Pósa Lajos szobra Nemesradnóton
A Balog-völgyi falucska, Nemesradnót szülöttje Pósa Lajos (1850–1914) író, újságíró, lapszerkesztő, a modern magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Több, mint félszáz kötetnyi gyermekverse és mintegy 800 dalszövege jelent meg.
Utóbbiak közül több százat meg is zenésítettek, mégpedig olyan neves művészek, mint Dankó Pista, Lányi Géza vagy Bartók Béla. Az egykori óvodások és kisiskolások rengeteg gyermekversét énekelték, mások mellett Grillné Wohlfahrt Anna, Manchen Mariska, Kacsoh Pongrác és Tihanyi (Luttenberger) Ágost dallamaival. 1889 végén Benedek Elekkel megalapították az első irodalmi értékű magyar gyermeklapot, Az én újságom címmel, melyet Pósa haláláig szerkesztett.
Halála után húsz évvel a nemesradnóti református tanító, Bodon Lajos kezdeményezése gyűjtés indult Pósa szobrának felállítására. A felvidéki értelmiség egy emberként mozdult meg az ügy érdekében, és még abban az évben, 1934. július 1-én, országos ünnep keretében, hatalmas tömeg előtt leplezték le az alkotást a nemesradnóti iskola előtt.
1945 után, a magyar jogfosztottság idején, sőt később is, amikor számos magyar vonatkozású köztéri alkotást veszély fenyegetett, a Csemadok aktivistái először elővigyázatosságból bedeszkázták, majd a biztonság kedvéért leszerelték és a templom egyik falépcsője alatt elrejtették az alkotást.
Csak 1964-ben kerülhetett vissza eredeti helyére, újból ünnepélyes keretek között.
A nagy mesemondót idős korában ábrázoló, életnagyságú bronz mellszobrot Margó Ede budapesti szobrászművész készítette. Az erősen eklektikus, kőből faragott szobor-talapzat a Ferenczy-fivérek munkája. A helyi közösség Pósa Lajos születésnapján rendszeresen koszorúzza a felvidéki magyarság nagy becsben tartott emlékművét.
Megjelent a Magyar7 hetilap 24- számában.
