Szépkorúak életörömei
„Az évek múlásával ráncos lesz az arcod, de ha kialszik belőled a lelkesedés, akkor a lélek ráncosodik meg” – mondta Albert Schweitzer Nobel-békedíjas polihisztor. Az évek száma nincs mindig arányban a lélek és a szellem korával, az életerő megnyilvánulásával. Vannak fiatalon is koravén, céltalan, unott emberek, és nyugdíjasként is tevékeny, kreatív, az újdonságok iránt nyitott személyek, akikből a tenni akarás sem hiányzik.
Október az idősek iránti tisztelet hónapja, amikor több irányból, fokozott figyelem irányul a szépkorúak felé. Bár e jelző korábban csak a 90 év felettiek esetében volt használatos, ám később azt a 70 év felettiekre is vonatkoztatták. Az életkor hosszát illetően találó ez a kifejezés, de sajnos, az évek múlása és sok esetben az egészség romlása az élet minőségére és szépségeinek élvezetére is rányomja a bélyegét. Ezért olyan lehetőségeket kerestünk, amelyekkel valóban megszépíthető, bearanyozható a még hátralevő időszak.
Hétfőn délután vérpezsdítő zeneszó csalogatott be a komáromi Kossuth téri Csemadok-székházba, ahol két tucat „örökifjú” hölgy vidáman ropta a körtáncot. A tánclépéseket a tőlük ifjabb Tornóczi Nagy Andrea diktálta, a kezdőket is lelkesítve, hogy a megtanulásuk nem ördöngösség. A másfél órás együttlét után készségesen nyilatkozott lapunknak. – 2018-ban végeztem el a kétéves, szeniorörömtánc-oktatói tanfolyamot Budapesten. A sikeres vizsgám után én lettem az első ilyen táncoktató a Felvidéken. Toborozni kezdtem az érdeklődőket az általam tervezett komáromi órákra. Eleinte csak négyen jöttünk össze itt, a Csemadok-székházban, ahová aztán egyre többen tértek be. Mivel hétfő délutánonként már általában huszonöten ropjuk a táncot, s főleg a bonyolultabb táncokhoz kicsinek bizonyul ez a galériatér, ezért a folytatás a közös udvar másik részében működő nyugdíjasklub nagytermében lesz. Azt is elárulta, bár az órákon kezdettől fogva mindkét nem képviselőit szívesen látják, de az eltelt öt év alatt csak két férfi állt be közéjük.
– hangzottak a táncoktató bátorító szavai.
Miután az utódok saját családot alapítanak, az idős szülők elmagányosodnak, s a kedélyállapotukon a házastársuk elhalálozása is ront. Ebből a helyzetből mielőbb ki kell törni, ehhez nagyon jó lehetőséget teremt, hogy oldott légkörben, hasonló korú emberek ismerkedhetnek, barátkozhatnak egymással.
Közösen rövid koreográfiákat tanulunk be, zenére mozgunk, miközben a ritmikus beszédemmel is segítem a lépések elsajátítását – magyarázta Andrea, aki korábban hobbiként néptáncolt, ehhez az örömtánchoz pedig rendszeres budapesti továbbképzéseken új koreográfiákat, formákat sajátít el, amelyeket aztán megtanít a csoport tagjaival. Arról is örömmel számolt be, hogy időközben Felvidék-szerte már több képzett táncoktató tart az övéhez hasonló órákat.
Év közben más városokban, így a Balatonfüreden megrendezett össztáncon és a tánc világnapján a budapesti Hősök terén tartott villámcsődületen is felléptünk. Október 28-án 14 órától pedig a gútai kultúrházban lesz a felvidéki csoportjaink nyilvános találkozója, amit én szervezek. Több mint száz csoporttag részvételére számítok, s bárki megnézheti a bemutatóinkat, melyek hatására akár csatlakozhat is hozzánk.
Az immár húsz éve nyugdíjas csoporttag, Romhányi Edit az elmondottakhoz hozzáfűzte, zene- és tánckedvelőként már közel négy éve jár az örömtánc foglalkozásra azért, hogy rendszeresen mozogjon, s egy jó társasághoz tartozzon.
A komáromi belvárosi házukban élő Fekete Mária nyugdíjas óvodaigazgató a családtagjairól való folyamatos gondoskodásban és otthonuk csinosítgatásában, valamint a színpompás természet csodáiban és a színvonalas kulturális rendezvényeken, egynapos ismeretterjesztő kirándulásokon keresi és találja meg az élet kisebb-nagyobb örömeit.
Hozzátette: szeret időzni a Komárom közelében található gémeskutas tanyájukon is, ahol mindig elbűvöli őt az ezerarcú természet megannyi csodája, állat- és növényvilága, valamint a megunhatatlan naplemente.
A párommal, akivel már közel fél évszázada nagy szeretetben élünk együtt, szeretünk jelen lenni a helyben és járásszerte tartott kulturális eseményeken, egynapos kirándulásokon, ahol régi ismerősökkel is találkozhatunk. Nem bánkódom az életkorom miatt, a jóistentől csak azt kérem, hogy minderre még pár évig képes legyek, s nagy szeretettel összefoghassam a gyarapodó családunkat.
A Felvidéken 10 éve működik a Forró Krisztián kezdeményezésére létrejött Megbecsültek Társasága. Idén május óta a komáromi régióban is elindított csoport programszervezője Bugár Gergely, akit a közösségszervezésen kívül az is vezérel, hogy tartalmas rendezvényeken új élményekkel gazdagítsa a nyugdíjasokat, s így megszépítse az életüket.
Tagdíj nincs, egyebek mellett kedvezményes kirándulásokat, színházlátogatásokat szervezünk, és jogsegélyt nyújtunk nekik. Bár az útjaink során a programszervezőknél (a 0949/408170-es telefonszámomon) csatlakozó és az eseményeinken a regisztrációs ívet aláíró tagjaink élveznek elsőbbséget, de szabad helyek esetén eljöhetnek velünk ifjabb családtagjaik is. Sőt, azokon a településeken, ahonnan legalább heten utaznak velünk, megáll a buszunk, nem kell Komáromban fel- és leszállniuk. Közel fél év alatt több mint 600 tagunk lett a komáromi régióból, ami ez esetben a Nagymegyertől Párkányig, illetve Komáromtól Érsekújvárig húzódó területet jelenti" – magyarázta Gergely.
"A komáromi régióban pedig legtöbben, közel 450-en a Csárdáskirálynő című operett iránt érdeklődtek, amit ősz elején az ógyallai kultúrházban budapesti művészek adtak elő. Mivel folyamatos kapcsolatban állunk a helyi nyugdíjasklubokkal és különféle szervezetekkel, náluk is intézhető a tagjaink közé és a rendezvényeinkre való jelentkezés. Ezekben a hetekben részt veszünk az idősek hónapjában tartandó műsoraikon is, nemrég Nagymegyeren és Naszvadon találkoztunk az idősekkel. Fontos, hogy a köztünk levő kapcsolat ne csak formális, hanem egész évben aktív legyen, s a javaslataiknak, visszajelzéseiknek is örülünk" – mondta végül a lelkes szervező, Bugár Gergely.
Megjelent a MAGYAR7 42. számában.
