2022. január 30., 11:01

Pozsonypüspöki feltárt titkai

Egészen pontosan nem lehet tudni, mikor épült az impozáns pozsonypüspöki Szent Miklós-templom. A városrész tavaly ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját, ezért néhány forrás 1221-re teszi a templom keletkezését.

pozsonypüspöki templom
Fotó: Dunajszky Éva

A 13. századból, 1264-ből maradt ránk az a dokumentum, amely szerint IV. Orbán pápa az első magyar bíboros érsek Váncsai István káplánjának adományozta a pozsonypüspöki templomhoz tartozó egyházi javadalmat, amely addig a pármai Gerhard magiszter hűbére volt. És ez a dokumentum közvetlen bizonyítéka annak, hogy a templom már korábban létezett.

2015-ben és 2016-ban zajlott a Szent Miklós-templom történelmi-építészeti vizsgálata, illetve a régészeti és restaurátori kutatások során több olyan értékes leletet is találtak, amely a templom építészeti fejlődésszakaszaira utal. A pozsonypüspöki Szent Miklós-plébánia-templom története és a kutatások során feltárt leletek tavaly egy háromnyelvű kiadványban is megjelentek, Régmúlt idők kőből épített tanúja címmel. Az itt fellelhető információk alapján a legújabb kutatások azt támasztják alá, hogy az eredeti templom alapjait még a 11–12. században rakhatták le. „Erre utal a temetkezések első földtani szintje s néhány régészeti lelet, használati tárgyak és a belső padozat legrégibb rétegének feltárása – a gótikus oltáralap és a román kori kőalapok alatt –, amelyek nem tartoznak a meglévő falakhoz”, olvasható a kiadványban. Erről az első templomról azonban nem sok mindent tudni. 

pozsonypüspöki templom
Fotó:  Dunajszky Éva

A helyén álló templomot valamikor a 12. század közepén építhették, amit aztán az évszázadok során többször is felújítottak, átépítettek. A mai háromhajós épület gótikus stílusban épült, de a romantika jegyeit is magán viseli. A középkorban a Szent Miklós-templom az esztergomi érsek birtoka volt, ezért több figyelmet és valószínűleg nagyobb anyagi támogatást is kapott az átalakításra és díszítésre, mint a környék többi szakrális épülete.

„A 20. század végén a sekrestyében felfedezett középkori freskók reménykedésre adtak okot, hogy talán több ilyen falfestmény is rejtőzik a falak mészrétegei alatt” – olvasható a kiadványban a fellelt falfestmények kapcsán.

Nem számítottak a falfestményekre

A nem mindennapi felfedezésre, Vadkerti József pozsonypüspöki esperes-plébános szerint, véletlenszerűen került sor.

 – Tulajdonképpen nem igazán számítottunk arra, hogy a mészrétegek alatt esetleg további falfestmények lehetnek – mondta hozzáfűzve, a templom tervezett teljes felújítása során azonban elő volt írva, hogy régészeti feltárást is végezni kell, s valójában ennek köszönhetően fedezték fel a nem mindennapi freskókat a szentélyben.

Vadkerti József

– Háromszáz négyzetméternyi területen találtunk falfestményeket, amelyeket három rétegben vittek fel, és különböző korokból származnak a 14. század közepétől a 15. század végéig. Egyes freskókon, például a Szent János-ábrázoláson látni is, hogy ott még kezdetlegesek a formák, a kéztartása sem természetes, és az arc sincs befejezve – mondta az esperes. A feljebb talált szent asszonyokat ábrázoló freskóknál viszont már azt látni, hogy az arcuk művészileg kidogozottabb, a harmadik réteg pedig már a 15. század végéről való, de ebből kevesebb is van.

Az esperes úr szerint több freskó valószínűleg már nem rejtőzik a vakolat alatt. A freskók alkotói nem ismertek.

 – Egyelőre összehasonlításokat végzünk más falfestményekkel, amelyeket például a somorjai templomban találtak, de konkrét alkotóra, iskolára vagy pontos korra ez idáig nem bukkantunk – mondta. Mivel azonban ebből a korból túl sok templom nem maradt fenn, nem nagyon van összehasonlítási alap, az információkat tulajdonképpen csak mozaikszerűen rakják össze.

Nem igazán lehet a templom korára sem következtetni a feltárt freskókból, mert azok már későbbi korból valók, de a dendrokronológia segítségével következtetni lehet rá. 

– A feltárások során találtak ugyanis olyan eredeti farészeket, amelyek az állványok részei voltak, és be voltak falazva. Az évgyűrűik 1147-re datálták ezeket a faszerkezeteket, van tehát egy ilyen adatunk is, amelyből a templom korára is következtethetünk – fűzte hozzá az esperes.

Felbecsülhetetlen történelmi érték

A kutatók a feltárások során keresték az eredeti alapokat is. Az esperes úr szerint összesen kilenc padlószintet tártak fel, körülbelül századonként tehát egy padlószintet emelkedett a templom.

pozsonypüspöki templom
Fotó:  Dunajszky Éva
A sekrestyében feltárt freskó

 – Amikor már örültünk, hogy megtaláltuk az eredeti alapokat, akkor fedeztük fel, hogy az utolsó padlóréteg ezzel az alappal át van ütve, amiből az következik, hogy még ez az alap sem az eredeti – fűzte hozzá.

– A freskók nincsenek ugyan túl jó állapotban, a történelmi értékük azonban felbecsülhetetlen, egy kultúra részei ezek, ettől olyan értékesek. A környéken nem nagyon tártak fel hasonló korú freskókat, és Pozsonypüspöki számára is nagy meglepetés volt a lelet. Korábban ugyanis a hetvenes és nyolcvanas években a régészek járták a környező templomokat, és végeztek feltárásokat is, azt azonban nem feltételezték, hogy ekkora területen ilyen értékes kincsek rejtőznek.  A freskók közül Vadkerti József atyának a Krisztus-ábrázolás tetszik a legjobban, a szentély közepében, és a szentasszony-ábrázolások.

Érdekes az ábrázolása a rákos alaknak is, amelyről azt feltételezik, hogy Szent Erzsébet lehet, akiről köztudott, hogy a szegények ápolója volt, és rákkal is ábrázolták. Ez tulajdonképpen a rákbetegségre utalhat. De az az érdekes, hogy ilyen rákos szentábrázolás nagyon kevés van, tudomásom szerint csak Lőcsén és Münchenben van még ilyen"

– zárta az esperes.

Feltárt titkaival a pozsonypüspöki Szent Miklós-templom beírta magát az ország legjelentősebb szakrális épületei közé. A korszerű hozzáépítések miatt az ember nem gondolná, hogy ez a templom Pozsony legrégibb fennmaradt szakrális épülete. A legújabban feltárt freskók pedig őseink gazdag lelki életé-nek bizonyítékai.

Megjelent a Magyar7 2022/4.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.