Tényleg rendszámtáblaügy?
Továbbra sincs béke Szerbia és Koszovó között. Koszovóban azt kérik az ott élő szerbektől, hogy cseréljék le azokat a rendszámtáblákat, amelyeket még 2008 előtt állítottak ki. Szerbia szerint ez nyílt provokáció.
Az önálló állam, a Koszovói Köztársaság azzal érvel, hogy a még 2008 előtt kiadott rendszámtáblák a nemzetiségeket üldöző Milosevics-rezsimhez köthetők. Gondoljunk csak bele, Jugoszlávia felbomlását követően gyakorlatilag folyamatosak voltak a konfliktusok és zavargások az ott élő nemzetiségek között.
A helyzet nagyon feszült volt a kétezres években, és úgy nézett ki, hogy a koszovói szerb–albán konfliktusból komolyabb háború lesz.
A 2008-ban létrejött Koszovóban azonban időről időre elhalkultak, majd ismét felerősödtek a zúgolódások. Egyrészt Koszovó megelégedett azzal, hogy önállósult, a másik oldalon pedig Szerbia látta, hogy a világ országainak nagy része (105 állam) elismerte Koszovó függetlenségét. Ám több ország, Spanyolország, Görögország, Románia és Szlovákia a mai napig nem tették ezt meg.
Természetesen ezt a kérdést (is) diplomáciai úton kellene rendezni. Ahhoz, hogy a háború elkerülhető legyen, mindkét félnek visszafogottabban kellene képviselnie az érdekeit. Azt talán nehéz lesz elérni, hogy Szerbia de jure és de facto is elfogadja a szerb nemzet bölcsőjének számító Koszovó elveszítését, ahhoz talán el kell még telnie bizonyos időnek, hiszen láthatóan még nem gyógyultak be a sebek. Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Koszovó északi részén jelentős, mintegy 110 ezer fős szerb kisebbség él.
Szerbia is diszkriminációnak tartja a rendszámtábla ügyet. Alekszandar Vucsics szerb elnök felszólította koszovói kollégáját, Albin Kurtit, hogy ne gerjessze a feszültséget a két nép között. Csakhogy az albánok ezt elvi kérdésnek tartják, ezzel a „nyomásgyakorlással” akarják az ottani szerbeknek a tudtára adni, hogy ez az új helyzet, el kell fogadniuk Koszovó függetlenségét.
A másik feltétel Borell szerint, hogy Koszovó halassza el a rendszámtáblák cseréjét és a durva büntetéseket, illetve hozza létre a Szerb Községek Közösségét, amely biztosítaná a szerb kisebbség identitásának a megőrzését. Erről Brüsszel segédletével évekkel ezelőtt megállapodás született, azt tehát végre is kellene hajtani. Erre figyelmeztetett az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, Miroslav Lajčák, volt szlovák külügyminiszter.
Megjelent a Magyar7 2022/46. számában.
