cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2024. április 29., 18:39

Tőkési-ág: Befejeződtek a revitalizációt elősegítő vásárúti munkálatok – KÉPEKKEL

A múlt hét folyamán a Vásárúti Kulturális Központban rendezték meg azt a zárókonferenciát, amelyet a Norvég Alap és a Szlovák Köztársaság által finanszírozott, a Tőkési-ág revitalizációját támogató projektet és a Vásárút kataszterében elvégzett manuális tevékenységet mutatta be.

a-vasarut-katasztereben-letrehozott-mesterseges-sziget
Galéria
+12 kép a galériában
A Vásárút kataszterében létrehozott mesterséges sziget
Fotó: Lacza Gergely

A projekt a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Kertészeti és Tájmérnöki Kara, a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara és a Zöld Örökség polgári társulás összefogásával valósult meg, melynek részleteiről már többször is írtunk (lásd: kapcsolódó cikkeink).

a-jelenlevok
A jelenlévők
Fotó:  Lacza Gergely

A konferencián előadást tartott Monika Supeková, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) munkatársa, a projekt szóvivője és vezetője, Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi járás volt elöljárója, a Szlovák Állami Természetvédlmi Hivatal ökológusa, Ľuboš Jurík, a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Kertészeti és Tájmérnöki Karának docense, Vladimír Druga, az SVP ökologiai tanácsadója, Martin Orfánus, a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának doktorandusza és Csudai Péter, a Zöld Örökség polgári társulás elnöke.

monika-supekova
Monika Supeková
Fotó:  Lacza Gergely
Monika Supeková első körben a projekt összetettségére hívta fel a figyelmet, emiatt is kellett több intézménynek összefognia. Mielőtt érdemben hozzáláttak volna valamilyen revitalizációs munkához, először az álláspontokat kellett egyeztetni és persze figyelembe kellett venni azt is, hogy 5. védettségi fokozatú területről van szó, ahol a jogszabályok értelmében semmilyen fizikai beavatkozást nem lehet végrehajtani, így csak hatástanulmányokkal alátámasztott vizsgálatok és hivatalos engedély által lehet manuális tevékenységet folytatni.

Michal Deraj megemlítette, hogy ez a projekt lényegében csak a revitalizációs folyamat első része, és nagyon fontos, hogy unokáink számára is megőrizzük a Tőkési-ág zöld örökségét. A jövőben nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy kijavítsuk azokat a beavatkozásokat a természetbe, amelyeket az elmúlt évtizedekben elkövettünk és javítsunk a helyzeten, hogy megőrizzük azokat a növényeket és biotópokat, amelyek a Tőkési-ág és egyúttal örökségünk részét képezik.

michal-deraj
Michal Deraj
Fotó:  Lacza Gergely

Ľuboš Jurík kiemelte, hogy az utóbbi évtizedekben a térségben megjelent és drasztikus mértékben elterjedt invazív növények hatalma megnőtt, s ez próblémát jelent (de ez Szlovákiára általánosan is jellemző). Régebben a Tőkési-ág is, mint mellékág, a Kis-Duna, s így a Duna ágrendszeréhez tartozott, de valamikor a XIX. és a XX. század fordulóján leválasztották annak reményében, hogy a környező falvak védettebbek legyenek az árvizektől. A korabeli térképek alapján a Tőkési-ág vízrendszere, hasonlóan a Kis-Dunához, összefüggő és sokkal jelentősebb volt, mondta Jurík (a Tőkési-ágnak jelenleg nincsen forrása, hanem a talajvízből tör a felszínre Patonyrétnél). Hozzátette még, hogy az ágnak a Kis-Dunától való elválasztása pozitív és negatív fejleményeket is magával hozott. Negatív folyamatként tekinthetünk a vízmennyiség csökkenésére, pozitív viszont az, hogy az időközben nagyon szennyezetté vált Kis-Duna vizével nincs közvetlen kapcsolat, így a Tőkési-ág vize tiszta tudott maradni. Végül is emiatt történt a terület nemzeti parkká nyilvánítása 1993-ban, ami azonban sok bonyodalmat okozott, de erről is írtunk már korábban.

Jurík és csapata azonban megdöbbenve tapasztalta, hogy sokan fittyet hánynak az 5. fokú védelemre, ugyanis pecázókkal, vízben fürdőkkel és csónakázókkal is találkoztak, holott elvileg az ártér közelébe is tilos lenne menni. Ezenkívül szinte mindenütt nagyon sok eldobott hulladékkal találkoztak, sőt, valaki egy nem működő hűtőt is a helyszínre szállított. A térségben azonban nemcsak „hagyományos”, hanem veszélyes hulladékokkal is találkoztak (pl. azbeszt, kémiai anyagok, autókerék). A magánházaknál még az 5. védettségi szint törvényre emelése előtt kialakított mólók is nagyban gátolják a víz természetes folyását, de a legmeglepőbb Jurík és csapata számára az volt, hogy bizony a vízminőség sokkal rosszabb volt ahhoz képest, mint amire számítottak.
lubos-jurik
Ľuboš Jurík
Fotó:  Lacza Gergely
Vladimír Druga leszögezte, hogy a projektnek három célja van: egyrészt növelni a vízmennyiséget, másodsorban gyorsítani a víz folyását, harmadsorban pedig ahol lehet, visszaállítani az eredeti állapotokat.

A Tőkési-ág első szakasza gyakorlatilag kiszáradt, de ez a folyamat már egy évszázada elkezdődött, amikor az ágat leválasztották a Kis-Dunáról. Csak néhány kisebb tavacska és az ártér jelzi azt, hogy valamikor ott is folyt a víz. A földalatti vizek is mélyebbre kerültek, és a mérések is azt mutatták ki, hogy a területen valamilyen formában megmaradt víz oxigénhiányos, tehát az első szakasz revitalizálása gyakorlatilag lehetetlen. A Tőkési-ág második szakaszára az jellemző, hogy a folyómederben lévő víznek nincsen sodrása, gyakorlatilag áll a mederben a víz. A harmadik szakaszon ugyan már van sodrás, de az nagyon lassú. Az első szakaszt tehát mindenképpen több vízzel kellene ellátni, a további szakaszok esetében pedig a víz sodrását kell gyorsítani. Ezt remélik a mederbe telepített mesterséges szigetekkel.

vladimir-druga
Vladimír Druga
Fotó:  Lacza Gergely

Martin Orfánus és csapata a beavatkozás modellezéséért volt felelős. Korábban már mérésekkel sikerült igazolni, hogy az ág vize egyre sekélyebb és iszaposabb. Az előadó elmondta, hogy volt pár elképzelés, amit alaposan, minden részletre kitekintő módon modelleztek, és ezek közül kellett kiválasztani azt a változatot, amelyik leginkább megvalósítható és a legjobban megfelel a projekt céljának.

martin-orfanus
Martin Orfánus
Fotó:  Lacza Gergely

A Zöld Örökség polgári társulás nevében Csudai Péter elnök a projekt partnereinek képviselőivel készített videót vetítette le a helyszínen. (A projekt támogatásából 3 videó készült, melyek megtekinthetők lesznek a projekt weboldalán, tehát a www.mokradeklatovske.sk oldalon.)

csudai-peter
Csudai Péter
Fotó:  Lacza Gergely

Az előadások után a konferencia résztvevői terepszemlét tartottak, s megtekintették az egyik mesterséges szigetet, miközben az előadók már kötetlenebb stílusban a beavatkozás gyakorlati oldaláról beszéltek és válaszoltak az érdeklődők kérdéseire.

terepszemle-kozben
Terepszemle közben
Fotó:  Lacza Gergely

Michal Deraj arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy mint a Földön minden természeti egységnek, így a Tőkési-ágnak sohasem volt úgymond állandó állapota, és fontos, hogy az egész ökoszisztémára úgy tekintsünk, mint egy dinamikus, állandóan változó folyamatra. Ha azt érezzük, hogy az ökoszisztéma egyensúlya felborul, akkor nyilvánvalóan be kell avatkozni ebbe a folyamatba, de nem mindegy hogyan, és mit tekintünk optimális állapotnak, ugyanis több százezer éve teljesen másmilyen volt az optimális állapot. Jelen esetben az a célunk, hogy megőrizzük utódaink számára azt az állapotot, ami a közelmúltban jellemző volt a területre, és amitől az teljesen egyedi.

a-terepszemle-utan-a-projekt-resztrvevoi-a-kerdesekre-is-valaszoltak_
A terepszemle után a projekt résztvevői a kérdésekre is válaszoltak
Fotó:  Lacza Gergely
a-jelenlevok
Galéria
+12 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.