Mi fékezi az inkluzív oktatás bevezetését?
Az iskolareform egyik kiemelt témája az inkluzív oktatás bevezetése és széleskörű alkalmazása.
Az inkluzív oktatás alapvető szemléletváltást feltételez, amely során az iskola oly módon alakul át, hogy a tanulók egyéni és időben változó nevelési igényeire reagálni tudjon. Az iskola a tananyagon és az alkalmazott tanítási módszereken keresztül épít a tanulók különböző identitására, az előzetesen megszerzett tudására és képességeire.
Tisztázzuk azt is, hogy a tanulás folyamán kitől milyen segítséget várhat. A személyre szabott oktatás ugyanis nem egyéni oktatást jelent. A diákok többnyire csoportokban tanulnak, együtt és egymástól. Ehhez társul a pedagógus, a gyógypedagógus, az asszisztens segítő, támogató tevékenysége.
A fejlesztési tervet általában egy évre készítjük, de folyamatosan ellenőrizzük és szükség esetén korrigáljuk. A fejlesztési terv elsődleges célja a tanulók esélyegyenlőségének növelése. Az esélyegyenlőség és méltányosság megteremti az eredményes tanulás feltételeit, és ezáltal nő a tanuló belső motivációja is.
Az egyéni fejlesztés elsődlegesen a tanítási órákon történik, de minden tanuló minden tantárgyból a számára megfelelő csoportban tanul, ezért az osztályok és évfolyamok elvesztik eredeti jelentőségüket. Ennek az „összefonódásnak“ az oka, hogy a tanuló különböző tantárgyakból különböző szinten tanulhat, így lehetősége van arra is, hogy bizonyos tantárgyakból gyorsabban haladjon. Ez a lehetőség a tehetséggondozást is segítheti.
Az inkluzív oktatás általános bevezetését az iskolai gyakorlatba, tehát az egyéni fejlesztési tervek alkalmazását annak ellenér fékezi a pedagógusok felkészületlensége, hogy célirányos továbbképzéseket szerveznek számukra. Előrelépésre akkor számíthatunk, ha majd az egyetemeken olyan pedagógusokat képeznek, akik szociálpedagógiai ismeretekkel és olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek birtokában képesek lesznek a különféle igényű tanulók szükségleteinek a kielégítésére.
Hiányoznak az inkluzív oktatást támogató tankönyvek és segédanyagok is. A pedagógusok egy része pedig nem szívesen vállalja fel az inkluzív oktatással járó pluszmunkát, és gondot okoz a szülők bevonása is az oktatás folyamatába. Ez elsősorban a szociálisan hátrányos családok esetében jelent problémát, pedig az ő esetükben lenne rá a legnagyobb szükség.
Megjelent a MAGYAR7 1-2. számában.
