Jobban kellene élni a meglévő lehetőségekkel
Mit hozott az Európai Unió a gazdaságunknak?
Csalók a közösségi oldalon
Az amerikai magyar nyelvű sajtó történetéről Várdy kötete remek összegzést ad.
Habsburg-pártiként nem rokonszenvezett a magyar forradalom és szabadságharc ügyével, gúnyolódva írt az eseményekről és jó néhány vezetőjéről.
Vida Tivadar a rendszerváltozás után gyakran visszajárt a Felvidékre, és lélekemelő előadásokat tartott.
Réthy Mihály az 1860–1870-es években ismert színész volt Pesten, a Nemzeti Színház oszlopos tagja, aki mozgalmas élete során sok mindennel megpróbálkozott.
Jó humora volt, és gyakran részt vett olyan kisebb-nagyobb tréfákban is, amelyek felvidították a kollégákat.
Az alábbi, meglehetősen szövevényes történet egy levélváltás nyomán jutott a tudomásomra. A levél küldője Puskás István volt, aki a Telefonhírmondó megálmodójának, Puskás Tivadarnak a távoli rokona.
A Lengyelország függetlenségéért harcoló lengyel hadsereg győzelme a Tuhacsevszkij vezette orosz seregek felett a magyarok támogatásának is köszönhető.
A szabadságharc idején országgyűlési képviselőként tevékenykedett.
A fellépés eredménye: 710 letartóztatott és egy halott.
A ballada végig a zsarnokság ellen ágál és a király – jelesül Luxemburgi Zsigmond – által meghozott halálos ítéletet törvénytelennek nevezi.
Sokan úgy vélik, hogy a végső változaton a kívánatosnál több alakot festett meg.
Fiume volt az egyetlen magyar tengeri kikötő 1918 végéig. A várost Mária Terézia 1779-ben csatolta közigazgatásilag a Magyar Királysághoz, noha lakóinak nagy része olasz és horvát volt, csak a 19. század folyamán növekedett meg a magyar népessége.
Honvágytompítónak használta.
Lázár Béla (1869–1950) művészeti író, a 19. és a 20. századi magyar képzőművészet kiváló ismerője, számos monográfia szerzője szívesen feljegyezte azokat a vidám vagy mosolyt fakasztó történeteket is, amelyek szereplői festők és szobrászok voltak.
A múlt század nyolcvanas éveiben láttam a Jókai Mór Névtelen vár című regényéből készült tévéfilmsorozatot, és ebben felbukkant a Fertő tó körüli lápvilágból „kifogott” torzszülött fiú, Hany Istók alakja is.
Erdős Renéeről a Felvidéken nem sokan tudják, a Csallóköz déli csücskében egykor létezett Érseklélen Ehrenthal Reginaként látta meg a napvilágot.
Professzorként jó humorral megáldott, szellemes emberként tartották számon.
A legtöbb ember manapság csak a cirkuszban vagy az állatkertben lát eleven lovat, régen azonban nagy becsben voltak ezek a derék négylábúak.
A jeles orientalista és turkológus esete a rablókkal.
Zalánkemén alig 600 lelket számláló település a Vajdaságban. Egykor több jelentős törökellenes csata színhelye volt.
Muzslay professzornak köszönhetően Leuvenben tanult a legtöbb külföldre került magyar diák Európában.
Többek közt tökélyre vitte a barokk talpas antikva betűtípust.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 175 éve kezdődött eseményeit felidézve érdemes olyan személyekről is szót ejteni, akik a Felvidéken születtek, és a szabadságharc itteni ütközeteiben is részt vettek.