2024. szeptember 20., 17:32

Zselíz mellett találták meg Marcus Aurélius római légiójának táborát?

2024 szeptemberében egy izgalmas régészeti feltárás zajlik Zselíz térségében. Az elsődleges eredmények arra engednek következtetni, hogy megtalálhatták Marcus Aurélius római légiójának táborát.

Zselíz
Fotó: Petra Chebenová, Michal Cheben

"Az Alsó-Garam mente azon területek közé tartozik, amelyek régészeti szempontból óriási történelmi jelentőséggel és potenciállal bírnak.

A feltárások során rendszerint ritka leletek kerülnek elő a lelőhelyekből, amelyek fontos információkat nyújtanak az adott terület múltjának rekonstruálására vonatkozóan”

– írják a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai, majd rámutatnak annak tényére, hogy 1932-ben egy cseh régész, Václav Mencl végzett ásatást Nagymindszent eltűnt középkori temploma után kutatva. A Régészeti Intézet kutatói Mencl munkásságára alapozva 2015-től kezdtek érdeklődni a zselízi lelőhely iránt. A részletes felszíni felmérések alapján kiderült, hogy a térségben egy fontos polikulturális lelőhely található, amely a kora kőkorszaktól (neolitikumtól) a késő középkorig lakott terület volt.

Amint azt Csonka Ákos helytörténész megfogalmazta, az elmúlt években több felszíni kutatás készült magnetométeres eljárással, ami tulajdonképpen egy roncsolásmentes régészeti módszer, amely lehetővé teszi a település komplex tudományos képének megalkotását:

A régészek két neolitikum kori, bronzkori, La Tène-kultúra kori és római kori települést is azonosítottak a területen. Sikerült feltárni Szlovákia egyik legnagyobb késői temetkezését, és elkészítették egy kiterjedt középkori település alaprajzát is. A gazdag és sokféle leletekből kiindulva a régészek nem tartják kizártnak, hogy a helyen kereskedelmi központ létezhetett.”

Elmondása szerint a legfontosabb felfedezés mégis egy római menettábor nyomainak a beazonosítása, amelyről bár van tudomása a történelemtudományának, de pontos helyét évtizedek óta keresték a kutatók. Marcus Aurelius táborát a legvalószínűbbnek eddig Bény környékére gondolták.

A magnetometriai elemzés, valamint fellelt leletek arra engednek következtetni, hogy a megtalált táborhely a Kr. u. 2. század második felére tehető. Ez azt jelenti, hogy az ún. kvád és markomann háborúk idejére, amelyek során a római filozófus császár, Marcus Aurelius vezetésével római légiók büntetőhadjáratokat folytattak a Római Birodalom területére betörő germán törzsek ellen.

Az eseménynek írásosos emléke is van, hiszen a filozófus császár papírra vetette gondolatait, amik Elmélkedéseim címen maradtak fenn az utókornak. Az első ilyen könyvének végén jegyezte le: »Írtam a kvádok földjén, a Garam mentén«”– részletezte Csonka Ákos.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.