Menekülés a NATO-ba
Az utóbbi időben felmerült Svédország és Finnország NATO-csatlakozása. Az ok természetesen az orosz–ukrán háború, illetve az oroszoktól való félelem. De vajon jogosan félnek a skandináv országok az orosz medvétől? Egy biztos, az oroszok nem néznék jó szemmel a katonai szövetség terjeszkedését.
Svédországnak és Finnországnak eddig nem volt szüksége a NATO-ra. A két ország semlegességét mind a nyugati országok, mint pedig a Szovjetunió elfogadta a második világháború után, igaz a két ország semlegességi státusza eltér egymástól. Míg a svédeké sokkal inkább autonóm, addig a finneknek egyezséget kellett kötniük a semlegességről a szovjetekkel. A megegyezés azt jelentette, hogy Finnország a Szovjetunió árnyékában nem folytathatott Nyugat-barát külpolitikát. Ez a befolyás egészen 1991-ig meghatározta az országot. Finnországot ugyanis egyfajta pufferzónának (ütközőzóna) tekintette a Szovjetunió önmaga és a nyugati világ között.
Nem éreztek közvetlen fenyegetést keletről, sőt, még az előnyükre is vált ez az állapot. Nem volt semmiféle kötelezettségük a NATO felé, a hidegháború alatt kimaradtak egy sor, anyagilag igencsak megterhelő konfliktusból, így valóban a jóléti állam kiépítésre tudtak koncentrálni.
A jó idők azonban elmúltak, s a világ döbbenettel vette tudomásul, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, így a két skandináv ország növekvő aggodalommal tekintget kelet felé. Alighogy eldördültek az első lövések, meg is tartották az első svéd-finn-NATO hadgyakorlatot, és a csatlakozásra évtizedekig nemet mondó lakosság véleménye is megváltozott. A közvélemény-kutatások szerint nő a NATO-tagság támogatottsága. Ez azonban csak az egyik oldal. A következő, hogy a NATO bevállalja-e az újabb vitát az oroszokkal, merthogy Moszkva már évekkel ezelőtt kategorikusan kijelentette, nem tűrné el, ha a NATO még közelebb kerülne Oroszországhoz.
Szóval, a kérdés az, hogy bevállalja-e ezt a konfliktust a NATO, miközben Helsinki és Stockholm nem csinálhat úgy, hogy nem hallja meg a lakosság egyre sürgetőbb szavát a katonai szövetséghez való csatlakozással kapcsolatban.
És végül: vegyük elő a térképet, hogy lássuk mit jelentene Finnország NATO-csatlakozása. Szentpétervár elveszítené a szabad kijárást a Balti-tengerre, illetve a NATO-tagállam Észtországtól és a NATO-tagállam Finnországtól függne a hajózás a Finn-öbölben. Oroszországnak, illetve a második legnagyobb városának a balti-tengeri kijárata válna kérdésessé.
Mi lehet ilyenkor a bölcs lépés?
Megjelent a Magyar7 2022/17. számában.
