2022. január 24., 08:40

Őket is magukra hagyta az állam?

Vállalkozó legyen a talpán, aki a koronavírus-járvány miatt elrendelt folyamatosan változó szabályozásokhoz és korlátozásokhoz alkalmazkodni tud. Három különböző szektorban tevékenykedő gömöri vállalkozót kerestünk fel, hogy elmondják az elmúlt időszak tapasztalatait.

Kőműves építőipai vállalkozó

Miko István nemesradnóti vállalkozó hosszú évek óta az építőiparban dolgozik, mellette saját üzletet is nyitott a faluban, ahol sok minden kapható a drogériától, a vasárun át az építőanyagokig.

Mint elmondta, az üzlet egész decemberben nyitva volt, de a forgalma érezhetően megcsappant, ráadásul az építőanyagok ára tovább emelkedett, ami mind a kereskedés, mind pedig a vállalkozás szempontjából problémát jelent. A legnagyobb bosszúságot mégis az okozza, hogy bár cége több közbeszerzést is elnyert, azok felülvizsgálata miatt mégsem kezdhették meg a kivitelezést.

Ülnek a papírokon

"Két-három szerződés már alá van írva, de hiába nyertük el a közbeszerzési eljárást, nem kezdhetjük meg az építkezést, mert még vizsgálják, hogy mindent betartottunk-e a versenytárgyaláson. Decemberben az állami szférában dolgozók 350 eurós jutalmat kaptak, a vállalkozók meg szépen lassan tönkre mennek, mert a minisztériumban és a hivatalokban ülnek a papírokon, hátráltatják az engedélyeztetést. Közben meg mindennek emelkedik az ára, s a szerződésben foglalt kivitelezési összegeket sok esetben már nehéz betartani" – fejtette ki Miko István, hozzátéve, hogy ilyen rossz évkezdete még nem volt az építőiparban.

Mivel a zajló vizsgálatok miatt még január közepén sem kezdhették meg a munkát, kénytelen volt két alkalmazottjától megválni, egy harmadik pedig beadta a felmondását. A tizenkét alkalmazottal dolgozó cégnél ez a munkaerő egynegyedét jelenti. A kevesebb megbízás és a döcögő ügyintézés ellenére mégsem engedheti meg magának, hogy a többi alkalmazottól megváljon.

Tartani kell néhány dolgozót arra az esetre, ha beindul a munka. De ha az állam nem segít rajtunk, akkor mi sem fogjuk feleslegesen fenntartani a munkahelyeket, s ezzel több kisvállalkozó is így van. Amíg van „meló” addig csináljuk, de ha nem lesz változás és érezhető támogatás, akkor a válság az építőipart is utoléri

– zárta mondandóját.

Bizonytalanság helyett váltás

A kövecsesi Szabó Zoltán catering tevékenységgel (közétkeztetés) foglalkozó vállalkozást vezet. Elmondása szerint őt is ugyanolyan érzékenyen érintették a korlátozó intézkedések, mint ahogy a teljes vendéglátó és gasztronómiai szektort.

Szabó Zoltán vállalkozó
Fotó:  Szabó Zoltán
Szabó Zoltán kövecsesi vállalkozó

A catering étkeztetés általában szezonálisan (tavasztól őszig) erős, amikor sorjáznak a különféle rendezvények, a tél pedig csendesebb és kisebb bevételeket generál. Tavaly azonban a nyári szezon is gyengére sikeredett. A szolgáltatás jellegéből kifolyólag nincs szükség állandó dolgozókra, az egész évet általában 2-3 emberrel csinálják végig, de szezonálisan akár 6-8 embert, pincéreket, csaposokat alkalmaznak. Most nem így történt, mindössze két ember számára sikerült rövidebb távon munkát biztosítani.

"Volt pár rendezvényünk a nyáron. A gond az volt, hogy mindenki ebben a rövid „vírusmentes” időszakban szervezett mindent, így a szezon annyira besűrűsödött, hogy egy hétvége alatt öt különböző helyszínre is meghívást kaptunk. Minden felkérésnek nem tudtunk eleget tenni, így a partnereinknek szóltunk, vagy kénytelenek voltunk átengedni a teret a konkurenciának. Olyan is megtörtént, hogy elmentünk egy helyszínre, kipakoltunk, felállítottuk a standot és akkor derült ki, hogy elmarad az egész rendezvény. Szóval két napnyi felesleges munkával, még nekünk keletkezett költségünk a bevétel helyett, hisz a szállítást és a munkásokat ki kellett fizetni" – mesélt egy konkrét esetet Szabó Zoltán. Hozzátette, hogy mivel bizonyos feltételeknek nem felelt meg, így állami kompenzációra nem jogosult, az idénymunkások bérkiegészítésére pedig egyébként sem lehet támogatást kérni.

Fontos a rugalmasság

A sok bizonytalanság azonban változtatásra késztette, s igyekszik több tevékenységre kiterjeszteni vállalkozását. Jelenleg egy új látványpékség létrehozásán dolgozik, amely Rimaszombatban nyílna. Ennek része lesz egy kávézóhoz hasonló beülős vendéglátóhely, ahol elfogyaszthatóak lesznek a helyben készült sós és édes péksütemények. Az egység ugyanakkor pékségként és élelmiszerboltként is funkcionálna egyben. A termékek árusítása és házhozszállítása így akár az esetleges újabb lezárások esetén is biztos bevételt termelne. Már folyamatban van a próbatesztelés, valamint Szlovákia és Magyarország legjobb pékjeivel dolgoznak a portfólió összeállításán. A tervek szerint 15 embernek tudnak majd munkát adni.

Pékáru kenyér
Fotó:  Szabó Zoltán

A rimaszombati látványpékség egy 540 négyzetméteres épületben kap helyet, amelyet már kifestettek, kisebb munkálatok vannak csak hátra. Szabó viszont rámutatott arra is, hogy a bürokratikus dolgok feleslegesen hosszúak és ezek hónapokkal, extrém esetben akár évekkel is hátráltatják a nyitást. Ennyi idő pedig krízishelyzetben könnyen végzetes lehet egy vállalkozó számára, hiszen bevétel nélkül sokan akár csődöt jelenthetnek.

Ez is arra mutat rá, hogy míg a kisvállalkozások és a cégek oldaláról megvan a kellő rugalmasság és innováció a helyzet kezelésére, a nagyvállalati és állami szféra oldaláról nem mondható el ugyanez.

"Azt kell mondanom, hogy mi nagyon megéreztük a korlátozások által okozott visszaesést. A vendéglátószektor, a fesztiválok szervezése az egyik leginkább érintett terület, szinte teljesen kiütötte a Covid. Nem akarok másra mutogatni, de a kormány nagyon nehezen oldja ezeket a kérdéseket. Ezzel a hozzáállással kivéreztetik a kisvállalkozókat. Mi próbálunk rugalmasak lenni, de már második éve húzódik ez a helyzet, s mára odáig jutottunk, hogy jelenleg egy túlélőshow zajlik a gasztro szegmensben. Ezért próbálunk több lábon állni és második „frontvonalat”, alternatívákat létrehozni. A koronavírus-helyzet kimozdított a komfortzónánkból, megmutatta, hogy váltani kell, és mi ezt úgy kezeljük, hogy előre menekülünk, a meglévő céget alakíjuk át. A válság már az élelmiszeripart is elérte, nagy áremelkedések vannak, szóval ez sem lesz egy egyszerű történet, de éreztük, hogy változtatni kell, nem várhatunk az államra" – foglalta össze Szabó Zoltán.

Volt fellendülés is

Akad azért néhány pozitív példa is az elmúlt időszakból. Voltak vállalkozások, amelyeknek fellendülést hozott a rendkívüli helyzet, bár az sem az állami szerepvállalásnak, hanem saját maguknak köszönhetik.

Molnár Gábor a Regiotel csoport tagjaként, a rimaszécsi székhelyű Gemernet Kft.-t vezeti, amely televízió-, telefon- és internetszolgáltatással foglalkozik. A cégcsoport Közép-Szlovákiában összesen 150 faluban van jelen, ebből a Gemernet csaknem 50 gömöri faluban biztosít internet-hozzáférést. Az idei év végére már minden településen lesz optikai kábel. Összesen mintegy 50-60 embernek adnak munkát a szélesebb térségben, s több évnyi szorgos munkával váltak domináns szolgáltatóvá a régióban. Tíz ügyfelükből kilencnek már optikai hálózata van, amely nemcsak szlovákiai, de uniós viszonylatban is nagyon jó aránynak számít.

Optikai hálózatfejlesztés Gemernet
Fotó:  ma7.sk

A cégcsoport tekintetében forgalomnövekedést hozott az elmúlt időszak, és a koronavírus miatt kialakult helyzet leginkább abban mutatkozott meg, hogy mindenütt jóval komolyabb igénybevételnek volt kitéve a hálózat.

Nagyobb teher alatt dolgoztunk, mert stabilnak kellett lennie a hálózatnak, bírnia kellett a megnövekedett igénybevételt. Az emberek beszorultak otthonaikba, folyt az online oktatás és ez duplájára emelte a háztartások adatigényét a koronavírus előtti időkhöz képest. Annyi szerencsénk volt, hogy az optikai hálózatunk fel volt erre készülve. A korábban végbement fejlesztéseknek köszönhetően nem állt elő olyan stresszhelyzet, amit nem tudtunk volna kezelni

– közölte Molnár Gábor. Elárulta, hogy sok szektorral ellentétben, náluk forgalomerősödés volt tapasztalható, a bevételek is 8-10 százalékkal nőttek. Új embereket viszont nem kellett felvenniük, mert a meglévő állománnyal is meg tudták oldani a többletmunkát. 

A három bemutatott vállalkozás különböző területeken tevékenykedik, de történeteikben az a közös, hogy egyikük sem fűz nagy reményeket az állami segítséghez, megpróbálnak inkább saját erejükből megélni és boldogulni.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/3-as számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.