Jobban kellene élni a meglévő lehetőségekkel
Mit hozott az Európai Unió a gazdaságunknak?
Csalók a közösségi oldalon
Vámbéry híre Európa legtöbb országába eljutott.
Eszterházy elvárta, hogy a leendő kispapok valamilyen hangszeren is játszanak
Székely Tibor 1912-ben a Felvidéken, Szepesszombatban született, de valószínűleg tájainkon nem sokan hallották a nevét.
Abu Hámid al-Garnáti (1080–1170) Magyarországra is eljutott, sőt három évig, 1150–1153 között itt élt.
Jetting Károly kalandos élete.
Gazdasági iskola alapítója és magyar kultúra támogatója.
A léggömbbel végzett kísérletei egyébként dicsőítő versekre ihlettek nemegy poétát.
Horony Kata kalandos életével folytatódik a Leporolt históriák sorozat.
Tolnai Lajos a realista próza egyik előhírnöke volt.
Grassalkovich Antalról számos hiedelem terjengett...
Az önfeláldozó hős szinte beégett az emlékezetembe, és évtizedeken át abban a tudatban éltem, hogy egy valóban létezett személyről van szó.
Egy napfogyatkozás következményei...
A „legmagyarabb Habsburg” jelzővel is illetett főherceg érdemeit hosszan sorolhatnánk.
Az 1867-es kiegyezés után az országbírói tisztséget Mailáth György (1818–1883) töltötte be.
Nem lehetett túljárni az eszén.
A párbaj végül elmaradt.
Mikszáth Kálmán (1847–1910) húsz éven át volt a legfontosabb munkatársa az 1879 januárjában indult Pesti Hírlapnak, amelyet Légrády Károly (főszerkesztőként) és testvére, Légrády Tivadar adott ki.
Vajda János a 19. század második felének magyar irodalmában bizonyos értelemben idegennek számított.
A hadbíróság előbb halálra ítélte Bónist, majd tíz év súlyos börtönre módosították a verdiktet.
Benedek Elek (1859–1929) neve bizonyára minden magyar ember számára ismerősen hangzik, hiszen ő volt Elek apó, a nagy mesemondó, aki elsősorban a gyermekekkel igyekezett megszerettetni a magyar irodalmat és történelmet.
Érdekes esetekre bukkanhatunk.
Szinyei Merse Emma 1849 tavaszán ismerkedett meg a szabadságharc jeles katonatisztjével, Dessewffy Arisztiddel.
Humoráért és jó kedélyéért Deák Ferenc is kedvelte őt.
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc fővezére, Görgei Artúr kétszer öltötte magára a katonai egyenruhát.