Nemesradnót

Radnovce
község
magyar lakosság 1910
100%
575
magyar lakosság 2011
87%
718
Népesség: 896
Terület: 8,32 km²
Tszf. magasság: 173 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98042
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás kisközség

A község a Gömöri-medence déli részén, a Balog-patak jobb partján, a Balog-völgy középső részén fekszik, Rimaszombattól 18 km-re délkeletre, Rimaszécstől 5 km-re északra, a Rimaszécs-Bátka országút mentén. Határa enyhén hullámos, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt, 163-260 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő terület. Határának nyugati részén a harmadik katonai felmérés (1872-1884) idejében még kiterjedt erdőség volt (Radnót-erdő), melyet azóta kiirtottak, helyét ma szántóföld foglalje el. Délnyugatról Kacagópuszta (Orávka) és Gernyőpuszta (Bottovo), nyugatról Szútor, északról Balogújfalu és Zsíp, keletről Baraca, délkeletről pedig Cakó községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1950 után határának 3,1 %-át Balogújfaluhoz csatolták, területe ekkor 8,59 km²-ről 8,32 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 577, 1921-ben 521, 1938-ban pedig 512, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Lakossága a 20. század végére kicserélődött, mára csaknem kizárólag magyar nemzetiségű romák alkotják (93,4 %), ezzel összefüggésben 1991-2011 között lakosságszáma csaknem másfélszeresére nőtt (574 főről 825-re). 2011-ben a lakosság 87 %-a magyar, 6,3 %-a pedig roma nemzetiségűnek vallotta magát. Az eredetileg túlnyomórészt református vallású községben (1921-ben 82,5 %), 2011-ben a lakosság 49,9 %-a római katolikusnak vallotta magát, a reformátusok aránya 13,6 %-ra csökkent. Kiugróan magas a felekezeten kívüliek aránya (16,7 %).

Történelem

A község területe a 13. században a gömöri királyi váruradalomhoz tartozott, a várjobbágycsaládok által közösen birtokolt és használt föld volt. Az egész vidék, mint királyi birtok népesült be. Első írásos említése 1423-ból való, amikor Radnótfalu néven említik. 1427-ben Rathoultfalwa, Radnothfalua, 1430-ban pedig Radnolthfalwa néven szerepel az okiratokban. A falu eredetileg a Balog-nemzetség tulajdona volt. A 14. század végére a környék egyik legnagyobb településévé vált. A 15. század elején már 20 jobbágyportát számláltak itt össze. A legtöbb porta a Bebek család kezén volt, akik a gömöri várak jelentős részét is a magukénak tudhatták. A török betörések kezdetén tűnt fel birtokosként a népes radnóti Pósa család. A török támadások idején a község a Balog-völgy déli részének a központja volt. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért a falu egész lakossága nemesi címet kapott a királytól. A Pósa családon kívül nemességet szerzett még a faluban a Bodon, Varga, Lukács, Kovács, Túróczy, Bedécs család is, ami azt támasztja alá, hogy a faluban nemeslevelet szerzett családok legtöbbje a helység jobbágycsaládjaiból származik. Lakossága a 16. században református hitre tért. A török időkben az állandó harcok és a magas adóterheknek köszönhetően jelentősen lecsökkent a település lakossága. A háborúk lezárását követően viszont rohamos gyarapodásnak indult a lakosság. Iskoláját 1731-ben említik először írásos források. A 17. századtól sok armálista és egytelkes nemes is élt a faluban. A 18. századra a jobbágyporták teljesen megszűntek, a falu határa a nemesek birtokába került. Az 1785-ös összeírások szerint a családok száma már 147, a járásban a legnagyobb településnek számított. Lélekszáma ugyanebben az évben 688 fő volt. 1828-ban 113 házában 922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1906-ig Radnót néven szerepelt, ekkor kapta a Nemesradnót hivatalos nevet. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz csatolták. A 20. század második felében lakossága kicserélődött, és az ezredfordulóra roma többségű településsé vált.

Mai jelentősége

A község napjainkban 1-4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. Református temploma 1875-ben historizáló, nemesi kúriája a 19. század első felében klasszicista stílusban épült. A településen született 1850. április 9-én Pósa Lajos költő, hírlapíró, akinek a faluban mellszobra áll. Szintén innen származott Radnóti Miklós költő apja, Glatter Jakab, a költő a faluról vette fel vezetéknevét. Radnóti Miklós emlékét emléktábla, valamint 2006 óta mellszobor (Győrfi Lajos és Varga Imre alkotása) őrzi, mely a költő első szlovákiai szobra. A község határában ásványvíz-forrás található.

Emlékhelyek és hírességek

2021. szeptember 10., 07:28

Mobil oltócsapatok járják a gömöri falvakat

A mobil oltóegységek kimondottan azt a tíz települést célozták meg, amelyek a legutóbb közzétett adatok szerint a legkevésbé átoltottak közé tartoznak.

2020. augusztus 15., 11:11

Enyhülhetnek a lakásgondok Nemesradnóton

A Rimaszombati járásban található községben új iskolaépület és harminc új szociális lakás épült, valamint megújult a községi hivatal épülete is.

2020. április 9., 21:00

Virtuálisan emlékeznek a 170 éve született Pósa Lajosra

Április 9-én van Pósa Lajos születésének 170. évfordulója. A jubileumra nagyszabású ünnepi esttel kívánt megemlékezni a Pósa Lajos Társaság, a rendezvényt azonban halasztani kellett.

2019. november 14., 20:16

Épül a magyar iskola Nemesradnóton

A magyar tanítási nyelvű alapiskola épületének kivitelezésére 200 ezer euró állami hozzájárulást kapott a község a járásfejlesztési projekt keretében.

2019. október 7., 11:48

Huszárszobrot avattak fel Nemesradnóton - Képgalériával

A nemzeti gyásznap alkalmából több gömöri településen tartottak és tartanak még megemlékezéseket a hét folyamán.

2018. augusztus 19., 14:17

A tűzvész után kezdődhet az újjáépítés Nemesradnóton

A futballpálya mellett felállított szalmaház felgyújtásával pedig azt imitálták, hogy az udvarra kiöntött hamuból miként is terjedhettek szét a lángok annak idején az egész falura.

2018. augusztus 16., 14:09

A nagy tűzvészre emlékeznek Nemesradnóton

A kiállítás érdekességei közé tartoznak a 110 évvel ezelőtt megperzselődött deszkák és gerendák.

2016. október 5., 07:00

Kálvinista mennyország ünnepe Nemesradnóton

Nemesradnót. Hálaadó ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a Kálvinista Mennyország Ünnepe a Balog-völgyi Nemesradnóton.
2013. június 28., 07:00

Özönvíz Gömörben

Nemesradnót/Cakó. Az elmúlt héten többször is elöntötte Radnótot az özönvíz. A hirtelen lezúduló esővizet a nedves talaj már képtelen felszívni.

Település eseményei

Nemesradnót

Nyáresti orgonakoncert a nemesradnóti tepmlomban