A régészek már régóta gyanítják a középkori vár létezését, de eddig semmilyen kézzelfogható bizonyítékuk nem volt rá.
A látványos falfestmények és a gondosan helyreállított kamrák a turizmus fellendítését is szolgálják.
Első alkalommal hoztak felszínre leleteket a több mint 100 éve elsüllyedt Britannic fedélzetéről.
A lelet egy dús hajkoronát viselő, átható tekintetű férfifej, amely évszázadokon át a föld alatt rejtőzött.
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum is csatlakozik az Európai Régészet Napjaihoz.
Három új sírt találtak egyiptomi régészek a luxori Dra Abu el-Naga temetkezési helyen, amelyekben magas rangú tisztségviselők nyugodtak.
A régészek nyolc, téglalap alakú, oszlopos épület maradványait tárták fel.
Izgalmas régészeti feltárás zajlik Zselíz térségében.
Arábia északi részét a korábban feltételezettnél sokkal jobban belakták a neolitikus emberek.
Sőreg község a gazdag régészeti leletekkel rendelkező területek közé tartozik. Itt egyébként régebben egy érmekincs is előkerült, de bronztárgyakra bukkantak a szomszédos Ajnácskőn is.
Tavaly augusztustól régészeti kutatások folynak a Rimaszombat mellett épülő ipari park építkezési területén, ahol érdekes leletekre bukkantak.
Honfoglalás kori temetőt találhattak a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai a Tisza-tó térségében.
Speciális légi felvételek alapján talált meg egy ősi maja települést egy cseh-szlovák régészcsoport. Az észak-guatemalai Petén tartományban tavaly nyáron felfedezett település mintegy háromezer éves.
Több mint 1000 éves műtárgyak, régészeti leletek és építészeti emlékek kerültek elő a veszprémi várnegyedben zajló feltárás során.
Idén nyáron tudományos és dokumentációs célú régészeti kutatás folyt a kurinci Barátkút lelőhelyen.
Az újonnan feltárt kapu azért fontos felfedezés, mert korábbra teszi az urbanizációs folyamat kezdetét Izrael földjén.
A község régészeti szempontból Szlovákia egyik legfigyelemreméltóbb helye, határában a 20. század folyamán vaskori halomsírt, újkőkori, bronzkori, kelta és római kori települést és rézkori hamvasztásos temetőrészt tártak fel.
Eddig a belső vár negyedének feltárásával végeztek.
Különösen jó állapotban fennmaradt késő vaskori lándzsákra bukkantak Káposztafalva település határában
A címbeli meghatározás igazát talán lehet vitatni, de vannak, akik szerint az erdélyi Torma Zsófia (1832–1899) a világon az első nő volt, aki az archeológia területén jeleskedett. Az viszont teljesen bizonyos, hogy Magyarországon úttörő volt.
