Római kori településre bukkantak
Tavaly augusztustól régészeti kutatások folynak a Rimaszombat mellett épülő ipari park építkezési területén, ahol érdekes leletekre bukkantak.
A műszaki infrastruktúra építésének megkezdése előtt az ipari park építtetője lehetővé tette a kerületi műemlékvédelmi hivatal szakembereinek, hogy roncsolásmentes geofizikai kutatásokat végezzenek a leendő építési területen.
B. Kovács István gömörológus érdeklődésünkre elmondta, hogy Kelecsényt 1341-ben említik először, létező falu volt és valószínűleg mészégetők lakhatták.
A Hont-Pázmány nemzetségnek volt a birtoka, amely a török hódoltság időszakában pusztult el. Miután a törökök elfoglalták a közeli füleki várat, egyre gyakrabban portyáztak Rimaszombat környékén, de még Felső-Gömörben, Rozsnyó és Dobsina térségében is. Ebben az időszakban szállták meg a mohácsi vész után épített szabadkapusztai várat is, amelyet később aztán törökvárként emlegetett a lakosság. Kelecsény következő írásos említése egy 1557-ből származó dokumentum, amely a települést már kihaltként említi. Pusztulása nyilvánvalóan a törökök portyázásával és a közeli vár meghódításával függött össze.
A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) munkatársának, Eva Fottová archeológusnak a vezetésével jelenleg is zajló régészeti feltárás során azonban sokkal régebbi leletek kerültek elő.
A területen talált második világháborús lőszerek hatástalanítását követően a fémdetektoros vizsgálat során több fémtárgy került elő, amelyek közül kiemelkedő jelentőségűek a római kori csattöredékek leletei.
A fémdetektoros kutatás befejezése után a 20 hektáros terület egyes szektoraiban eltávolították a termőréteget. Az építkezés keleti részén egy már nem létező patak medrére találtak rá, amelynek völgyébe a szomszédos lejtőről mosódott be a talaj. A néhai medertől magasabbra emelkedő terepen fokozatosan előkerültek lakossági, gazdasági és technológiai jellegű régészeti leletek. Ezek a tárgyak nemcsak a 11–13. századi középkori település nyomait dokumentálták, hanem egy sokkal régebbi települését is, amely akár az első századból is származhat.
– jelentette ki az ásatás vezetője, hozzátéve, hogy ezek a kohászati törmelékek és különféle félkész termékek egy kisebb metallurgiai műhely működéséről tanúskodnak, amely szinte egyedülálló ebben a térségben.
Megjelent a MAGYAR7 13-14. számában.
