyakorlatára.

A tehéntej literjét 38 centért veszik át a termelőtől, a boltokban 1,5 euró körül árulják. Azok a termelők, akik a földben hagyták a gyökérzöldséget, most 80 centért tudják értékesíteni a petrezselymet, miközben a boltokban két euró alatt nem juthatunk hozzá. A tej esetében fel kell dolgozni, csomagolni, szállítani, de a petrezselyem esetében nem történik olyan értékhozzáadás, ami ezt az áremelkedést indokolná. Fontos, hogy a kormányzat az üzletláncok körmére nézzen, milyen hatással vannak ők az árak alakulására.

A gazdák az ukrán gabona, az Európai Unió észszerűtlen mezőgazdasági előírásai és a növekvő adminisztrációs terhek miatt vonultak az utcákra. Az ukrán gabonával sokat foglalkoztunk lapunk hasábjain, viszont a mezőgazdászokat nyomasztó adminisztrációs terhek talán nem ismertek olyan széles körben. Az emberek fejében az él, hogy a mezőgazdász szánt, vet, arat. Elmondaná, hogy mit kell adminisztrálnia egy földművesnek?

Aki területalapú támogatást igényel, annak nemcsak vezetnie, hanem tíz évig archiválnia is kell a törzskönyvet. Ebbe fel kell vezetni, mikor, melyik területen milyen vetőmagot használt, mikor szántott, mikor vetett, mikor trágyázott, mikor műtrágyázott, mikor permetezett, mindezt az egész vegetációs időszak alatt. Ezt minden termesztett növény esetében ki kell mutatni. Vezetni kell a műtrágya, a vegyszerek és más vegyi anyagok használatát. Mindezeknek nemcsak az EU-ban engedélyezett, certifikált vegyszereknek kell lenni, de az engedélyezett adagolást sem lépheti túl.

A Statisztikai Hivatalba negyedévente le kell adni a termelésről szóló kimutatást. Aki állatokat tart, az köteles az egyedszámokat jelenteni a Haszonállatok Központi Nyilvántartásába (CEHZ).

Ide már az egészen kis, egy egyednél több állatot tartó termelőknek is be kell regisztrálni, ez nehezítette meg a háztáji sertéstartás lehetőségeit. Itt minden hónapban jelenteni kell az egyedszámot. Ha viszont változás történt, elhullás volt, vágás, értékesítés, szaporulat, akkor azt hét napon belül jelenteni kell.  Tavaly minden területalapú támogatást igénylőnek be kellett adni, hogy az általa művelt földeken milyen jogcímen gazdálkodik. Akik ezt nem tették meg, mintegy háromezren, nem kapnak a tavalyi évre támogatást.

Amit elmondott, az majdnem kitesz egy félállást. Hogyan boldogulnak mindezzel az idősebb, offline gazdálkodók?

A magyar Agrárminisztérium a Kárpát-medencei gazdász szervezetek falugazdászi mozgalmára támogatást biztosít. Az ő tevékenységüket az Agrárkamara koordinálja. A határ menti régiókban ők segítik a gazdák munkáját, segítenek az adminisztráció terén is. 15 falugazdászunk van.

A tüntetésen tartott beszédében is kiemelte, hogy Dél-Szlovákiában a magasabb földadó is negatívan befolyásolja a termelők versenyképességét.

Itt, Dél-Szlovákiában a helyi önkormányzatok nagyon nagy összegű földadót vetnek ki a termelőkre. Ennek nagyságát a föld minősége alapján állapítják meg, de van, ahol ez hektáronként a 60 eurót is eléri, miközben a szlovákiai átlag 28 euró/hektár. Szorgalmaztuk már, hogy legyen központilag megállapítva egy felső összeghatár, mert a jelenlegi helyzetben a termelők ki vannak téve az önkormányzatok kényének-kedvének. Magyarországon vagy Csehországban például nincs földadó. Így kellene a mi mezőgazdaságunknak versenyképesnek lenni az övékével.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.