Szeptember 9-e a Holokauszt áldozatainak emléknapja Szlovákiában. Ennek apropóján a losonci zsinagógában Ismeretlen út III. címmel idén a városból elhurcolt zsidó származású építészekre emlékeztek.
A Szeredi Holokausztmúzeum bejáratánál állunk, bebocsátásra várva az egykori munka- és gyűjtőtábor területére. Közben a szomszédos laktanyából hangos fegyverropogás, katonai induló pattogó üteme és menetelés hangja szűrődik ki az utcára.
Nem szabad megengedni, hogy a világban a szélsőséges erők hatalomra jussnak, mert annak sajnos manapság sok jelét látni.
Nem elég hallgatni a túlélők visszaemlékezéseit és beleborzadni, hanem össze kell zárni minden olyan szándék előtt, amely valami hasonlóval fenyeget.
A hashtagekkel, emotikonokkal teleszórt sztori a történelem egyik legsötétebb időszakát idézi egy magyar lány naplójára hivatkozva.
Az ezredforduló óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon állították fel az akkoriban Magyarországhoz tartozó Kárpátalján az első gettót.
A csúcstalálkozó elmaradását, a kétoldalú megbeszélésekkel való helyettesítését hétfőn Andrej Babiš cseh miniszterelnök jelentette be.
A holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye, hanem az egész társadalomé, ezért az igazi szabadságot az jelenti, ha az emlékezés felelősségét az egész társadalom viseli.
Nemcsak emlékezni kell a holokauszthoz hasonló eseményekre, hanem meg is kell érteni őket.
A lengyelországi Plaszów náci koncentrációs tábora „a halál előszobája" volt: onnan vitték a női foglyok tízezreit a megsemmisítőhelyekre.
Hét éve indult Szlovákiában a botlatókövek elhelyezésének hagyománya. Olyan réztáblás kockakövek elhelyezéséről, amelyekkel a holokauszt áldozataira emlékezünk.
A testület elutasította a 83 éves nő alkotmányjogi panaszát.
Kolek Zsolt
