A kör bezárul
A közelmúltban két hírrel lepték meg az EU lakosságát Brüsszelből. Az egyik a mezőgazdaságnak nyújtott területalapú támogatások megvonására tett javaslat, a másik pedig egy 35 milliárd eurós támogatási csomag jóváhagyása Ukrajna számára.
Az elsőt az EB javasolta, a másikat az ET szavazta meg (Magyarország és Málta tartózkodott - ebből még lesz baj).
Mielőtt belefognánk az okok boncolgatásába, nem árt segítségül hívni Jozeph Stiglitz Nobel-díjas közgazdászt. Szerinte Kelet-Európa legalább kétszer szegényebb, mint amilyen lehetne, ha nem lépett volna be az EU-ba. Számításai szerint a volt keleti blokk évente 300-400 milliárd dollárt fizet a Nyugatnak (és a helytartókon keresztül az USA-nak is). Ez messze meghaladja a tervezett EU-s dotációkat. A betelepített iparon kívül, amit a "keletiek" még államilag is támogatnak, leszívásra kerül a megtermelt haszon nagy része az ivóvízszolgáltatáson, a villamos áramon, a fütésen, valamint a monopolizált üzletláncok áruján keresztül. Ugyanaz történik a reklám, a médiumok és a marketingterületén.
A mezőgazdasági támogatások elmaradásával vagy radikális csökkentésével ez az arány a volt keleti blokkban csak még rosszabbodna, minimálisra csökkenne a hazai élelmiszer-előállítás, amit a még nagyobb mértékű behozatal tudna csak kompenzálni.
A globális hatalom pedig nem szamaritánus - vissza fogja venni az ezután járó tetemes haszonnal egyetemben. Hogy közben tönkremegy Európa? Kit érdekel! Legalább egy eurázsiai szereplővel nem kell számolni az USA és Kína közötti, először gazdasági majd katonai összecsapásnál.
Az EU elitje egy jól megfizetett többtízezres társaság, amely az euroalapokon keresztül irányítja az egyes országok vezetését, különösen a volt keleti blokkot. Rátették kezüket a befagyasztott orosz bankok pénzeszközeire és részvényeire is, amelyek kamatából a fegyverszállítást támogatják. Ez is évi 2,5 - 3 milliárd €-t tesz ki.
Az is elgondolkodtató, hogy a termőföld-tulajdonosok listájának első helyén luxemburgi cégek állnak. Hogy kik az igazi tulajdonosok, azt eddig nem sikerült kideríteni. Itt még mindig adóparadicsom van, ahol a perifériákról lenyúzott hasznot nem kell nagyon megadózni. Aztán a pénz innen visszavándorol a progresszív globalista világba és a kör bezárult.
Lehet dörzsölni a tenyereket, de előtte le kell tenni a szivart és a whiskyspoharat, mert egyszerre ez nem megy.
Ugyanúgy, mint (Kelet)Európa kifosztása. Ehhez kellett az orosz-ukrán proxyháború, valamint az EU bizniszelitjének a megerősítése az USA-féle mézesmadzag elhúzásával az EU orra előtt, hogy nyakán maradjon a háború. Mert nem kétséges, hogy az igazi árat a visszavett (inkább visszarabolt) ezermilliárdokért elsösorban az EU és egész Európa, benne Ukrajna (ha még létezni fog) és Oroszország fogja megfizetni.
Mi meg nézhetünk, mint Rozi a moziban...