Trianoni megemlékezés Tornalján - KÉPEKKEL

A trianoni békediktátum aláírásának 104. évfordulóján tartott megemlékezés a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Marton Emese szavalatával és az Andante Vegyeskar előadásával folytatódott.

Az egybegyűlteket Tamás Ákos, Csemadok-titkár üdvözölte, s a Trianon-jelenség kapcsán kiemelte, hogy arra sokan nem tudnak harag és elfogultság nélkül tekinteni. A szlovákok számára Csehszlovákia létrejötte a viszonyítási pont, így lényegesen kevesebbet foglalkoznak vele, míg a felvidéki magyarság emlékezetéből kitörölhetetlen a trianoni emlékezet. Ugyanakkor rámutatott, hogy a történelmi traumák feldolgozása és a párbeszéd kulcsfontosságú a nemzeti közösségek közötti békés együttélés megteremtésében. 

Fazekas Ágnes református lelkész igehirdetésében azt emelte ki, hogy fontosak az ilyen alkalmak, hogy a fiatalság és a következő generáció is megismerje a magyarság történelmét és megemlékezzen a sorsfordító pillanatokról, míg Lóczy Tibor evangélikus lelkész a mindennapi életünkben történő helytállás és a cselekvés fontosság hangsúlyozta.

Ünnepi beszédet mondott Asztalos Nikolett, magyar-biológia szakos egyetemi hallgató, aki utalt rá, hogy a trianoni békeszerződés következményei nem csak a múlt részei, hanem a jelenlegi társadalmi és politikai helyzetre is hatással vannak. Az emlékezés révén a magyar közösség kifejezheti összetartozását és szolidaritását.

– mondta a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem hallgatója, hozzátéve, hogy a mi feladatunk, hogy bekössük a sebeket és bebizonyítsuk a világnak: Nekünk, magyaroknak határoktól függetlenül közös gyökereink vannak, melyekbe legnagyobb vihar esetén is magabiztosan kapaszkodhatunk.

Az idei műsorban közreműködtek a tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulói, valamint a Csicsergők énekkar, akik Szarka Tamás: Kézfogás című dalát adták elő. A közel egy órás program Rákóczi Ház udvarán található kopjafa megkoszorúzásával és a Szózat közös eléneklésével zárult.