Kétezer éves titkokat rejt a nagysurányi határ
A markomann háborúk idejéből származó római katonai tábor maradványaira bukkantak a régészek a készülő nagysurányi ipari park területén. A mintegy 7,4 hektáros tábor a 2. század második felében működhetett, és a kutatók feltételezése szerint közvetlenül egy rómaiak és germánok közötti fegyveres konfliktus után pusztult el. A lelőhely az első ismert római katonai tábor a Nyitra vidékén.
A Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete a szlovákiai régészeti kutatások történetének egyik legnagyobb szabású feltárását végzi a területen. A szakemberek eddig több mint 150 hektárt vizsgáltak át a készülő stratégiai ipari parkban, a munka jelenleg további megközelítőleg öt hektáron folytatódik. A 2025 márciusában kezdődött kutatást az MH Invest finanszírozza.
Az eddigi legjelentősebb felfedezés a jövőbeni ipari park déli részén azonosított római hadjárati tábor. A leletek alapján a tábor valószínűleg a Marcus Aurelius császár uralkodása alatt zajló markomann háborúk, vagyis az időszámításunk szerinti 166 és 180 közötti időszak idején működött.
Matej Ruttkay, a Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai Régészeti Intézetének igazgatója szerint a felfedezés jelentősége túlmutat Szlovákia mai határain.
– Ez az első ilyen lelőhely a Nyitra vidékén, és fontos hiányzó láncszemet pótol a Dunától északra folytatott római tevékenységekről alkotott képünkben a 2. század utolsó harmadából. Maga a lelethelyzet is egyedülálló. Egyértelműen olyan helyet vizsgálunk, amely közvetlenül a rómaiak és germánok közötti katonai konfliktus után szűnt meg létezni. Ezt számos lelet bizonyítja – fogalmazta meg az intézet igazgatója az Akadémia nyilatkozatában.
Ruttkay szerint az ipari beruházás lehetőséget teremtett arra, hogy a szakemberek szinte a teljes római hadjárati tábort feltárják. Ilyen kiterjedésű és összefüggő vizsgálatra európai viszonylatban is ritkán nyílik lehetőség.
A surányi tábor alaprajza eltér a legtöbb ismert római katonai tábor szabályos, téglalap alakú elrendezésétől. A szabálytalan forma ellenére valamennyi jellegzetes védelmi eleme azonosítható.
A régészek öt bejárati kaput, erődítéseket, árkokat és egy úgynevezett clavicula típusú kapumegoldást is feltártak.
A clavicula egy különleges bejárati rendszer, amelynél a félkörívben kialakított árok és sánc megnehezítette a táborba történő közvetlen behatolást. Ilyen típusú római kaput Szlovákia területén most azonosítottak először.
A surányi lelőhelyet különösen jelentőssé teszi az előkerült emberi csontmaradványok nagy mennyisége. Teljes csontvázakat és különálló testrészeket egyaránt találtak árkokban, különböző objektumokban, valamint sietve kialakított, sekély sírokban. Marek Vojteček, a kutatócsoport egyik vezető tagja szerint az előzetes eredmények arra utalnak, hogy az elhunytak többsége római katona lehetett.
A csontmaradványok mellett számos római katonai felszerelési tárgy és fegyver került elő. A leletek között lándzsákat, nyílhegyeket, sisakrészeket, szegmentált és pikkelypáncélokat, legionárius fibulákat, érméket, valamint katonai sarukból származó vasszegeket találtak. Előkerültek a mindennapi élethez kapcsolódó tárgyak is, köztük egy balta, egy vágóeszköz és egy játékkocka.
A leletek számos kérdést vetnek fel. Egyelőre nem tudni pontosan, kik voltak az eltemetett vagy az objektumokba dobott emberek, hogyan haltak meg, és miért maradt mellettük ennyi, a korban értékesnek számító tárgy.
– mondta Michal Cheben, a kutatócsoport tagja.
A feltárt tárgyak többségét jelenleg a Régészeti Intézet speciális laboratóriumaiban konzerválják. A különösen érzékeny leleteket a jogszabályi feltételek teljesítése után vezető külföldi kutatóhelyeken is megvizsgálják. Több tárgyat még a földblokkok kibontása előtt megröntgeneztek. A felvételek segítségével a kutatók már előzetesen is képet kaphattak arról, mi rejtőzik a földben.
– fogalmazta meg Michal Cheben.
A régészeti anyag teljes körű feldolgozása várhatóan éveket vesz igénybe. A radiokarbonos kormeghatározást lengyelországi, poznańi laboratóriumok végzik. A talajüledékek mikromorfológiai elemzésében csehországi szakemberek vesznek részt, az archeogenetikai vizsgálatokat a Bécsi Egyetem laboratóriumában készítik el. Az izotópos elemzéseket németországi, lengyelországi és várhatóan dél-afrikai kutatóhelyeken végzik majd.
Matej Ruttkay hangsúlyozta, hogy a régészet több tudományterület együttműködésére épül, ezért a kutatásokba további hazai és külföldi intézetek is bekapcsolódhatnak. A legfontosabb eredmények egy része csak a következő években válhat ismertté.
A római tábor mellett az ipari park területén több korszakból származó régészeti emlékeket is feltártak. A kutatás így több mint háromezer év településtörténetéhez szolgáltat új adatokat. Az ásatás a készülő ipari park területén tovább folytatódik.
