Az európai orvostudomány történetének egyik fontos alakja volt Jeszenszky János (1566–1621), akit Jan Jesseniusként, illetve a cseh és a szlovák szakirodalomban Ján Jesenskýként is emlegetnek.
Aki nem tett lakatot a szájára.
A maga nemében úttörő iskola volt.
Viszolajszky Károly (1843–1929) plébános, útirajzíró Érsekújvárott született, de 31 éves korától, 1874-től 1929-ben bekövetkezett haláláig Alsószemeréden katolikus lelkipásztorként szolgált.
Révai Miklós (1750–1807) a magyar nyelvtudomány egyik úttörője, a magyar helyesírás szabályainak megalkotója és számtalan új magyar szó megalkotója volt.
A császárnénak volt egy Szentgyörgyi nevű udvari bolondja, aki egyszer arra kérte az uralkodót, hogy tisztségéhez „méltó” ruhát csináltathasson magának.
A kétszáz éve született Szabó József a modern magyar geológia úttörője volt.
Írói hajlamai már igen korán megmutatkoztak.
Sziklai (Schwartz) Jenő Füleken született 1888. június 13-án és már 16 éves korában színészként debütált Micsei F. György (1862–1919) vándortársulatában.
A magyar tudományos életben két Szinnyei József is jeles munkát végzett.
Szilágyi Ete szemészprofesszorról feljegyezték, hogy kiváló előadó volt, de egyébként zárkózott ember hírében állt, aki olykor nyersen reagált, ha neki nem tetsző dologgal szembesült.
Hunyady Sándor (1890-1942), a sikeres és népszerű drámaíró, Bródy Sándor (1863–1924) házasságon kívül született fia volt.
Az 1848/49-es magyar szabadságharc leverését követően sokakban még élt a remény, hogy valamilyen kedvező fordulat következhet be a nemzet sorsában.
Krenner német származású volt, és bár évtizedeken át oktatott a pesti tudományegyetemen, magyarul sohasem sikerült tökéletesen megtanulnia.
Lenhossék József (1818–1888) orvosprofesszor, a magyarországi anatómia egyik úttörő képviselője, aki mikroszkópos szövettani vizsgálataival iskolát teremtett.
Többször tervezte a hazalátogatást.
Történészként főleg a középkori és a koraújkori Magyarország egyháztörténetéről írt könyveket.
Rendszerint a budai vár lépcsőin is lóval közlekedett, sőt lóháton látogatóba is ment – egyenesen a vendégszobába.
Bay Zoltán egyike volt azoknak a magyar tudósoknak, akiről a Nobel-bizottság valamiért megfeledkezett.
Brassai Sámuel a magyar tudománytörténet talán legkülönösebb alakja volt.
